Népszámlálás: Mi az ön nemzetisége? Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?

A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfőn délelőtt úgy döntött, visszavonja azt az intézkedés-tervezetét, amellyel törölte volna a február 15-én kezdődő népszámlálásból a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. A döntést hivatalosan azzal indokolták, hogy a tárcaközi egyeztetésre bocsátott tervezethez olyan sok megjegyzés és javaslat érkezett, amelyet a felmérés kezdetéig már nincs módjukban feldolgozni. Az indítványhoz véleményt nyújtott be több minisztérium, köztük a kulturális tárca, de az ún. tömeges véleményezési eljárás keretében több ezer polgár az aláírásával támogatott egy ilyen dokumentumot. A beérkező hozzászólások többsége a nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartását célozta. Így végre eldőlt, hogy a népszámlálási online kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következik. 

Alexander Ballek, a Statisztikai Hivatal elnöke szerint ők azt is ki tudják értékelni, ha a nemzetiségre vonatkozóan egy kérdés van a népszámlálási ívben, de azt is, ha kettő ilyen szerepel benne. „Az adatok értelmezése nem a Statisztikai Hivatal feladata” – tette hozzá. Ballek megismételte korábbi állítását, miszerint január 29-én, eredetileg a sajtóban megjelent vita miatt nyitották meg a kérdést. 

Gyimesi: A nyelv számítson 

A nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlését a kormánypárti OĽaNO parlamenti képviselője, Gyimesi György vetette fel január 20-án. A képviselő, aki korábban azzal érvelt, a két kérdésből származó adatok értelmezése jogbizonytalanságot okoz, a Statisztikai Hivatal mostani döntésére reagálva elmondta, arra kéri majd a koalíciós pártokat, hogy a kisebbségeknek kedvező döntésekhez használják fel a népszámlálás adatait. 

„Az SaS és a Za ľudí a nemzeti közösségek jogainak bővítésével érvelt a kettős nemzetiség mellet, így most én arra kérem őket, támogassák, hogy a településeken való kisebbségi nyelvhasználati joghoz szükséges 15 százalékot ne a nemzetség alapján, hanem az adott községben vagy városban a kisebbségi nyelvet anyanyelvként használók aránya alapján állapítsák meg”

– mondta Gyimesi.

A mostani népszámlálásban az anyanyelvet egy kérdésnél adhatjuk majd meg. A képviselő szerint nem minden kormánypártot érdekelnek a nemzetiségi közösségek jogai. „Az SaS a kisebbségi jogok kérdésében úgy viselkedik, hogy azt a Szlovák Nemzeti Párt is megirigyelné” – bírálta a koalíciós képviselő a kormánypártot. Gyimesi teljes mértékben bizonyos abban, hogy az OĽaNO frakciója támogatja majd a nemzetiségeknek kedvező döntéseket, de az SaS szerinte nem így tesz majd. Gyimesi szerint egyelőre még nincs semmilyen olyan, mandátummal bíró kormányzati intézmény, vagy bizottság, amelynek a népszámlálási adatok értelmezése lenne a feladata. 

Bizottságot akarnak 

Zuzana Kumanová (Za ľudí) kulturális államtitkár lapunknak elmondta, ő is üdvözli a nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartását. Szerinte a módszer alkalmas arra, hogy képet kapjunk az ország etnikai struktúrájáról. Hozzátette azonban, hogy a témára a kormánykoalíción belül is különböző nézetek vannak. Az államtitkár még pénteken a közösségi oldalán jelentette be, egy munkacsoportot hoz létre, hogy a két kérdésre adott válaszokból származó adatok értelmezését kidolgozzák. Ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, ezzel az is a célja, hogy erre a kérdésre ne a sajtóban zajló viták során, hanem szakmai szinten találjanak megoldást.

„Ebbe a munkacsoportba meghívom a nemzetiségek képviselőit, és azon intézmények képviselőit, akik ezzel a témával dolgoznak. Így a kisebbségi kormánybiztost, a romaügyi kormánybiztost, a Statisztikai Hivatalt és mindenkit, aki a témát nem átpolitizálni akarja, hanem szakmai szinten szeretné tárgyalni”

– mondta.

