A francia parlament törvényben tiltotta meg a 15 év alatti fiataloknak a közösségi hálózatok használatát

A délutáni szenátusi szavazást követően este a nemzetgyűlés mondta ki a végső szót, ahol a képviselők 279 szavazattal 81 ellenében fogadták el a javaslatot, amely Emmanuel Macron elnök egyik régi ígérete, és két ötéves mandátuma végének egyik legfőbb intézkedése.

A törvény kimondja, hogy a platformoknak a felhasználók életkorát hatékonyan ellenőrző rendszereket kell bevezetniük, ami heves vitát váltott ki.

„Franciaország utat mutat Európában gyermekeink, tinédzsereink védelmében. Folytatjuk” – üdvözölte Emmanuel Macron az X közösségi oldalon a parlamenti szavazást.

A tiltás szeptember 1-jén lép életbe az új felhasználók számára, és 2027. január 1-jéig hatékony életkorellenőrzést vezet be minden felhasználó számára.

„Nekünk, franciáknak, mindannyiunknak négy hónapon át igazolnunk kell majd az életkorunkat. Akik 15 évnél fiatalabbak, azoknak a fiókját le fogják tiltani” – mondta újságíróknak Anne Le Hénanff digitális ügyekért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszteri küldött.

Bár a képviselők egy része kételkedik abban, hogy a tiltás ilyen gyorsan bevezethető, a miniszter azt mondta, hogy „időben működőképes” lehet.

A kormány a mobiltelefonok használatának tilalmát a középiskolákra is kiterjesztette a javaslattal, miután az az általános iskolákban már megtörtént. Kivételeket a tanintézmények házirendje előírhat.

A szöveg nem irányoz elő semmilyen büntetést a gyermekek vagy szüleik számára. Konkrétan a platformokra hárul, hogy életkorellenőrző rendszert vezessenek be, akár többfélét is egyszerre, hogy a felhasználóknak legyen választási lehetőségük.

Az Európai Bizottság áprilisban már bemutatott egy európai életkorellenőrző alkalmazást, de magáncégek által kidolgozott megoldások is léteznek.

Az ellenzék részéről Arthur Delaporte szocialista képviselő ugyanakkor az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy „nagy a homály az életkorellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatban” egy olyan szöveget illetően, amely „sietve lép életbe”, és könnyen megkerülhető. Közölte: a szocialista frakció ezért várhatóan az Alkotmánytanácshoz fordul, miután az érintett hálózatokat nem jelölték meg pontosan.

A szöveg beterjesztője, Laure Miller, a kormánypárti Reneszánsz frakció tagja arra emlékeztetett: a Nemzeti Egészségbiztonsági Ügynökség az év elején arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan hálózatok, mint a TikTok, a Snapchat vagy az Instagram, amelyek a tinédzserek életében mindenütt jelen vannak, súlyosan károsítják mentális egészségüket. Az ügynökség számos kockázatot állapított meg a kiberbántalmazástól a folyamatos összehasonlításon át az erőszakos tartalmaknak való kitettségig.

A törvényjavaslat néhány kivételt is tesz a tilalom alól, például az „online enciklopédiák” vagy az „oktatási célú digitális projektek” számára.

A YouTube-nak és a WhatsAppnak, amelyeket széles körben használnak a fiatalok, életkorellenőrzést kell bevezetniük a közösségi hálózatokhoz hasonló részeiken (megosztási csatornák, hozzászólások), de a videók egyszerű megtekintése vagy a személyes üzenetküldés nem tartozik a tilalom alá.

A szöveg parlamenti vitája több hónapig tartott. A képviselők elsősorban a pontos megfogalmazásra összpontosítottak, mindenekelőtt azért, hogy a szöveg megfeleljen az európai jognak, mert különben nem lehet alkalmazni.

Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt véleményezéssel segítette a francia képviselők munkáját, akik végül a Brüsszel ajánlásait követő szövegben állapodtak meg. Az Európai Bizottság a múlt héten azt is bejelentette, hogy szeretné bevezetni a kiskorúak „fokozatos és lépcsőzetes” hozzáférését a közösségi médiához. Egy szakértői bizottság a 13 év alattiakra tilalmat javasolt, de az EU tagállamai szabadon bevezethetnek későbbi tilalmat is.