Belassult a japán gazdaság növekedése

A japán kabinetiroda felülvizsgált adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben negyedéves összevetésben 0,45 százalékkal nőtt, szemben az előzetesen közölt 0,51 százalékkal. A lefelé módosítás fő oka az üzleti beruházások gyengébb teljesítménye volt.

A tőkeberuházások a március végével zárult három hónapban 0,7 százalékkal csökkentek, míg az előzetes becslés még 0,3 százalékos emelkedést jelzett. A visszaesést elsősorban a szoftver- és termelőberendezés-beruházások gyengesége okozta.

A magánfogyasztás – amely a japán GDP több mint felét adja – ugyanakkor 0,35 százalékkal bővült, meghaladva az előzetesen közölt 0,27 százalékot. A növekedést az éttermi kiadások és a szórakoztatóipari, különösen videójátékokkal kapcsolatos fogyasztás támogatta.

Az export negyedéves alapon 1,8 százalékkal nőtt, főként az Egyesült Államokba irányuló autókivitel élénkülésének köszönhetően. Az import 0,4 százalékkal emelkedett.

Elemzők szerint a második negyedévben a növekedés akár stagnálhat is. A japán gazdaságot kedvezőtlenül érintheti a közel-keleti konfliktus elhúzódása, amely ellátási bizonytalanságot, magasabb energiaárakat és erősebb inflációs nyomást okozhat. Japán különösen érzékeny az olaj- és kőolajtermék-import zavaraira.

A japán parlament pénteken 3,11 billió jen (mintegy 19 milliárd dollár) értékű pótköltségvetést fogadott el az emelkedő energiaköltségek gazdasági hatásainak enyhítésére.

A pénzügyminisztérium adatai szerint Japán folyó fizetési mérlegének többlete áprilisban 3,91 billió jenre (24,4 milliárd dollárra) emelkedett, ami 64,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A javulás fő forrása a külföldi befektetésekből származó jövedelmek növekedése volt. Az úgynevezett elsődleges jövedelmek egyenlege – amely a japán vállalatok és pénzügyi intézmények külföldi befektetéseinek hozamát tükrözi – 15,3 százalékkal, 4,21 billió jenre nőtt.

Az árukereskedelmi mérleg szintén javult: a tavalyi csekély hiány után 395,7 milliárd jen többletet mutatott. Az export 13,9 százalékkal, 10,11 billió jenre, az import pedig 9,5 százalékkal, 9,71 billió jenre emelkedett.

A minisztérium szerint ugyanakkor a közel-keleti konfliktus hatására Japán Közel-Keletre irányuló exportja és a térségből származó importja egyaránt több mint 55 százalékkal csökkent áprilisban éves összevetésben, miközben a régióból érkező utazók száma mintegy 20 százalékkal esett vissza.

A tárca illetékese szerint azonban egyelőre nehéz pontosan felmérni, hogy a február vége óta tartó közel-keleti válság milyen mértékben befolyásolta Japán teljes külső egyensúlyi pozícióját.