Milyen hatással lehet Orbán tusnádfürdői üzenete a szlovákiai választókra?

„Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletét Pozsonyban, az minden visszafogottság mellett is egy gyenge teljesítmény. Ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért akar dolgozni az elszakított országrészekben” – jelentette ki Orbán a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, aki személyesen is részt vett a rendezvényen, Facebook-oldalán reagált Orbán megjegyzésére: „Kedves Miniszterelnök Úr, köszönjük karcos gondolatait. Szeptember 30-án bevisszük a felvidéki magyar képviseletet a parlamentbe, megerősítjük a sikert, amit a tavalyi megyei választáson értünk el.”

Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője úgy véli, elsősorban a Szövetségnek szólt Orbán üzenete. „Ez a kijelentés többet elárult, mint gondolnánk. Amellett, hogy a stratégiai partnerének szólt, Orbán Viktor kifejtette arra irányuló kritikáját is, hogy a Szövetség nem tudta megteremteni a magyar egységet Szlovákiában, és a nehezen összehozott részleges egységet is sikerült szétvernie. Szavai egyben azt is megerősítették, nem bízik abban, hogy a Szövetség képes átlépni az 5%-os parlamenti küszöböt” – nyilatkozta lapunknak Simon.

A Híd állásfoglalásában kiemelte, Orbánnak a tusványosi beszédekkel két célja van. „A sajátjainak megadja az irányt, a másik tábort pedig megpróbálja kiprovokálni” – jelentette ki Sólymos László, a Híd elnöke azzal, Orbán szombati kijelentései túllépnek a tőle megszokott provokáció határain. „A magyar miniszterelnök szombati kijelentését a szeptemberi választásba való durva beavatkozásnak tekintem. Elképzelhető, hogy Orbán ilyen módon próbál mobilizálni és radikalizálni mindkét oldalon, és ez rossz vért szül. A Híd az együttműködés pártja, s visszautasít minden olyan kijelentést, ami megoszt, feszültséget és gyűlöletet szít” – szögezte le. Rigó Konrád (Híd) meggyőződése, hogy a határok megkérdőjelezése elsősorban a szélsőséges pártok malmára hajtja a vizet.

Bennünk nincs kétség. A határokat illetően sem. Aki ezeket megkérdőjelezi, vagy ezekkel provokál, az mindenképpen feszültséget kelt. A szlovákokat a magyarok ellen hergeli. Természetesen jól jön ez sokaknak a kampányban. Ilyen a Smer, az SNS és ilyen a Szövetség is

– jelentette ki Rigó.

„A határ szent”

A szlovák pártok részéről jóval hevesebb reakciót váltott ki a magyar kormányfő kijelentése. Robert Fico, a Smer elnöke elsősorban a volt kormányt bírálta, majd kijelentette, a szeptember 30-ai választás arról is szól majd, hogy a külföldi politikusok megengedhetnek-e maguknak hasonló nyelvezetet Szlovákiával szemben. „Orbán tudja, hogy Szlovákia gyengébb, mint valaha, hogy három éve olyan amatőrök irányítják, akiknek semmi közük a saját országukhoz. Mégsem tudok egyetérteni azzal, hogy Szlovákiát elszakított területnek nevezi” – szögezte le Fico. Peter Pellegrini (Hlas) hasonlóan reagált az ügyre, azt üzente: az előre hozott választás esélyt ad egy erős és külföldön is elismert kormány létrehozására.

Andrej Danko (SNS) szintén elutasította a magyar miniszterelnök szavait: „Meggyőződésem, hogy Szlovákiának olyan reformokat kellene végrehajtania, mint Magyarországnak, de a határok számunkra szentek és sérthetetlenek. Van önálló Szlovák Köztársaságunk, de a környezetünk belénk rúg, mert gyenge a kormány” – jegyezte meg.

Richard Sulík (Saska) a többi párthoz hasonlóan határozottan elítélte Orbán kijelentését. „Elfogadhatatlan, hogy a déli szomszédunk bármilyen módon megkérdőjelezze Szlovákia szuverenitását és területi egységét. Orbán Viktor szavai annál is inkább súlyosak, mert Oroszország már második éve folytat agresszív háborút Ukrajnában. Orbán kijelentése úgy hangzik, mintha azt üzenné a szlovákoknak, hogy a magyarok bármikor elfoglalhatják az elszakított területet, nem beszélve arról, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin barátja. Az ilyen retorika tényleg túlmegy a határon” – mondta.

Múló fejezet

Lapunk a témával kapcsolatban két politológust szólított meg, a szakértők egyetértettek abban, Orbán beszéde, illetve a szlovák–magyar kapcsolatok kérdése várhatóan nem válik fő kampánytémává a szeptemberi választás előtt. „Ha ezek a kijelentések megismétlődnének, vagy ha Orbán Viktor politikája és retorikája a szlovák–magyar kapcsolatok kiéleződését idézné elő, akkor a választási kampány tárgyává válhatna. Egyelőre azonban inkább a kampány egyik epizódjának látom ezt a témát, amelyet hamarosan más témák és ügyek fednek el” – nyilatkozta Jozef Lenč politológus. Radoslav Štefančík, a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem (EUBA) dékánja, politológus úgy véli, az ügy már a kampány részévé vált, de feltehetően gyorsan lecseng. „A magyar politika nem téma a jobboldal számára, Uhríkék (Milan Uhrík, a szélsőjobboldali Republika elnöke – szerk. megj.) máshol keresnek ellenséget, és Danko esetében, aki egy kormányban ült a magyarokkal, ez rendkívül nevetségesnek tűnne. Neki Orbánt kritizálni ugyanolyan nehéz, mint azt mondani, hogy Putyin zsoldosainak minél előbb ki kellene vonulniuk Ukrajnából. Még Robert Fico sem fogja előhúzni a témát, aki jó kapcsolatokat ápol Orbánnal, és talán kicsit arra is számít, hogy Magyarország Szlovákia legközelebbi szövetségese lesz, ha megnyeri a választást, és kormányt alakít a szélsőjobboldallal. Elvégre Orbán Fico nemzetközi szövetségese, miért építenének felesleges falat maguk közé?” – mondta. Lenč szerint előfordulhat, hogy ezeket a kijelentéseket a szlovák nacionalisták felhasználják majd a választók mozgósítására, de mint mondta, „nem szabad elfelejteni, hogy sokak (Danko, Fico, Uhrík és mások) számára Orbán Viktor példakép az Európai Unióval szembeni állítólagos szuverén politikája és a Vlagyimir Putyin érdekeinek alárendelt politikája miatt”.

