Mi volt az oka a magas választási részvételnek?

A 61,14 százalékos részvételi arány azt jelenti, hogy szombaton 2 671 279-en látogatták meg a szavazóhelyiségeket. Ennél magasabb részvételt csak az 1999-es választás során jegyeztek, amikor az első fordulóban a szavazásra jogosultak 73,89 százaléka, a második fordulóban pedig a 75,45 százaléka adta le a voksát valamelyik jelöltre. Egyébként ez volt az első olyan államfőválasztás az önálló Szlovák Köztársaság történetében, amely során közvetlenül az állampolgárok választották meg a köztársasági elnököt (1993-ban még a parlamenti képviselők szavaztak Michal Kováč államfőjelöltségéről). A győztes akkor Rudolf Schuster lett a szavazatok 57,18 százalékával, aki ezzel legyőzte Vladimír Mečiar korábbi miniszterelnököt.

Megnőtt a választókedv

Az idei első fordulóhoz képest múlt szombaton csaknem 10 százalékponttal magasabb volt a részvétel, a második fordulóban 405 623-mal többen mentek el szavazni. Az előző választásokon még egyszer sem volt ilyen nagy különbség a két forduló közti részvételben, vagyis az utóbbi két hétben jelentősen megnőtt a választókedv.

A fordulók közti különbségek kapcsán egyébként nincsenek egységes trendek. Az előző öt választásból kettőn volt magasabb a részvétel az első fordulóban, mint a másodikban: 2004-ben Ivan Gašparovič győzte le az ismét alulmaradó Mečiart, 2019-ben pedig Zuzana Čaputová regnáló államfő múlta felül Maroš Šefčovičot.

Az öt évvel ezelőtti választáshoz képest a választókedv idén jelentősen magasabb volt. A második fordulóban Čaputová 1 056 582 karikát szerzett, amivel fölényes győzelmet aratott a több mint 300 ezer karikkával lemaradó Šefčovičcsal szemben. Az idei választáson azonban Čaputová eredménye még arra sem lett volna elég, hogy a második helyen végző Ivan Korčokot megelőzze, aki 1 243 709 voksot szerzett.

Megosztottság

A magas választási részvétel okairól Radoslav Štefančíkot, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem (EUBA) politológusát kérdeztük. A szakértő úgy véli, a társadalom polarizáltsága nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy a második fordulóban ilyen sokan járultak az urnák elé.

„Egyik oldal sem szerette volna, hogy a másik oldal jelöltje nyerjen, ezért mozgósították a szavazótáborokat. Öt évvel ezelőtt otthon maradtak a szélsőségesek, a radikálisok, az oroszbarát trollok, ezúttal viszont minden máshogy volt. A választók ezen rétege fogcsikorgatva ugyan, de leszavazott Peter Pellegrinire, mert nem tudtak elképzelni egy nyugatbarát politikust az elnöki palotában”

– jelentette ki a politológus.

A magas részvételhez a magyarlakta járások szavazói is hozzájárultak. A dél-szlovákiai régiókban a választókedv ezúttal is elmaradt az országos átlagtól, de az első fordulóhoz képest mindenképpen növekedés volt megfigyelhető.

 Štefančík szerint a magyar szavazók hozzáállása is kulcsfontosságú volt Pellegrini győzelmében.

„A magyar választópolgár már elfelejtette Malina Hedvig ügyét, az egyes szlovák pártok képviselőinek soviniszta megnyilvánulásait, az autonómiával való riogatást, és az urnához járulva úgy döntött, hogy annak a spektrumnak a képviselőjére szavaz, amely 15 évvel ezelőtt még erősen magyarellenes volt”

– vélekedett a szakértő.

Hozzátette, a háború témája szintén hozzájárulhatott a mozgósításhoz.

„A választók egy része elhitte azt a narratívát, hogy Ivan Korčok egy háborús uszító, és ezért ment el Peter Pellegrinire szavazni. A hazai gazdasági problémák és a jogállamiság hanyatlása gyorsan a háttérbe szorult, az számított, hogy annyira megijesszék a választókat, hogy felkeljenek a kényelmes fotelből és a Hlas elnökére adják le a szavazólapot”

– zárta a politológus.

Általános trendek

Ahogy az imént már szóba került, a magyarlakta járásokban ismét elmaradt a részvétel az országos átlagtól. Ez a tendencia az utóbbi választások esetén rendre megfigyelhető volt, és bár az első fordulóhoz képest most többen szavaztak a déli járásokban, az ország északi részéhez képest így is elmaradtak a magyarlakta vidékek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a legalacsonyabb választási részvételt is egy magyarlakta régióban jegyezték, mégpedig a Komáromi járásban (39,59 százalék). Ehhez képest a legmagasabb részvétel Pozsony I-es választókörzetében 73,7 százalék volt, tehát közel a duplája.

Ami az egyes településeket illeti, a legtöbben a Bártfai járásban található Ondavafő községben szavaztak (94,73 százalék), a legkevesebben pedig Kassa Luník IX. lakótelepén (4,27 százalék). Ez utóbbi nem meglepő, a 2019-es választáson is az említett lakótelepen volt a legalacsonyabb részvétel.