Megteltek az idősotthonok, kevés a lehetőség, hosszúak a várólisták

Köböl Tibor, az Egészségkárosultak Nemzeti Tanácsának alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a családok gyakran komoly akadályokba ütköznek, amikor idősebb hozzátartozójukat megpróbálják elhelyezni valamelyik nyugdíjasotthonban. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy számos intézményben hosszú várólisták vannak, így a betegnek heteket, hónapokat, esetleg éveket kell várniuk.

Önkormányzati feladat?

A munkaügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint jelenleg 622 öregotthon működik az országban. Ezeknek 57 százaléka magánkézben van, a többi a megyei vagy a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A munka- és szociális ügyi tárca lapunk megkeresésére elmondta, hogy ezeknek az idősotthonoknak a kapacitásbeli problémáit elsősorban az egyes önkormányzatoknak kellene megoldaniuk, ezért nem is tudnak pontos adatokkal szolgálni arról, hány szabad hely van az egyes intézményekben.

„Az önkormányzatoknak törvényből adódó kötelességük, hogy kidolgozzák a szociális szolgáltatások hálózatának terveit, hiszen ki más ismerhetné jobban a lakosok igényeit, mint a helyi és a megyei önkormányzatok? Ezért a gondozásra szoruló embereknek vagy hozzátartozóiknak ezeket a szerveket kell felkeresniük, ahol bővebb információkkal kellene szolgálniuk a lehetőségekről” – nyilatkozta Barbora Petrová, a tárca sajtómunkatársa.

Kevés a gondozók bére

Köböl Tibor szerint az idősotthonok nemcsak kapacitásbeli problémákkal küzdenek, hanem az ellátás minősége is sok helyen kifogásolható, ami elsősorban az intézmények alulfinanszírozottságából fakad. A kevés pénz nemcsak a rossz állapotban levő épületekben és a hiányzó egészségügyi felszerelésekben nyilvánul meg, hanem a gondozók fizetésében is.

„Sajnos a személyzet gyakran motiválatlan, hiszen igencsak alulfizetettek, és túl sok személyről kell egyszerre gondoskodniuk. Az ilyen otthonokban az ellátás minősége sem túl kiemelkedő”

– mondta az Egészségkárosultak Nemzeti Tanácsának alelnöke.

Minisztérium: dolgozunk!

A szociális ügyi tárca hangsúlyozta: tudatosítja az öregotthonok problémáját, és bár ez az önkormányzatok feladata lenne, némi anyagi támogatással mégiscsak hozzájárulnak a magán- és állami intézmények fenntartásához. A pénzösszeg nagysága elsősorban attól függ, milyen típusú intézményről van szó, hány férőhelyes az otthon és attól is, hogy az ott lakó betegek milyen mértékben szorulnak állandó felügyeletre.

A tárca öt kategóriát különböztet meg a betegek kiszolgáltatottságától függően, és ezek alapján fizetik a támogatást. A legelső kategóriába tartozó betegek után (ezek szorulnak a legkevesebb figyelemre) a tárca személyenként 96 eurót fizet havonta, az utolsó kategóriába tartozó, legrosszabb egészségi állapotban levő betegek gondozása után viszont havonta 504 eurót. A befolyt pénzt az idősotthonok működtetőinek kifejezetten az alkalmazottak fizetésére kell fordítaniuk. A tárca azonban így is elismeri a bérezési problémákat, ezért jövőre növelni fogja az egyes kategóriák után fizetendő pénzösszeget. A legutolsó kategóriában szereplő betegek után például személyenként 42 euróval fog többet fizetni.

„Így szeretnénk biztosítani a szükséges számú gondozót, növelni a foglalkoztatottságot a szociális otthonokban, és meggátolni a gondozók távozását”

– zárta Petrová.

Gond a túl sok férőhely Köböl szerint probléma azokkal az intézményekkel van, ahol egyszerre rengeteg az idős ember.

„Vannak olyan otthonok is, ahol 300 személyről gondoskodnak. Megfelelő számú gondozó híján nyilvánvaló, hogy az emberekre nem tudnak eléggé figyelni”

– vélekedett a szakértő.

A megoldás szerinte az lenne, ha jóval több, kisebb kapacitású idősotthont nyitnának. „Ilyeneket lehetne nyitni akár a kisebb községekben is, ami azért lenne célszerű, mert a családoknak nem kellene túl messzire utazniuk ahhoz, hogy meglátogathassák a hozzátartozójukat” – mondta Köböl.