Milliárdok ragadnak Brüsszelben

Szlovákia az év végén záruló 2007 és 2013 közötti uniós programozási időszak pénzügyi keretéből még 3,5 milliárd eurót nem hívott le, ami a 7 éves időtartamra folyósított 11,6 milliárd euró valamivel több, mint 30 százaléka. A minisztériumok felpörgették a tempót, új embereket vettek fel az uniós projektek kidolgozására, de így is drámai a lemaradás.

Gyakorlatilag minden nagy operatív programban komoly összegek ragadtak be, például a közlekedési infrastruktúra terén még 962 milliós brüsszeli forrás áll rendelkezésünkre, amit csak 2015 végéig használhatunk fel. A gazdasági minisztérium felügyeletébe tartozó versenyképesség és gazdasági növekedés nevű operatív programot is csupán 56 százalék erejéig merítettük ki – e két kiragadott példa is jelzi, hogy még a legfontosabb területeken sem aknáztuk ki az ország rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat. A 700 millió euróra becsült állami hivatalok elektronizációja projekt szintén nem készült el időre. Becslések szerint az új szakemberek felvétele, a meghosszabbított munkaidő ellenére is 2015 végén 1 és 2 milliárd euró közötti uniós összeget veszíthetünk el, vagyis akár a teljes összeg 20 %-át.

Csehország hasonló cipőben jár, a 7 éves uniós programozási időszak pénzügyi keretéből negatív forgatókönyv esetében akár 105 milliárd cseh koronát, azaz mintegy 3,85 milliárd eurót nem tud majd lehívni. Ezzel Szlovákia mellett Csehország a 28 tagú Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő államává válhat – derül ki abból a dokumentumból, amelyet a cseh számvevőszék (NKÚ) hozott nyilvánosságra.

A ct24.cz hírportál szerint tavaly még úgy becsülte a hivatal, hogy legfeljebb 65 milliárd korona ragad benn a brüsszeli kasszában. A számvevőszék arra hívta fel a figyelmet, hogy idén az országnak még mintegy 215 milliárd koronának megfelelő uniós forrást kellene lehívni, ami hatalmas összeg, a teljes keret 30 százalékának felel meg – euróban kifejezve Prága a 7 évre 26 milliárd euró felett rendelkezik. (shz, SITA)