Miért toleráljuk ennyire a korrupciót?

Jutalom a korrupciót jelentőnek
Pozsony |

A legfrissebb Eurobarometer-felmérés tanulsága szerint Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége egy igencsak elterjedt problémának tartja a korrupciót az országban. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy nálunk az emberek meglehetősen toleránsak a korrupcióval szemben. Ennek okairól a Political Capital elemzőintézetet kérdeztük.

A korrupció elleni harc a 2020-as parlamenti választás előtt az egyik legaktuálisabb és legtöbbet vitatott témának számított. A választást megnyerő OĽaNO éppen abból tudott politikai előnyt kovácsolni, hogy a korrupció felszámolását tűzte ki célul (emlékezzünk csak arra, amikor Igor Matovič meglátogatta Ján Počiatek egykori smeres miniszter cannes-i házát, majd kiragasztott rá egy cetlit a „A Szlovák Köztársaság tulajdona” felirattal).

A korrupt államok közt

Az Európai Bizottság idén júniusban publikálta a legújabb, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérését, melyben az egyes uniós tagországok lakosait kérdezték a hatalommal való visszaélésről. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok gyűjtése már 2019 decemberében elkezdődött (az európai szintű felmérések kiértékelése és publikálása hónapokig tart), vagyis éppen a szlovák választási kampány kiéleződésének időszakában.

Talán ezzel is magyarázható, hogy a szlovákiai válaszadók 87 százaléka véli úgy, a korrupció rendkívül elterjedt jelenség az országban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság Szlovákiát az EU tíz legkorruptabb országa közt tartja számon. A lakosok egyébként ugyanilyen arányban tartják korruptnak Csehországot és Magyarországot is, ehhez képest az EU-s átlag 71 százalék.

Talán nem meglepő, hogy a skandináv országok lakói tartják legkevésbé korruptnak saját államukat: a svédek 40 százaléka, a dánok 35 százaléka, a finneknek pedig csak 22 százaléka gondolja úgy, hogy náluk a korrupció jelentős probléma.

Hétköznapi helyzetek

A felmérés készítői azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire érzik problémának a mindennapi életben is előforduló, korrupcióra igencsak hajazó helyzeteket. Ezzel jóval árnyaltabb kép alakult ki arról, hogy a lakosság mit is ért a hatalommal való visszaélés alatt.

Az alaphelyzet a következő volt: a válaszadóknak abban a helyzetben kellett elképzelniük magukat, hogy egy bizonyos közigazgatási szervtől szerettek volna valamilyen szolgáltatást igényelni. Az elemzők először arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók mennyire tartják elfogadhatónak, ha a szolgáltatásért cserébe valamilyen szívességet tesznek (itt még nem határozták meg pontosabban a szívesség formáját). Erre a kérdésre a szlovákiai válaszadók 48 százaléka válaszolta azt, hogy a szívességtétel elfogadható (8 százalék szerint minden helyzetben, 40 százalék szerint pedig bizonyos helyzetekben). Az összes tagállam közül csak Magyarországon viszonyulnak enyhébben ehhez a kérdéshez, ott a válaszadók 55 százaléka tartja elfogadhatónak a szívességet valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe (5 százalék mindig, 50 százalék néha). Az EU-s átlag ebben a kérdésben 23 százalék volt.

A második kérdésben a szolgáltatásért cserébe valamilyen ajándékot adtak az emberek. Magyarországon ezt még inkább elfogadhatónak érzik, 56 százalék szerint ez rendben van. Szlovákiában ez az arány 39 százalék, az EU-s átlag 23 százalék. A harmadik kérdésben pedig már arról volt szó, hogy a szolgáltatásért cserébe pluszpénzt adnak az emberek. Magyarországon az emberek 43 százaléka elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, Szlovákiában viszont csak 20 százalék (de még így is elmaradunk az EU-s átlagtól, ami 16 százalék).