Arra kérdésre, hogy a nemzetiségi pártokat is bevonja-e ebbe a munkacsoportba, az államtitkár úgy válaszolt, először az intézményi partnereivel, az említett kormánybiztosokkal, a Statisztikai Hivatallal és a kormány kisebbségi bizottságával szeretne megállapodni abban, hogy milyen széles legyen ez a munkacsoport. Hozzátette azonban, hogy a témában már korábban is egyeztetett a nemzetiségi pártokkal, és erre a jövőben is sort szeretne keríteni. Az államtitkárnál aziránt is érdeklődtünk, hogy a bizottság által megalkotott értelmezés lesz-e az irányadó a kormány közpolitikai lépései számára. Kumanová szerint erről azonban még korai lenne bármit is mondani. „Két hét múlva ezekre a kérdésekre is válaszolni tudunk majd” – mondta, és hozzátette, pártjának is elemeznie kell, az adatok milyen értelmezése mellett foglal állást. 

Az SaS parlamenti frakciójának tagja, Ondrej Dostál (OKS) is üdvözölte, hogy a Statisztikai Hivatal visszavonta a nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlésére irányuló indítványát. „Az utolsó pillanatban meghozott, tárgyilagos érvekkel alá nem támasztott lépés hiba lett volna” – nyilatkozta. Hozzátette, a két kérdésből származó adatokat a kisebbségeknek kedvező módon kellene értelmezni.

„Tehát úgy, hogy az adott kisebbséghez tartozónak tekintenek mindenkit, aki a szóban forgó nemzetiséget beírja az ívbe, függetlenül attól, hogy ezt az első, vagy a második kérdésnél teszi-e meg”

– véli Dostál. A két kérdés megtartását hasonlóan üdvözölte ifj. Peter Pollák, az OĽaNO roma nemzetiségű parlamenti képviselője és az OĽaNO által jelölt Andrea Bučková romaügyi kormánybiztos is. 

A magyar pártok 

A nemzetiségre vonatkozó második kérdés egyik átültetője, Ravasz Ábel (Híd), korábbi romaügyi kormánybiztos, lapunknak elmondta, szerinte a Statisztikai Hivatal végül jó döntést hozott. Rámutatott, az utolsó pillanatig tartó bizonytalanság nem kedvezett az egyes kisebbségeknek, amelyek így nehezen tudták folytatni a felvilágosító kampányaikat.

„A vita ugyanakkor növelte az emberek tájékozottságát arról, hogy az ívben a nemzetiségre vonatkozó második kérdés is szerepel”

– tette hozzá.

Ravasz megismételte, szerinte a két nemzetiség bejelölhetősége nem okoz jogi bizonytalanságot. „Ezt a vita során készült jogi elemzések is megmutatták” – tette hozzá, azzal, hogy a kisebbségi nyelvtörvénybe ennek ellenére be lehetne építeni a kettős jelölésből származó adatokat is. Arra a kérdésre, hogy ez miért nem történt meg korábban, az előző kormány idején, amikor a Híd is a kabinetben volt, Ravasz azt mondta, nem szükségszerű, hogy a törvényeket a kettős jelölés alapján átdolgozzák, hiszen enélkül is alkalmazhatóak az új népszámlálás eredményeire. Hangsúlyozta, szerinte is össze kell adni az első és a második kérdésnél bevallott nemzetiségi hovatartozásokat. A Híd elnöke, Sólymos László úgy nyilatkozott, szerinte győzött a józan ész. Egyben veszélyesnek tartja, ha egyes politikusok „tiszta nemzetiségről” beszélnek. 

A nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlése érdekében aktívan fellépő Összefogás szerint azonban a Statisztikai Hivatal engedett a koalíciós pártok politikai nyomásának. Azt javasolják, hogy aki magyarnak tartja magát és nem érzi okvetlenül indokoltnak feltüntetni más nemzetiségű származását, az első kérdésre válaszolva adja meg nemzetiségét, a másodikat pedig hagyja kitöltetlenül. 

Az MKP a Statisztikai Hivatal döntésére reagálva egy sajtónyilatkozatot adott közre, amelyben azt írják, a Szlovákiában élő magyarokat egyértelműen arra biztatják, a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél jelöljék be a magyart.

„A másodikat pedig hagyják figyelmen kívül. A második kérdésnél a magyart, egyfajta kötödésként értelmezve, azon személyek jelöljék be, akik nyelvileg, kulturálisan, regionálisan, történelmi és családi gyökereiket tekintve kötődnek a magyar nyelvhez, a magyar közösséghez”

– fogalmaznak. 

Az MKP és az Összefogás is hangsúlyozza, hogy a következőkben a nemzetiségre vonatkozó két kérdésre adott válaszok értelmezését szeretnék tisztázni.