Migráció: egészen más a helyzet, mint ahogy sokan gondolják

A bevándorlás napjaink egyik legmeghatározóbb politikai témájának számít, melyre a különféle politikai szereplők akár teljes választási kampányokat is felhúznak. Példaként említhetjük Donald Trump legutóbbi, 2024-es választási győzelmét, melyben nagy szerepet játszottak az amerikai elnök migrációellenes megszólalásai és ígéretei.

Nem kell azonban ennyire messzire mennünk, hogy példákat találjunk a bevándorlás témájának politikai célzatú felhasználására: a Fidesz 2018-as választási kampányának legerősebb üzenete az állítólagos „Soros-terv” és a migráció megállítása volt, de a bevándorlókkal való riogatást használta ki Robert Fico (Smer) jelenlegi miniszterelnök is a 2023-as választási győzelme előtt.

Az egyes politikai pártok és politikusok egyéni ambíciói tehát erőteljesen befolyásolják a migrációról szóló közéleti diskurzust, ezzel együtt pedig megnehezítik a valódi szakmai párbeszédet és az illegális bevándorlásból adódó problémák lényegi megoldását. Pedig a különféle európai intézmények – mint például az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) vagy az Európai Migrációs Hálózat (EMN) – igyekeznek a lehető legobjektívebb elemzésekkel és adatokkal elősegíteni a szakmai egyeztetéseket. Ennek eredményeként született meg a közös, migrációról szóló statisztikai összefoglalójuk is, mely hétfőn került publikálásra az Eurostat honlapján.

Az elemzés tanulságait felhasználva felvázoljuk, milyen a bevándorlási helyzet az Európai Unióban, és ehhez képest hogy áll Szlovákia, illetve Magyarország.

A menedékkérelmek tekintetében Szlovákia és Magyarország sereghajtó

Az Eurostat adatai alapján nem túlzás kijelenteni, hogy Szlovákiát a harmadik országbeli állampolgárok menedékjogi kérelmei szinte teljesen elkerülik. A legfrissebb, 2025-re vonatkozó adatok alapján a szlovák hatóságokhoz összesen 130 első alkalommal benyújtott menedékkérelem érkezett az egész évben.

Hogy az egyes tagországok iránti érdeklődés arányaiban is összehasonlítható legyen, az Eurostat 1000 főre átszámított adatokat is kínál. Ha a Szlovákiába tavaly beérkező 130 kérelmet lakosságarányosan átszámoljuk, ezer főre összesen 0,024 kérelem jut. Mivel azonban az Eurostat csak egy tizedesjegyben határozza meg ezt a mutatót, Szlovákia mellett 0,0-s érték szerepel a listán.

Hasonló eredményeket csak egyetlen uniós tagországban figyelhetünk meg, mégpedig Magyarországon, ahol tavaly a legkevesebb (105) menedékjogi kérelmet jegyezték. Ez lakosságarányosan szintén 0,0-t jelent az Eurostat adatsorában. 

A legnagyobb értéket egyébként Görögországban jegyzik (5,3), az uniós átlag pedig 1,5.

További érdekesség, hogy ha a teljes Európai Uniót (plusz Norvégiát) vesszük figyelembe, a legtöbb menedékjogi kérelmet Venezuelából nyújtották be, összesen 89 510-et. A második helyen Afganisztán áll kerek 64 000 kérelemmel, majd Szíria következik 40 365-tel.

Az ukránok közül sokan menekültek Szlovákiába

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után pár nappal az Európai Tanács jóváhagyott egy rendeletet az úgynevezett ideiglenes védelem bevezetéséről azon ukrán állampolgárok számára, akik a háború miatt hagyták el otthonukat. A menedékjogi kérelemmel szemben – amelynek megítélése akár fél évig is elhúzódhat – az ideglenes védelmi státuszhoz szinte azonnal hozzá lehet jutni. Az európai döntéshozók így próbáltak reagálni arra a krízishelyzetre, amit a háború kitörése utáni napok hoztak magukkal, amikor is százezrek menekültek át Ukrajnából a szomszédos országokba, köztük Szlovákiába is.

Az Eurostat adatai mindezt alátámasztják: Szlovákiában 2025 végéig összesen 139 580 ukrán állampolgár kérte az ideiglenes védelmet. Ezer főre átszámítva ez 25,8-as mutatót jelent, ami már összeurópai viszonylatban is kiemelkedőnek számít, csak a csehek (36) és a lengyelek (26,6) előzik meg a szlovákokat. Érdekesség, hogy az Ukrajnával szintén szomszédos Magyarországon 2025 végéig 43 300 ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárt tartottak számon, ami lakosságarányosan 4,5-ös mutatónak felel meg. Ez még az EU-s átlagtól is jócskán elmarad (9,7).

A kevés jelentkezésben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy az azóta már megbukott Fidesz-kormány a háború kitörése után szinte azonnal ukránellenes kommunikációba kezdett.

