A migrációs paktum pénteken élesedik, Szlovákia nem utasítja el a végrehajtását

Június 12-én, azaz pénteken élesedik az Európai Unió menekültügyi megállapodása, amelyet még 2024-ben fogadtak el. Ennek a célja az uniós menekültügyi rendszer egységesítése, emellett gyorsítja az eljárásokat, csökkenti a másodlagos mozgásokat – vagyis a tagállamok közti mozgást –, és igazságosabb teherviselést hoz létre a tagállamok között. A paktum négy fő pillére: biztonságosabb külső határok, gyorsabb eljárások, szolidaritási és felelősségi rendszer, valamint szorosabb együttműködés harmadik országokkal. 

Ez a megállapodás tartalmazza a Szlovákia és Magyarország által is bírált kötelező migrációs szolidaritás rendszerét, ebbe tartoznak az úgynevezett „menekültkvóták” is, vagyis az, hogy melyik országnak hány menekültet kellene átvennie a leginkább leterhelt, úgynevezett „frontországoktól”, illetve azt hogy hogyan lehet kiváltani pénzzel vagy más segítséggel ezt a kvótát.  

Ez a megállapodás már alapjáratban is szigorítja az EU menekültpolitikáját, de a múlt héten elfogadott megállapodás még tovább megy ezen az úton, szigorú kitoloncolási szabályokat vezet be, pontosan meghatározza a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének szabályait. 

Kötelezőbb együttműködés 

A megállapodás együttműködési kötelezettséget ír elő az Unióból kiutasított menekültek számára, például az azonosításhoz szükséges adatok megadását, az úti okmányok beszerzésében való részvételt, illetve a visszatérési eljárás akadályozásának tilalmát. Aki nem működik együtt, azzal szemben szankciókat alkalmazhatnak a tagállamok: csökkenthetik a nemzeti jog alapján járó juttatásokat, megtagadhatják az önkéntes hazatérést ösztönző támogatásokat, és ahol ezt a nemzeti jog lehetővé teszi, akár büntetőjogi szankciók, köztük szabadságvesztés is alkalmazható. 

„Visszatérési központok” az Unión kívül 

A mostani megállapodás legvitatottabb eleme az úgynevezett „return hubs”, vagyis az EU-n kívüli visszatérési központok lehetősége. Ezeket harmadik országokban lehetne létrehozni olyan személyek számára, akiknek nincs joguk az EU-ban tartózkodni. 

A központok szolgálhatnának végső célállomásként, vagy átmeneti helyszínként, ahonnan az érintetteket később a származási országukba vagy egy másik harmadik országba küldenék tovább. 

A Tanács hangsúlyozza, hogy ilyen megállapodás csak olyan harmadik országgal köthető, amely tiszteletben tartja a nemzetközi emberi jogi normákat és a non-refoulement elvét, vagyis azt a tilalmat, hogy valakit olyan helyre küldjenek vissza, ahol üldöztetés, kínzás vagy súlyos jogsérelem fenyegeti. Kísérő nélküli kiskorúakat nem lehetne ilyen megállapodások alapján harmadik országba küldeni.

A rendelet bevezetné az európai visszatérési határozatot. Ez egy egységes formanyomtatvány lenne, amely tartalmazná a visszaküldési döntés legfontosabb elemeit. Célja, hogy a tagállamok könnyebben elismerhessék egymás döntéseit. Egyelőre a kölcsönös elismerés önkéntes maradna, de a Bizottság három évvel a rendelet hatálybalépése után felülvizsgálhatná a rendszert, és akár kötelezővé tételre is javaslatot tehetne. 

Börtönbe zárt menekültek

Azokkal szemben, akiket biztonsági kockázatnak minősítenek, külön intézkedéseket lehetne alkalmazni. A tagállamok a szokásos tízéves maximumnál hosszabb beutazási tilalmat is elrendelhetnének, súlyosabb esetben akár határozatlan idejű beutazási tilalmat is, de akár börtönbe is zárhatnák  azokat, akik komoly biztonsági kockázatot jelentenek. 

Az őrizetben tartás akár 24 hónapig is lehetséges lenne, ha az érintett nem működik együtt, fennáll a szökés veszélye, vagy biztonsági aggály merül fel. 

A családok és kísérő nélküli kiskorúak őrizete csak végső esetben jöhetne szóba. 

Szlovákia el is fogadja, meg nem is 

A szlovák kormány nyilvánosan a migrációs paktum elutasításáról beszél, viszont a parlament áprilisban elfogadta a nemzetközi védelemről szóló törvényt, amelynek fő célja éppen az uniós megállapodás szlovákiai alkalmazása. A jogszabályt probléma nélkül elfogadta a koalíciós többség, pedig Robert Fico kormányfő két éve még arról beszélt, hogy a kormánykoalíció nem fogja támogatni a paktumhoz kapcsolódó hazai intézkedéseket a parlamentben. Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter még tavaly decemberben is elutasította a megállapodást. 

„Elutasítjuk az illegális migrációt, elutasítjuk a kötelező relokációkat, a határok védelmét szorgalmazzuk, és ragaszkodunk szuverén jogunkhoz eldönteni, ki éljen a területünkön”

 - mondta tavaly decemberben a miniszter. 

A belügyminisztérium áprilisban kiadott nyilatkozata szerint azonban maga az egyezmény jó irányba tett lépés. 

„A szolidaritás egyes elemeivel szembeni kifogások ellenére az egyezmény egységesebbé és hatékonyabbá teszi az egyes tagállamok szabályozását a migráció területén”

 – dicsérte meg óvatosan a belügyminisztérium a migrációs paktumot. 

Magyarországon tüntettek ellene 

Múlt héten pénteken „Békés vonulásos tüntetés a migrációs paktum ellen” címmel demonstráltak Budapesten az ellenzék szervezésben. Magyar Péter a közösségi médiában összeszólalkozott Orbán Viktorral is, aki arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy 

„haladéktalanul jelentsék be, hogy a június 12-én hatályba lépő brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogja végrehajtani”.

 Magyar erre a Facebook-on válaszolt: 

„A Tisza Párt kormánya alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon. Aki mást állít, az hazudik és becsapja a saját szavazóit is.” 

Magyar a paktumnak arra a részére hivatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a szolidaritást más módon váltsák ki. Olyan opciót is tartalmaz, hogy egy újabb migrációs hullám esetén egy tagállam felajánlhatja, hogy nem vesz át migránsokat, nem fizet, hanem felajánlja a segítséget például Görögországnak, Máltának, vagy a menekülthullám által súlyosan érintett más országoknak, így a paktum nem jelenti azt önmagában, hogy kötelezően migránsokat kellene befogadni Magyarországra. 

Lapunk megkérdezte az egyes pártok és több minisztérium álláspontját is a menekültegyezményről, amint választ kapunk, bővítjük cikkünket.