Mesežnikov: „A gyilkosság megváltoztatta a politikai folyamatok dinamikáját”

A szakértő szerint azok a társadalmi folyamatok, amelyek a kettős gyilkosság után indultak meg és leglátványosabban a tömegdemonstrációkban nyilvánultak meg, jelentős hatást gyakoroltak a belpolitikai történések dinamikájára. Ez már a gyilkosság utáni első választás, a 2018-as önkormányzati voksolás során megnyilvánult, a hazai politikát addig erősen meghatározó Smerhez közel álló jelöltek több helyen is vereséget szenvedtek. Azóta a 2019-es államfő, valamint az ugyanazon évben tartott EP-választás, valamint a 2020-as parlamenti választás során is tapasztalható volt ugyanez, a Smer, vagy a jelöltjei nem arattak átütő sikert. „Megerősödtek azok a nyugati irányultságú erők, amelyek szembe helyezkedtek a mafiaállammal” – mondta Mesežnikov, azzal, szerinte ez a hatás még most, a 2022-es regionális választás során is érezhető volt.

A politológus szerint ugyanilyen fontos, hogy a különböző ügyekben folytatott büntetőeljárásokban is komoly előrelépés történt. Még bírók, rendőrök is az igazságszolgáltatás elé kerültek, Dušan Kováčik speciális ügyészt pedig már jogerősen el is ítélték. Mesežnikov úgy látja, a gyilkosság óta nagyban sikerült fellépni a politika által fedezett bűnözés ellen. „A 2020-as választás után pedig az ország nyugati irányultsága is megszilárdult. Mindez annak a következménye, hogy az emberek a gyilkosság után az utcára vonultak” – mondta a szakértő és hozzátette, hogy ez előtt a nemzeti populista, egyben a klientelizmusra építő erők irányították az országot.

Mesežnikov egyben rámutat, a 2020-as választás után megalakult kormányok csak részben teljesítették azt a társadalmi elvárást, ami a kettős gyilkosság után fogalmazódott meg. Mindezt annak ellenére, hogy eleinte a kabinet a parlamentben alkotmányos többségre támaszkodott. „Formálisan is látszik, hogy nem teljesítik az elvárásokat, hiszen előrehozott választásra kerül sor” – mondta. Ennek okait abban látja, hogy az eleinte négypárti koalícióban rosszak voltak a viszonyok. Gyakran az adott szereplők a pártjuk érdekét a közös koalíció érdekei elé helyezték. A szakértő szerint a kormány elégtelen teljesítményének másik oka az egyes pártvezetők, főleg Igor Matovič személyiségében keresendő. De szerinte az is problémát jelentett, hogy a koalíciónak tagja volt egy olyan szubjektum, a Sme rodina, amely nem igazán törekedett a kormányprogram teljesítésére és inkább csak a saját céljait követte. Mesežnikov rámutatott, néhány kulcsfontosságú parlamenti szavazásnál pont Boris Kollár képviselőinek szavazatai hiányoztak.

A szakértő szerint Zuzana Čaputová államfő eredményesebb volt abban a tekintetben, hogy beteljesítse a kettős gyilkosság után megfogalmazódott társadalmi elvárást. De felhívta a figyelmet, a köztársasági elnök csak korlátozott kompetenciákkal rendelkezik, ráadásul a világjárvány és a komoly problémákkal működő kormány is nehezítette a dolgát. Emellett az ellenzék és Matovič is támadta őt.

Mesežnikov szerint az elmúlt időszak nehézségei ellenére az a lendület, ami a kettős gyilkosság után jellemezte a társadalmat, a kormányoldal egyes pártjainál még megtalálható. „Bár magában a koalícióban már nem nagyon látni” – tette hozzá. Arra is rámutatott, a parlamenten kívül is vannak még olyan, nagyobb támogatottsággal rendelkező politikai pártok, amelyek ebben a tekintetben egy pozitív képet mutatnak. „A Progresszív Szlovákia és a KDH szinte biztosan bejut a parlamentbe, illetve bízom benne, hogy a magyar párt eredménye, amely szerintem eléri a bejutáshoz szükséges öt százalékot, is egy jobb Szlovákia építését szolgálja majd” – mondta a szakértő. Szerinte ezekkel a folyamatokkal szemben a Smer próbálja mindezt elfojtani. „A Hlas ugyanakkor igyekszik a történelem jó oldalára állni, de egyelőre nem nagyon sikerült neki” – mondta a politológus Peter Pellegrini pártjáról. Mesežnikov arról beszélt, nehezen tudja elképzelni, hogy a Hlas elnöke, még smeres politikusként, ne tudott volna róla, hogy az akkori pártja mit művel. Ennek ellenére nem látni, hogy önkritikát gyakorolt volna, sőt az ország nyugati irányultságának kérdésében sem mindig viselkedik egyértelműen.