<p>Felszólította a református egyház vezetése a nemeshodosi gyülekezetet, hogy ne állítsanak szobrot Horthy Miklósnak. A szoborállítás miatt már több szervezet is tiltakozott, és petíció is indult ellene. </p>
Mégsem lesz Horthy-szobor?
Pozsony |
A református egyház vezetése csütörtökön elfogadott nyilatkozatában elhatárolódott a nemeshodosi egyházközség tervétől, amely szobrot akar állítani Horthy Miklósnak, aki 1920-tól 1944. október 16-ig Magyarország kormányzója volt. „ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnöksége elhatárolódik a szoborállítás szándékától, és levélben szólította fel a Nemeshodosi Gyülekezetet és Presbitériumát arra, hogy korábbi döntésüket átértékelve Horthy Miklós szobrának felállítását ne valósítsák meg” – áll a nyilatkozatban. A testület szerint „a XX. század tragikus eseményei, úgymint a világháborúk, a diktatúrák, a holokauszt, a keresztyénüldözés és mindaz a mérhetetlen szenvedés és áldozat, ami ezekben az évtizedekben történt, kellő alázatra kell, hogy tanítson minden ma élő embert”. Fazekas László püspök a Pátria Rádiónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy „az egyháznak nem feladata szobrot állítani államférfiaknak”. A gyülekezet lelkészét, Kis-Csáji Juliannát nem tudtuk elérni, üzenetünkre annyit válaszolt, hogy a Horthy-szobor kapcsán ne hívjuk őt. A pozsonyi egyházmegye esperesével, Somogyi Alfréddal azonban sikerült beszélnünk. „A zsinati elnökség állásfoglalása egyértelmű, és az egyház ilyen helyzetben egy irányba szokott fordulni, a zsinati elnökség kérése be lesz tartva. Erről azonban a döntést a gyülekezetnek kell meghoznia” – mondta lapunknak az esperes. Szerinte a nemeshodosi gyülekezet a hétvégén dönthet. A történész szerint Horthy felelős a zsidók haláláért A tervezett Horthy-szobor miatt szlovákiai magyar értelmiségiek aláírásgyűjtést is indítottak. A petíció szerint minden jóérzésű ember érzéseit sérti, hogy szobrot akarnak állítani Horthynak, s éppen Dunaszerdahely mellett, ahonnan a „kormányzósága idején mintegy 3000 izraelita hitű magyar embert hurcoltak haláltáborba”. Az egyik aláíró, Simon Attila történész szerint Horthy történelmi bűne, hogy nem próbálta megmenteni a zsidókat a biztos haláltól. „Azokban az időkben, amikor kormányzóként minden állampolgárért felelős volt, kudarcot vallott, mert nem tudta, és nem is látom jelét annak, hogy megpróbálta volna védeni azt a több mint félmillió magyar állampolgárt, aki egyébként érzelmileg is magyar volt, csak izraelita vallású” – mondta lapunknak Simon. „Miután 1942-től működött Auschwitz, elképzelhetetlen, hogy kormányfőként nem jutott volna olyan információkhoz két év alatt, hogy ne következtette volna ki, hová visznek százezreket, és mi lesz a sorsuk. Én ezt történelmi bűnként érzékelem” – tette hozzá a történész, aki úgy véli, Horthy 1944. október 15-ig felelős volt Magyarország polgáraiért, akkor is, ha akkor néhány hónapja már jelen volt az országban a német hadsereg. „A mozgástere szűkült, de amikor a zsidóságot deportálták, amikor elvitték a dunaszerdahelyi vagy a rozsnyói, kassai zsidókat 1944 májusában, júniusában, azért ő is felelős” – magyarázta a történész.A szoborállítás ellen tiltakozott a zsidó hitközségek szövetsége is. Elleneznek minden kísérletet, amely a holokauszt idején működő rezsimek rehabilitációját célozza.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.