Közélet

Miért toleráljuk ennyire a korrupciót?

Pozsony | A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.
Nagy Roland

2020. július 6. 12:16

Jutalom a korrupciót jelentőnek

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

korrupció

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

korrupció

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

A lakosság nagy része az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak

2020. július 6. 17:52

A lakosság nagy része az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak
Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Marek Krajčí

Két hétig kötelező lesz a szájmaszk az iskolákban, nem javasolják a tömegrendezvények megtartását

https://mult-kor.hu/

Az állam egy állítólagos kitelepítési listára hivatkozva kobozna el földeket

a

Életmentés az utolsó pillanatban

jégeső

Vihar és jégeső várható pénteken szinte az egész ország területén

koronavírusteszt
Frissítve

Karantén alá helyezett óvoda Galántán, rendezvénystop Diószegen

koronavírus

Felkészültek a koronavírus-járvány második hullámára a pozsonyi kórházak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.