Milyen évet zár idén a szlovák gazdaság?

Az év első kilenc hónapjában a negyedévenkénti gazdasági növekedés üteme Szlovákiában 0,2 és 0,4 százalék között mozgott, a makrogazdasági problémák nélkül azonban a növekedés lényegesen magasabb lett volna. Különösen a megemelkedett infláció hátráltatta a szlovák gazdaságot, amelynek a teljesítménye ennek ellenére ma már 3,6%-kal haladja meg a 2019 végi, vagyis a világjárvány előtti csúcsértéket. „Korábban úgy gondoltuk, hogy a gazdasági növekedést – az uniós forrásoknak és a helyreállítási alapnak köszönhetően – a beruházási tevékenység hajtja majd. Bár a beruházások nőttek és pozitívan járultak hozzá a növekedéshez, a hatás nem volt olyan látványos, mint amire eredetileg számítottunk. Pozitív meglepetést okozott ezzel szemben a külkereskedelem, azon belül is a kivitel növekedése, ami elsősorban a szlovák autógyártók jó teljesítményének köszönhető” – mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője. Szerinte időközben a lakosság azonban kifogyott a megtakarításaiból, a háztartások ezért kevesebb árut vásároltak az előző évhez képest.

Hiányzó alkalmazottak

A munkaerőpiac az energiaválság alatt végig ellenállt a gazdasági lassulásnak, az idei második negyedévre pedig a munkanélküliségi ráta a történelmi mélypont közelébe, 5,7%-ra csökkent. „A harmadik negyedévben a Statisztikai Hivatal ugyan az állástalanok számának az enyhe növekedéséről számolt be, ez azonban csak átmeneti jelenségnek számított, vagyis nem kell tartanunk a további romlástól. Épp ellenkezőleg, a szlovákiai cégeknek már hosszabb ideje gondot okoz a szakképzett munkavállalók hiánya” – tette hozzá Horňák. Ami gondot okoz, hogy a nagyjából 168 ezer állástalan közel kétharmada több mint egy éve nem képes elhelyezkedni, nagyjából az egyharmaduk pedig már több mint négy éve nem dolgozik. Horňák szerint minél tovább van valaki munka nélkül, annál nehezebben talál vissza a munkapiacra, miközben a toborzásuk vagy alkalmazásuk költségei jóval magasabbak, az államnak ezért jobban oda kellene figyelnie erre a csoportra.

Idén gondot okozott az is, hogy a korábbiakkal szemben jóval többen döntöttek úgy, hogy korkedvezményes nyugdíjba vonulnak. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint több tízezer ember vonult így nyugdíjba. Ez azonban csak a kezdet, az elkövetkező időszakban ugyanis a demográfiai változások a munkaképes korú lakosság további csökkenéséhez vezetnek, a szlovák gazdaság így egyre kevésbé nélkülözheti a külföldi munkavállalókat. „A nominális bérnövekedés üteme a harmadik negyedévben ugyan lelassult, az éves átlag azonban meghaladhatja a 9%- ot. A munkaerőpiac feszült helyzete is a munkavállalók magasabb bérigényének kedvez. Az inflációs tendenciát figyelembe véve arra számítunk, hogy a reálbérek hamarosan újra elkezdhetnek nőni” – véli a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Lassul az infláció

Az inflációs ráta idén februárban érte el a csúcspontját, amikor az éves drágulás üteme 15% felett mozgott, azóta az infláció üteme lassan araszol lefelé. „Hogy az árak idén is nőnek, az elsősorban az élelemiszerek drágulásával magyarázható. Bár az energiaszolgáltatás is drágult az előző évhez képest, ez közel sem olyan vészes, mint más európai országokban, épp ellenkezőleg, a nominális értéket tekintve Szlovákia a legolcsóbbak közé tartozik az egész Európai Unióban” – állítja Horňák, aki szerint az év végére az éves infláció 7%-ra csökkenhet.

Váratlan leminősítés

Az év negatív híre egyértelműen az, hogy a három nagy nemzetközi hitelminősítő egyike, a Fitch rontott Szlovákia minősítésén. Az „A” besorolást „A-”-ra rontotta, Szlovákiának legutóbb az uniós csatlakozása idején volt ilyen minősítése. A Fitch elsősorban a magas deficit, az alacsony munkatermelékenység és az autóipar túlzott dominanciája miatt büntette meg Szlovákiát. Nem teljesen elégedett azonban azzal sem, ahogy a Fico-kabinet megpróbálja rendbe tenni az előző kormányok által felforgatott államháztartást. A legproblémásabbnak azt tartja, hogy a kormány ezt szinte kizárólag a bevételek növelésével szeretné megoldani, ahelyett, hogy lefaragna valamit a kiadásokból is. „A vállalatokra és a lakosságra háruló terhek növelése elvonja az erőforrásokat onnan, ahol azok hatékonyabbak lehetnek (pl. beruházások), és (legtöbbször) a kevésbé produktív területekre helyezi át őket. Az elfogadott intézkedések gyengítik a második nyugdíjpillért is, veszélyeztetve annak hosszú távú fenntarthatóságát, miközben rendkívüli terhet rónak a bankszektorra, ami jelentősen gyengíti ez utóbbi hitelezési képességét. Várakozásaink szerint az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék (GDP) 6,3%- át, ami egy akut gazdasági kockázatok nélküli időszakban fenntarthatatlan. Ezért arra számítunk, hogy a szlovák adósság kockázati prémiuma tovább nő. Magyarul: a kormány még drágábban vehet majd fel kölcsönt az állami kiadások fedezésére” – figyelmeztet Horňák.

Jelentős beruházások

Az év pozitív hírének a már bejelentett külföldi beruházások számítanak. A Volvo tavalyi nagy autóipari beruházása után idén újabb meglepetésben lehetett részünk. Nagysurányban egy új, 20 gigawattóra (GWh), később akár 40 GWh kapacitású akkumulátorgyár épül. A termelés várhatóan 2026-ban indul, és az üzem akár 1500 munkavállalót is foglalkoztat majd. „A beruházás teljes összege nem ismert, de más bejelentett külföldi projektek alapján az első fázisban 1,5–2 milliárd euróra becsülhetjük, ami a végleges bővítés után 4–5 milliárdra nőhet” – mondta el Horňák. Szerinte ez a beruházás a többi, nemrég bejelentett beruházással együtt (Volvo, Porsche stb.) a zöld átalakulás irányába mozdítja el Szlovákiát, és megteremti gazdaságunk modernizációjának az alapjait.