Konkrét számokban kifejezve egyébként Németország osztotta ki a legtöbb ideiglenes védelmet 2025 végéig, összesen 1 250 620 ukrán állampolgár jutott hozzá ehhez a jogi státuszhoz. Mivel azonban Németország az EU legnépesebb országa (83 millió fő felett), így az ezer főre átszámított arány „csak” 15-öt tesz ki.

Az ukrán férfiak hamarosan már nem kapnak ideiglenes védelmet

Az Eurostat adataiból mindemellett az is kiolvasható, hogy az ideiglenes védelemben részesülő ukrán férfiak aránya a háború kitörése után fél évvel ugrásszerűen emelkedni kezdett. 2022 első és második negyedévében még az összes védett személy 7, illetve 11 százalékát tették ki, míg 2024 harmadik negyedévére az arányuk már elérte a 30 százalékot.

Ennek a trendnek azonban hamarosan vége szakad. Az Euronews pár nappal ezelőtt ugyanis arról számolt be, hogy a 23 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas ukrán férfiak 2027 márciusától már nem kaphatnak átmeneti védelmet. A korlátozásról az uniós tagállamok nagykövetei döntöttek az ukrán kormány kérésére, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak az ukrán hadsereg megerősítéséhez. Ukrajnában a hadiállapot miatt a 23 éves és annál idősebb férfiak többsége nem hagyhatja el az országot.

„A hadkötelezettség alól mentesülnek a hadköteles szolgálatra alkalmatlannak minősített fogyatékossággal élők, a három vagy több, 18 év alatti gyermeket nevelő apák, valamint azok, akik főállásban beteg hozzátartozót ápolnak. Ennek ellenére az elmúlt években voltak olyanok, akik illegálisan átlépték az országhatárt, és ideiglenes védelmet kaptak valamelyik uniós tagállamban”

– írja az Euronews.

Az illegális bevándorlók nem rohamozzák a szlovák határokat

Az Ukrajnából menekülő állampolgárok mellett az egyik legmegosztóbb politikai téma az illegális bevándorlás mértéke az EU-ban. Az Eurostat statisztikai összefoglalójában erről nem sok adatot találhatunk. Az például kiderül, hogy az Európai Unióban (plusz Norvégiában) 2025-ben a hatóságoknak legtöbbször az ukrán állampolgárok határátlépése során kellett beavatkozniuk, összesen 26 985 ilyen esetet jegyeztek. A második helyen az albánok állnak 12 430 illegális határátlépési kísérlettel, majd a moldovaiak következnek 11 660-al. Ami pedig a tagországok területén azonosított illegális bevándorlókat illeti, a listát Algéria vezeti (71 015), majd Afganisztán (42 750) és Marokkó (39 050) következik.

A kifejezetten Szlovákiára vonatkozó tavalyi adatok az Eurostat elemzésében nem, viszont a belügyminisztérium éves jelentései között megtalálhatók. Ebből kiderül, hogy 2025-ben a szlovák hatóságnak összesen 1 580 alkalommal kellett beavatkoznia olyan harmadik országbeli állampolgárok miatt, akik jogtalanul tartózkodtak az ország területén. Ebből 943 alkalommal illegális hátérátlépés ügyében léptek fel (931-szer Szlovákiára területére érkező személyekkel szemben, 12-szer pedig az országot elhagyó személyekkel szemben). A fennmaradt 637 esetben pedig az ország területén való illegális tartózkodás miatt kellett beavatkozniuk.

A belügyminisztérium statisztikái továbbá arra is rámutatnak, hogy a legtöbb illegális bevándorló (1094) ukrán állampolgár volt. Ezután következnek a szerbek (46), az indiaiak (45), majd a vietnamiak (44).

Valóban segítette Orbán Ficót a szír menekültekkel?

Az utóbbi évek hazai statisztikáit böngészve az is látszik, hogy az illegális migráció 2023-ban sújtotta leginkább az országot. 2022-ben összesen 11 791-szer kellett fellépnie a szlovák hatóságoknak, 2023-ban azonban már 47 610-szer. A helyzet 2024-re újra rendeződött, ekkor már csak 2 664 esetet jegyeznek az évkönyvekben.

Ahogy már korábban említésre került, 2023-ban parlamenti választást tartottak Szlovákiában, a győztes Smer pedig erősen az illegális bevándorlásra építette a kampányát. A téma idén áprilisban, Magyar Péter győzelmét követően került ismét elő, amikoris a frissen megválasztott magyar miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy Orbán Viktor kormánya menekülteket szállíttatott a szlovák–magyar határra, ezzel megsegítve barátja, Fico kampányát.

A Smer politikusai természetesen tagadták, hogy magyar kormány ilyesmi szívességet tett volna nekik.

A számok mindenesetre azt mutatják, hogy Szlovákiában 2023-ban 44 929 szír menekültet kellett megállítani. A következő évben a szír menekültek száma 36-ra esett vissza.