Mit szól az adószakértő az idén életbe lépő változásokhoz?

Míg korábban a kedvezményes, 15 százalékos jövedelemadó-kulcsot azok a vállalkozások vehették igénybe, amelyeknek az éves forgalma nem haladta meg a 49 790 eurót, az idei év elejétől ezt a határt 60 ezer euróra növelték. Adószakértőként mi a véleménye erről a módosításról?

Személy szerint az egykulcsos jövedelemadóhoz való visszatérést és az adómentességek, a legkülönfélébb kivételek eltörlését támogatom, hogy az adórendszer átlátható, egyszerű legyen, és ne ösztönözze az adóoptimalizálást. A kisebb adózókra vonatkozó csökkentett jövedelemadó-kulcs egy olyan eleme az adórendszerünknek, amely oda vezetett, hogy a nagyobb cégek mesterségesen kisebb, alacsonyabb adókötelezettséggel rendelkező egységekre oszlottak fel, ami az állam adóbevételeit is csökkentette. Ez a lépés így csak tovább ront a helyzeten.

A Fico-kabinet konszolidációs csomagja újra bevezeti a jogi személyek minimumadóját, az úgynevezett adólicencet is. Eszerint azon vállalkozások, amelyeknek az éves adóköteles bevételei 50 ezer euró alatt mozognak, azoknak 340 eurós minimumadót kell fizetniük, az 50–250 ezer eurós bevétel esetén ez 960 euró, 250–500 ezer eurós bevételnél 1920 euró, 500 ezer euró feletti adóköteles bevétel esetén pedig 3840 euró lesz. Hatékony eszköznek bizonyulhat ez az állam részéről?

Szlovákiában nem tudatosítjuk eléggé, hogy adót fizetni teljesen normális dolog. Sőt, szinte már hőstettnek számít, ha valakinek sikerül kikerülnie az adózási kötelezettségét. Ebben a helyzetben a minimumadó hatékony eszköz lehet arra, hogy minden vállalkozás (még a veszteséges is) legalább minimális adót fizessen az állam szolgáltatásaiért. Az egyéni vállalkozók esetében ez az eszköz csökkentheti a szürkegazdaság arányát, nagyjából a 80%-uk ugyanis minimális jövedelmet mutat ki és minimális járulékot fizet.

Az idei újdonságok között szerepel az egészségbiztosítási járulék mértékének az emelése is. Újévtől a munkáltató által fizetett járulék mértéke az adóalap 10 százalékáról 11 százalékra emelkedik, ha pedig a munkáltató fogyatékkal élőket foglalkoztat, a járulék mértéke 5-ről 5,5 százalékra módosul.

Bár a járulékemelés első ránézésre nem tűnik olyan drámai változásnak, ez eleve egy rossz irányba tett lépés. A szlovákiai munkáltatók járulékterhei nem csupán a visegrádi országokhoz viszonyítva számítanak a legmagasabbaknak, de az olyan gazdagabb országokhoz képest is, mint amilyenek például Németország vagy Ausztria. Ez a lépés növeli a munkáltatókra háruló terhet, ami tovább rontja a vállalkozások helyzetét és gyengíti Szlovákia versenyképességét. Ráadásul az az egészségbiztosítási járulék esetében továbbra sem szabtak meg egy felső határt, ami azt jelenti, hogy a jóval átlagon felüli fizetéssel rendelkező csúcsszakemberek lesznek a leginkább érintettek. Márpedig ez problémát jelent, ha Szlovákiába akarjuk vonzani a jól képzett szakembereket, hogy a szlovák gazdaság összeszerelő műhelyből végre tudásalapú gazdasággá váljon. Vagyis ez a lépés tovább lassíthatja a szlovák gazdaság modernizálását.

Az idei év elejétől a Fico-kabinet megemelte az osztalékadót is. A január 1-je után kimutatott tevékenységekből származó osztalékokra a korábbi 7 százalék helyett már 10%-os osztalékadó vonatkozik. Ez az emelés csak a vállalatok szlovákiai tulajdonosait érinti, a külföldi magánszemélyek vagy jogi személyek nem lesznek adóztatva.

Valóban paradox helyzet, hogy az emelés nem érinti a külföldi tulajdonosokat. Ezzel a lépéssel a kormány csak még nagyobb büntetést szab ki a nyereséges hazai vállalkozókra az elért sikereikért.

Idén jobban megéri jótékonykodni is. A karitatív célú reklámok jövedelemadójának az esetében az adómentes összeg 20 ezerről 30 ezer euróra nő. Erre a polgári társulások, alapítványok, nem befektetési alapok, közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek, egyházak és vallási társaságok intézményei, nemzetközi szervezetek, valamint a Szlovák Vöröskereszt és a kutatás-fejlesztést végző nonprofit szervezetek jogosultak. Mit jelent majd ez a gyakorlatban?

A gyakorlatban ez a változás azt jelenti, hogy a vállalatok és magánszemélyek a fent említett nonprofit szervezeteknek adományokat juttathatnak anélkül, hogy azok után adót kellene fizetniük. Ugyanakkor a befizetést követően ezek a hozzájárulások adókiadásként érvényesíthetők, ami így üdvözlendő alternatívája lehet a hagyományos adományoknak. Ahhoz, hogy ezt a lehetőséget igénybe lehessen venni, reklámszerződést kell kötni a vállalat, az áruk, termékek, szolgáltatások, cégnév stb. bemutatására.

A jövedelemadóról szóló törvény módosítása januártól bizony feltételek mellett adómentesé teszi a munkavállalói részvények és az induló vállalkozásokban levő üzletrészek kedvezményes áron történő megszerzését. Ez a 2023. december 31. után megszerzett munkavállalói részvényekre és üzletrészekre vonatkozik.

A munkavállalói részesedések megadóztatásának az eltörlése az induló vállalkozások esetében pozitív változás, ami arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy nagyobb részt vállaljanak cégük felfuttatásában. Szlovákiában régóta problémát jelent a szabadalmak alacsony száma és a munkavállalók alacsony érdeklődése a vállalatok fejlesztése iránt. A dolgozói részvény lehet az a juttatás, ami segíthet a szlovákiai cégeknek lépést tartani a megváltozott piaci feltételekkel.