Miért ignoráljuk a megyei választást?

A megyei választásokon hagyományosan alacsony a részvétel, négy éve épp csak meghaladta a 20%-ot. Ehhez képest a szombati 29,95% rendkívül jó eredmény. Az emelkedés kisebb-nagyobb különbséggel minden megyében jelentkezett, a legnagyobb ugrást Besztercebánya megyében mérték, a korábbihoz képest több mint 15 százalékponttal többen mentek el voksolni.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"293587","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"310","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"286"}}]] A pozitív változás csak kisebb mértékben jelentkezett a déli járásokban. Nagyszombat megyében csak 7,28 százalékponttal nőtt a választók aránya, és mivel ott négy éve is a legalacsonyabbak közé tartozott a részvétel (17,46%), a mostani 24,74%-kal is az utolsó lett. A legalacsonyabb részvételt mutató hat körzet között található a három „legmagyarabb“ - Komárom, Dunaszerdahely és Párkány. A növekedés meglepte az elemzőt is. „Számítottam rá, hogy többen mennek el szavazni, de az engem is meglepett, hogy csaknem 30 százalék lesz - mondta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus közvéleménykutató ügynökség vezetője. - Besztercebánya megyében érthető a erősebb növekedés, mivel a megyei konfliktus - Kotleba leváltása - maga növelte a voksolási hajlandóságot.“ Szerinte azonban a szélsőségek elleni kampány bizonyos mértékben hatott a többi megye választóira is. „Nem volt titok, hogy Kotlebáék több mint 330 jelöltet állítottak országszerte, ez hathatott más megyékben is“ - magyarázta Slosiarik. Úgy véli, hogy ez a mobilizáció elsősorban az ellenzéki jelölteknek kedvezett. A magasabb részvétel oka lehetett az egyfordulós rendszer bevezetése a megyeelnökválasztás esetében is.  Abban, hogy a részvételi arány emelkedése délen elmaradt, Slosiarik szerint közrejátszhatott, hogy a magyar megyeelnökjelölteknek nem volt esélyük a sikerre. „Bár Nagyszombat megyében két magyar jelölt is volt, a választók úgy látták, egyiknek sincs esélye győzni“ - mondta az elemző.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"293586","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"720","style":"width: 600px; height: 571px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"756"}}]] MKP: a Híd kampánya a hibás Az MKP szerint a Híd MKP-ellenes kampánya miatt volt alacsony a részvétel. „Mi teljesen pozitív kampányt folytattunk, ellentétben a Híddal - mondta lapunknak Őry Péter, az MKP kampányfőnöke. - Nem látok olyan elemet a kampányunkban, amely visszavetette volna a választási kedvet.“  Szerinte a szlovák választói részvétel azért volt magasabb, mert „kormányváltást“ akartak a választók. A déli járások alacsony részvételét azzal magyarázza, hogy oda kevesebb beruházás érkezik.  Rigó Konrád, a Híd kampányfőnöke szerint az alacsony részvételt nem lehet a Híd MKP-ellenes kampányának a számlájára írni. „Én ezt egyáltalán nem nevezném lejárató kampánynak, az nem lejáratás, hogy rámutattunk bizonyos ügyekre, törvénysértés gyanújára“ - mondta Rigó Konrád. Azt elismeri, hogy a Dunaszerdahelyi járásban élesebb kampányt folytattak, de szerinte ezzel nem magyarázható az alacsonyabb részvétel. „Kampányunk valamennyi résztvevője arra törekedett, hogy az emberek minél nagyobb arányban menjenek el szavazni, ez volt a cél - mondta portálunknak Rigó. - Támadó jellegű kampányunk egyedül a Dunaszerdahelyi járásban volt, más járásokban nem, mégis sok helyen elmaradt a részvétel az országos átlagtól, ezzel tehát nem magyarázható.“