korrupció

A tolerancia mutatója

Ennek a három kérdésnek a figyelembevételével az elemzők elkészítették a korrupcióval kapcsolatos tolerancia indexét. Az adatokból az derült ki, hogy Magyarország lakossága a legkevésbé elutasító a korrupcióval szemben az egész Európai Unióban, mindössze 38 százalék véli úgy, hogy a hatalommal való visszaélés teljesen elfogadhatatlan. Szlovákia sem áll sokkal jobban, hátulról a 6. helyen végzett, az itteni lakosság 48 százalék utasítja el egyértelműen a korrupciót. Az uniós összátlag ebben az esetben 69 százalék.

Mindezekből az adatokból az látszik, hogy Szlovákiában és Magyarországon az emberek országos szintű problémának érzik a korrupciót, mégis toleránsan viszonyulnak hozzá. Ennek az lehet az oka, hogy a korrupciót legfőképpen a politikusok hatalommal való visszaéléseként képzelik el, esetleg a vállalkozói szféra és a politika összekapcsolódását látják benne, és nem érzik úgy, hogy az államigazgatás „legalacsonyabb” szintjein is jelen lenne. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a magyarországi megkérdezettek mindössze 32 százaléka, a szlovákiai válaszadóknak pedig 41 százaléka érzi úgy, hogy őt személy szerint is érinti a korrupció a mindennapi életben. Vagyis a korrupciót leginkább a politikai és a vállalkozói elit sajátjaként képzeljük el, magunkat mentesítve a felelősség alól.

korrupció

A közöny magyarázata

Arról, hogy a hétköznapi korrupcióval kapcsolatban miért vagyunk ennyire közömbösek, megkérdeztük a Political Capital elemzőintézet szakértőjét, Szicherle Patrikot, aki úgy véli, hogy az apátia okai egészen a szocializmusra vezethetők vissza.

„A hétköznapi korrupció esetében a közép-kelet-európai országok lemaradása a nyugati társaikhoz képest valós, ennek kiváltó okai lehetnek a gyenge intézményrendszer, a feudális és bürokratikus hagyomány és a létező szocializmus emléke. A hétköznapi korrupcióval szemben valóban nagyobb a tolerancia. Skandináviában vagy Nyugat-Európában ezek a rossz gyakorlatok és tapasztalatok kevésbé jellemzőek, az intézményrendszer jobban működik, a történeti fejlődés eltérő útja miatt ott kevésbé gondolják az emberek, hogy valamilyen »szívességért« cserébe tudják elintézni az ügyeiket”

– közölte Szicherle. 

Árnyaltabb a kép

A szakértő szerint viszont annál jóval árnyaltabb a kép, hogy a közép-kelet-európai országok lakói csak a történelmi okok miatt közömbösebbek.

„Valóban sok olyan interpretáció jelent meg a magyarországi sajtóban is, hogy a magyarokat egyszerűen »nem zavarja« a korrupció. Érdemes azonban végignézni a kutatás többi kérdését is. A magyarok 80 százaléka nem találja kielégítőnek például a korrupciós ügyek kivizsgálását. A korrupcióval kapcsolatos apátia Magyarországon, de Szlovákiában is lehet annak a következménye, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az országaik politikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást”

– fogalmazott a Political Capital szakembere. 

Vagyis összességében elmondható, hogy közép-európai országok szocialista múltja, az intézményrendszer fejletlensége és a korrupció elleni harc hiánya mind-mind olyan tényezők, amelyek apátiába taszítják az embereket, és emiatt úgy gondolják, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani. Szicherle azonban bizakodó.

„Ezt a hátrányt szerencsés esetben, idővel ledolgozhatja Közép-Kelet-Európa, ehhez azonban szükség lenne a régió demokratikus intézményrendszerének fejlődésére, és leginkább arra, hogy a hatóságok fel akarjanak, és hatékonyan fel is tudjanak lépni a hétköznapi korrupcióval szemben”

– mondta lapunknak az elemző. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!