Mi kell ahhoz, hogy valaki külföldi középiskolába járhasson?

ÖSSZEFOGLALÓ

Évről évre egyre több fiatal megy külföldi középiskolába tanulni – egyrészt a kalandvágy hajtja őket, másrészt tökéletesíteni szeretnék nyelvtudásukat, s abban bíznak, a jövőben jobban tudnak majd érvényesülni.

A külföldi középiskolán tanulókat két csoportra oszthatjuk: vannak, aki csak részképzésen vesznek részt, esetleg valamilyen csereprogram vagy tanulmányi út keretében abszolválnak néhány hónapot, egy félévet; és vannak, akik a külföldi intézmény rendes diákjaként az egész középiskolai tanulmányaikat ott végzik el. Az utóbbiakból lényegesen kevesebb van, mert a külföldi tanulmányok sokba kerülnek, amit nem sokan engedhetnek meg maguknak.

Az éves tandíj országonként, iskolánként változhat, mintegy 4–10 ezer euró között mozog. Hagyományosan a legdrágább ország Új-Zéland, ott egy év iskolalátogatás akár 18 ezer euróra is rúghat. Ez az összeg a tandíjat, a szállást, a kosztot, az útiköltséget, a tanulmányi program elején szükséges alapanyagokat, a regisztrációt és a vízum árát fedi, de nincs benne az iskolai egyenruha, a könyvek és egyéb taneszközök ára, a helyi tömegközlekedési kiadások, sem a biztosítás.

Határokat szabnak

Ezenkívül noha az Európai Unióban szabadon mozoghatunk és elméletileg bármilyen iskolát választhatunk, a gyakorlatban ez úgy működik, hogy minden országban és intézményben szabnak egy határt, legfeljebb mennyi külföldi diákot vehetnek fel. A középiskolák arra is ügyelnek, hogy ugyanabból az országból egyszerre ne legyen ott sok tanuló.

„Nincsenek statisztikai adataink azokról a diákokról, akik külföldi középiskolákban tanulnak. A külföldi intézménybe való feltételeiről kizárólag az adott külföldi iskola dönt” – szögezte le érdeklődésünkre Beáta Dupaľová Ksenzsighová, az oktatási minisztérium szóvivője. Pontos számot a tanulmányi utakat közvetítő ügynökségektől sem tudtunk meg, de szerintük évente több ezer fiatal választja ezt a lehetőséget.

Magánúton, önerőből kevesen intézkednek, a szlovákiai fiatalok többsége valamilyen ügynökség vagy alapítvány közvetítésével kapcsolódik be egy-egy tanulmányi programba, s a tanulókat csak akkreditált intézményekben helyezik el, ahol az adott ország tantervei alapján folyik az oktatás. A külföldi diákokat általában abba az évfolyamba veszik fel, amelyikbe az anyaországukban is járnának – esetleg csak rosszabb nyelvtudás esetén engedik meg, hogy valaki alsóbb évfolyamot látogasson.

Elsőtől kint tanulhatnak

Ritkán, de az is előfordul, hogy valaki már az első osztályt külföldön kezdi. Ezt szeretné egy kilencedikes lány is, aki az emberjogi biztostól kért tanácsot, hogyan mehetne már 15 évesen Németországba. „Az anyukám már hosszabb ideje ott dolgozik, ott is lakik. Én itt járok iskolába, most kilencedikes vagyok. Szeretnék Németországban tovább tanulni, de csak egy évig. Mindjárt ott kezdhetem el az első osztályt, vagy előbb itt kell elkezdenem a sulit? Németül ugyan nem tudok tökéletesen, de azt hiszem, az ottani egy évnek éppen az lesz a lényege, hogy megtanuljam a nyelvet” – írta Angie az ombudsmannak.

Az emberjogi biztos válaszában hangsúlyozta: szlovákiai tanulók is jelentkezhetnek külföldi középiskolákba, akár az első évfolyamba is. A felvételi feltételek országonként, intézményenként változhatnak. Általában megkövetelik, hogy a jelentkező beszélje az ország nyelvét, és az alapiskola elvégzését igazoló dokumentumot le kell fordíttatni az adott ország nyelvére. Ugyanakkor az oktatási törvény szerint mindenkinek 16 éves koráig kötelessége iskolába járnia, és ezt Szlovákia területén kell teljesítenie.

„Ki kell választani egy szlovákiai középiskolát, s miután oda felvesznek, engedélyt kell kérni az iskolaigazgatótól, hogy a tanulmányokat külföldön végezhesd. Ha tehát mindjárt az első évfolyamtól kezdve Németországban szeretnél tanulni, ebbe bele kell egyeznie azon szlovákiai iskola igazgatójának, amelyikre felvettek. Ez lesz a te törzsiskolád, és persze számolni kell azzal, hogy miután hazajössz, bizonyos tantárgyakból le kell majd vizsgáznod. A szüleidnek az adott iskolaévben május 15-éig meg kell egyezniük az igazgatóval a vizsga pontos időpontjáról és feltételeiről. A törzsiskolád csak a vizsga sikeres abszolválása után állíthatja ki a bizonyítványt” – magyarázta a jogász az érdeklődőnek.

Hivatalos teendők

A törzsiskola elintézése, a felvételivel kapcsolatos ügyintézésen kívül gondolni kell az egészségbiztosításra is. Külföldi út előtt érdemes kiváltani az európai biztosítási kártyát, ez azonban csak állami intézményekben és csak akut esetekben, hirtelen megbetegedés vagy életveszélyes helyzetekben garantál orvosi ellátást. A hazai biztosítás fel is mondható, s külföldön lehet újat kötni, ám ha csak rövidebb tanulmányútról van szó, a hazai biztosítást érdemes megtartani, s tanácsos utasbiztosítást kötni.

Nem szabad elfeledkezni a családi pótlékról és az adóbónuszról sem: ha a szülők a gyermek külföldi tanulmányai alatt is igényt tartanak rá, a szociális ügyi hivatalnak, illetve a bérelszámolónak igazolást kell felmutatni az iskolalátogatásról és arról, hogy a külföldi tanulmányok megfelelnek a szlovákiai standardnak – ez utóbbit az oktatási minisztérium állítja ki. (sza)