Kérdésünkre, azok a szlovákok, akik Orbánra erős vezetőként felnéznek, átértékelik-e a véleményüket, illetve kritikusabban viszonyulnak-e majd a politikájához az elszakított országrészre vonatkozó kijelentés miatt Štefančík nemmel válaszolt. „Nem Szlovákiáért aggódnak, hanem a saját bőrükért. Elég a pánikra emlékezni, ami az összeesküvés-elméleteknek bedőlő szavazók körében keletkezett, amikor arról volt szó, hogy a szlovákoknak meg kellene védeniük a hazájukat. Ők ezt az országot nyugodtan cserben hagynák” – jegyezte meg.

Štefančík szerint, a szlovákiai magyarok mobilizálását a szlovák többség szélsőséges hozzáállása válthatná ki, ez azonban egyelőre nincs kilátásban. „A szlovák választópolgár valószínűleg azt mondja, hogy Orbánnak ezek a táncai a saját belpolitikájának része, amihez nekünk semmi közünk. Az viszont mindenképpen szomorú, hogy Orbán olyan beszéddel mozgósítja a szavazóit, ami nem való a modern Európába. Ezek a kijelentések ugyanis Putyin Ukrajnával szembeni szélsőséges hozzáállására emlékeztetnek” – véli a szakember.

Lenč szerint a magyar nemzetiségű választók esetében ezek a kijelentések tovább polarizálhatják a választóbázist.

Hozzájárulhatnak annak megerősítéséhez, ami elkerülhetetlen, hogy egy kizárólag magyar nemzetiségű polgárokat képviselő pártnak Szlovákiában még elméleti esélye sincs a parlamentbe jutásra. Ha pedig a magyar nemzetiségű polgároknak érdeke, hogy valaki képviselje őket a szlovák parlamentben, akkor az országos pártok jelöltlistáin kellene körülnézniük, hogy milyen releváns jelöltek képviselik majd az érdekeiket

– jelentette ki, megkérdőjelezve az etnikai alapú politizálás jövőjét Szlovákiában. A népszámlálási adatokra hivatkozva kiemelte, a szlovákiai magyar kisebbség a lakosság 7,76%-át teszi ki, ami 60% körüli átlagos részvételi arány mellett reálisan 4,5% körüli arányt ad egy olyan párt számára, amely csak a magyar szavazókra támaszkodna. „Nagyon kicsi elméleti esélye van tehát a parlamentbe jutásra, és csak akkor, ha a magyar kisebbség részvételi aránya magasabb lesz, mint Szlovákia többi részén” – véli.

Štefančík szerint Orbán kritikáját úgy is lehet értelmezni, hogy mivel a szlovákiai magyar pártok nem voltak képesek egyesülni, a magyar kormányfő nem bízik a Szövetség, a Híd és a Magyar Fórum sikerében sem.

A szlovák demokrácia számára mindig előnyös volt, ha a magyar nemzeti kisebbségnek volt képviselete a legfelsőbb alkotmányos szervekben, és itt nemcsak a parlamentre, hanem a kormányra is gondolok. A magyarok a kormányban ráadásul azt bizonyítják, hogy a többség és a kisebbség harmonikus együttélése elengedhetetlen feltétele annak, hogy elkerüljük a különböző értelmetlen konfliktusokat, amelyekre a kilencvenes évekből emlékezhetünk

– tette hozzá.

Hogy milyen hatással lehet Orbán kijelentése a magyar pártok szimpatizánsaira, a politológusok szerint is nehéz megállapítani. „Úgy gondolom azonban, hogy akik osztják a világról és Szlovákia létezéséről alkotott nézeteit, azok egyetértenek vele, és úgy dönthetnek, hogy a Szövetségre szavaznak. Akiknek más a véleménye, azok pedig határozhatnak úgy, hogy az Orbán Viktor politikáját régóta bíráló pártok valamelyikére – Kékek, Híd – vagy a régiók és a magyar kisebbség érdekeit méltóképpen képviselő politikusokra (Ravasz Ábel és mások) adják a szavazatukat, még ha más politikai párt jelöltlistáján szerepelnek is” – zárta Lenč.

Štefančík véleménye szerint ez elsősorban a Szlovákiához fűződő viszonyuktól függ. „Feltételezem, hogy egy modern magyart, aki nem a 19. század szellemi határain belül él, Orbán szavai arra motiválnak majd, hogy inkább Simonra vagy a Hídra szavazzon, mint a Szövetségre. Orbánnak viszont a szlovákiai magyarok körében is sok támogatója van, így lehet, hogy ez felébreszti Duray Miklós eszméinek szunnyadó szimpatizánsait” – tette hozzá.