Mit tegyünk, ha nyakunkon a hőn áhított kánikula?

Hőség idején ajánlatos a lakást, a szobát, vagyis a tartózkodási helyünket hűteni. Ennek a klasszikus jól bevált módszere az éjszakai szellőztetés, napközben pedig a sötétítés. A légkondicionáló jó megoldás, de figyelni kell arra, hogy a berendezés tiszta legyen, a hőfok beállításánál pedig az az ideális, ha a kintinél 5-6 fokkal kevesebb a belső tér hőmérséklete.

A kánikula a legtöbb munkahelyen terhet jelent az alkalmazottak számára. „Csökkenhet a teljesítményük, fáradtabbak lehetnek, szervezetük túlhevülhet, bágyadtabbak lehetnek, fejfájás, hányinger, rosszullét jelentkezhet“ – figyelmeztet a Közegészségügyi Hivatal. Az ilyen alkalmazott nem biztos, hogy képes minőségi munkát végezni, ezért a munkaadóknak – a fölösleges problémákat elkerülendő – a szakemberek néhány óvintézkedés foganatosítását javasolják.

Fogyasszunk sok folyadékot!

Ezekben a napokban fokozottan kell figyelni a folyadékpótlásra, inni akkor is kell, amikor az ember nem érzi, hogy szomjas. A szokásos napi folyadékbevitel 2-2,5 liter, most ennél többet kell fogyasztani függetlenül attól, hogy milyen munkát végzünk. Minden munkahelyen a munkaadónak saját költségén kell biztosítania az alkalmazottak számára az ivóvizet. Aki nem szereti a vizet, annak megfelelő mennyiségű egyéb, szomjat oltó, frissítő hatású ital fogyasztását ajánlják, mely képes pótolni az izzadsággal elveszített folyadékot, sókat és egyéb anyagokat. Az ideális innivaló egészséges és legfeljebb 6 százaléknyi cukrot tartalmaz, alkoholmentes, nem túl hideg, de nem is forró, hőmérséklete 12-15 C fok között mozog. A legmegfelelőbbek az ásványvizek, a gyümölcsös és gyógynövényteák, ám ezek árát a munkaadó nem köteles téríteni. Ez alól kivételt képeznek azok a munkahelyek, ahol az alkalmazottak hosszútávon nagy melegnek vannak kitéve – például az alkalmazott technológiák következtében, vagy mivel a kánikula idején is kint kell dolgozniuk. Ilyen esetben a munkáltatónak kötelessége ásványi anyagokat is tartalmazó folyadékot biztosítani alkalmazottai számára.

Fontos a megfelelő munkaruha is, mely lehetőleg egy rétegből álljon, világos színű, természetes alapanyagú legyen, és megfelelően védje a testet a napsugarakkal szemben!

Szükség esetén rendkívüli szüneteket kell beiktatni, hogy az alkalmazottak – ha lehetőség van rá – lezuhanyozhassanak, vagy legalább megmoshassák magukat hideg vízzel. A nehéz fizikai munkát végzők és a szabad ég alatt dolgozók számára a szokásosnál több szünetet kell engedélyezni, esetleg módosítani kell az egyes műszakok kezdetét, a munkaidőt is le lehet rövidíteni. A munkahelyen meg kell akadályozni, hogy a napsugarak közvetlenül behatolhassanak az ablakokon keresztül – azaz redőnyökkel, rolókkal árnyékot kell csinálni. Ha a munkahelyen nincs klimatizáció, szellőztetni kell, ugyanakkor vigyázni kell, hogy a légmozgás ne legyen túl gyors, ne fújjon nagyon a szél, ne legyen huzat, mert ez az ízületekre lehet káros hatással, vagy megfázhat az ember. A ventilátorok használata addig jó, amíg a belső tér levegője 35 fok alatt van, mert a ventilátor keveri a benti meleg levegőt, és így a légmozgás elvonja a meleg levegőt a szervezettől.

Mit mond a törvény?

A 355/2007 számú egészségvédelmi törvény 37. cikke foglalkozik a hőség elleni védekezéssel munkavégzés közben. A hatályos norma egyértelműen nem írja le, hogy a munkaadó milyen hőmérséklet esetén köteles óvintézkedéseket foganatosítani alkalmazottai egészségének védelme érdekében. A Közegészségügyi Hivatal azonban figyelmeztet: ha egy munkahelyen, ahol hosszabb ideig dolgozik valaki, nem lehet biztosítani optimális vagy legalább elviselhető körülményeket, a munkaadónak kötelessége megóvnia alkalmazottai egészségét, és legalább megfelelő mennyiségű folyadékot kell biztosítania. „Rendkívüli meleg napnak számít az a nap, amikor a levegő hőmérséklete árnyékban 30 foknál magasabb“ – emlékeztetett a hivatal.

Veszélyeztetett csoportok

A kánikula bárkinek okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ide tartoznak a csecsemők és a kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a fogyatékosok, a szívbetegségekben és a magas vérnyomásban szenvedők. Az idősek körében a magas hőmérséklet szív- és érrendszeri panaszokat okozhat – ilyen esetben érdemes felkeresni a kezelőorvost. Kerüljék a tartózkodást a tűző napon 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. Vagyis a forró nyári napokon az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást. A káros UV-B sugárzás ellen védjék bőrüket napvédő krémmel és megfelelő lenge ruházattal, ezenkívül széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljenek a szemük védelmére. A hosszú hajúak fonják be, kontyolják fel hajukat! Árnyékos helyen próbáljanak pihenni napközben. Aki teheti, zuhanyozzon le naponta többször langyos vízben. Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt arcunk, karjaink felfrissítésére! Ha egy mód van rá, csökkentsék a fizikai munkavégzést. Ne ilyenkor végezzenek nagytakarítást, ablakmosást! A háziasszonyok csak az esti órákban kezdjék el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett. A pici gyerekeket óvni kell a közvetlen naptól. Árnyékban, szórt fényben is kapnak annyi napsugarat, amennyi a D-vitamin termelődéséhez kell. Ne maradjunk hosszabb ideig álló gépkocsiban, mert a gépkocsik a nagy melegben pillanatok alatt felmelegednek 60-70-80 fokra, a benn maradtak hőgutát kaphatnak.

Aki teheti, a szabadlevegőn való tartózkodást korlátozza a kora reggeli (6-10 óráig) és az esti órákra (18-22 óráig). Akinek mégis a legnagyobb melegben kell közlekednie, legyen a szokásosnál óvatosabb. A kánikula mindenki szervezetét megviseli, a gyalogosok és a sofőrök reflexei egyaránt tompulnak, ilyenkor fokozottabb a balesetveszély. Nyáron érdemesebb gyakrabban ellenőrizni a járművek kerekének légnyomását, a gépkocsiban utazók számára pedig vigyenek megfelelő mennyiségű folyadékot. Hosszabb út esetén 2-3 óránként tervezzenek pihenőt. (sza)