Mennyi a magyar? Ki a magyar? (VIDEÓ)

A Gombaszögi Nyári Táborban a 2021-es népszámlálás nemzetiségi adatairól beszélgettünk Fiala-Butora János emberi jogi szakértővel, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztossal és Kovács Balázzsal, aki a hazai magyar szervezetek népszámlálási felvilágosító kampányát vezette. Az Új Szó által szervezett program elején Kovács arról beszélt, szerinte egy-egy nemzetiség meghatározása szempontjából az a mérvadó, hol húzzák meg az adott csoport tagjai a mentális határokat. „Két kínai annak ellenére érzi magát egy nemzethez tartozónak, hogy egymás nyelvét nem is értik” – hozta példaként. A 2021-es népszámlálási kérdőívben két kérdésnél vallhattuk be a nemzetiségünket, a kérdőívben a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” pont szerepelt. Kovács szerint ez a kérdezési mód éppen az előbb említett mentális határokat moshatta volna el.

A nemzet szélei

Ravasz erre reagálva arról beszélt, a nemzetek konstruált dolgok. „Vannak azok, akik azt gondolják, a magyarok, mióta bejöttek a Kárpát-medencébe, ugyanaz a nép. Szerintem azonban a magyar nemzet azoknak az összessége, akik magyarnak gondolják magukat. Nagy részük ősei egykor nem a magyarokkal jött a Kárpát-medencébe” – magyarázta. Úgy látja, a magyar nemzet számára az jelentheti az előremutató utat, ha mindenkit, aki képes valamiféle kötődést mutatni ehhez a közösséghez, befogadunk. „Aki hajlandó a részünk lenni, annak ezt engedjük meg” – tette hozzá, azzal, hogy ellenkező esetben indokolatlanul visszavágnánk a nemzet széleit.

A korábbi kormánybiztos elmondta, a népszámlálás előkészítése során a nemzetiségre vonatkozó második kérdés bevezetését azzal indokolták, ha csak egy lehetőség szerepelt volna a kérdőívben, az nem írta volna le megfelelően az ország sokszínűségét. „Az egyik csoport, amely tagjainak például ez segített, a magyar anyanyelvű romák. Hiszen az anyanyelvük szerint a magyarsághoz, a származásuk nyomán pedig a romákhoz húznak” – magyarázta. Hozzátette, a kettős nemzetiség bejelölése a vegyesházasságból származóknak is jó lehetőség arra, hogy mindkét szülőjük kultúrájához való kötődésüket kifejezzék.

Kérdéses csökkenés

Fiala-Butora elmondta, ő is támogatta a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnek a bevezetését, hiszen ez pontosabb képet ad az ország nemzetiségi tarkaságáról. „Hiszen valóban léteznek kettős identitású emberek” – tette hozzá. Ugyanakkor a felmérés ilyen módjának vannak hátrányai is. Rámutatott, Finnországban például, ahol kisebbségek kiterjedt jogokkal rendelkeznek, csak egy nemzetiséget lehetett a népszámlálás során bejelölni. Kiemelte, ezzel együtt Finnországban sem tagadják a kettős nemzetiség létét, de az így felmért adatok alapján pontosabb, jobb közpolitikákat, így például nyelvhasználati szabályozást lehet alkotni. „A kettős identitásúakat más felmérések alapján veszik figyelembe” – tette hozzá.

A szlovákiai népszámlálás eredményeiről szólva, pedig arról beszélt, szerinte a kutatás a magyar közösség fogyására vonatkozóan nem adott pontos adatot. A két kérdésre adott válaszok összesítéséből származó 456 ezres szám ugyanis alig alacsonyabb, mint a tíz évvel ezelőtti 458 ezres adat. „Közben mégis történt egy 36 ezres csökkenés” – mutat rá a szakértő. Ez úgy lehetséges, hogy a felmérésben megjelent az a 34 ezres csoport, aki a második kérdésnél vallotta magyarnak magát.

A felmérés

A közelmúltban döntött a kormány arról, hogy összeadva értelmezik a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó első és a második kérdésére adott válaszokat. Eszerint összesen 456 148 személy vallotta magát magyarnak Szlovákiában. Ahogy arról már beszámoltunk, a felmérés során a magyar nemzetiséget az első helyen valamivel több, mint 422 ezer személyt jelölte be. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik az első kérdésnél magyart, a másodiknál valami mást jelöltek. Az elsősorban magyar identitásúak között több mint 39 ezren valamilyen más nemzetiséghez tartozónak is érzik magukat. Közel 20 ezren másodsorban szlováknak vallották magukat és több mint 11 ezren jelölték be ennél a kérdésnél a roma nemzetiséget. Hozzávetőlegesen 383 ezer magyar csak az első kérdésnél vallotta be nemzetiségi identitását.

A második lehetőségnél kicsivel több mint 34 ezer személy vallotta magát magyarnak. Ők legnagyobbrészt az első kérdésnél szlováknak vallották magukat. Az elsődlegesen szlovák nemzetiségűek között ugyanis közel 30 ezren vannak azok, akik a felmérés során a magyar identitásukat is bejelölték.

A magyar nemzetiségre vonatkozó két adat összegét jelentő több mint 456 ezer fő az ország lakosságának 8,4 százalékát teszi ki. A kormány mostani döntése értelmében, az egyes településeken a kisebbségi nyelvi jogok megállapításánál a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre adott válaszok összegét kell figyelembe venni. Ennek nyomán főleg ruszin, és elvben roma nyelvhasználati jog keletkezik, a kettős nemzetiségi jelölés miatt egyetlen településen sem keletkezik magyar nyelvhasználati jog, viszont több olyan van, ahol ennek köszönhetően ez a jog a jövőben nem szűnik meg.