Megkezdődött a tisztogatás

Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a frissen kinevezett belügyminiszter gyakorlatilag első intézkedése Hamran István leváltása volt, annak ellenére, hogy a volt országos rendőrfőkapitány előre jelezte, október végén távozik a testület éléről, és civil foglalkozásba kezd.

Šutaj Eštok azonban itt nem állt meg: másnap a belügyminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tárcavezető utasítására november 1-től felszámolják az országos rendőrfőkapitány két helyettesi pozícióját, így Branko Kišš és Damián Imre szintén kikerül a testület vezetéséből. Mindkét említett rendőr Hamran közeli munkatársának számított, gyakran részt is vettek a rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóin.

Kiššnek és Imrének egyelőre nem kellett távozniuk a rendőrségtől, a belügyminisztérium tájékoztatása alapján más pozíciókba helyezik át őket, de azt nem pontosították, hogy milyen funkciókról van szó.

Ezzel együtt létrehoznak egy új, migrációért és szolgálatirányításért felelős helyettesi pozíciót is.

Šutaj Eštok továbbá Jozef Masnicát bízta meg a Határ- és Idegenrendészeti Hivatal (ÚHCP) vezetésével. Masnica korábban a besztercebányai határvédelmi egységet irányította.

Az újonnan kinevezett rendőrfőkapitány Rastislav Polakovič lett, aki már 23 éve tevékenykedik a rendőrségnél, és pályafutása alatt több vezető pozícióban is megfordult, közölte a belügyi tárca.

Šutaj Eštok emellett ideiglenesen felfüggesztett hat rendőrt a szolgálat alól. Az úgynevezett Čurilla-csoport tagjairól van szó, akik a rendőrháborúként elhíresült botrány központi szereplői voltak. Javarészt ők tárták fel azokat a korrupciós ügyeket, amelyek a Smer vezetőségét is érintették, éppen ezért Robert Fico, a párt vezetője az utóbbi két évben folyamatosan megkérdőjelezte Čurilláék munkáját. Šutaj Eštok a választási kampány során látványosan átvette a Smer elnökének narratíváját, így a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóinak átmeneti felfüggesztése korántsem mondató meglepő döntésnek.

Az indoklás

A belügyminisztérium azzal magyarázta az intézkedést, hogy a hatályos jogszabályok értelmében átmenetileg fel kell függeszteni azokat a nyomozókat, akik esetében fennáll a törvénysértés megalapozott gyanúja. Čurilláék ellen még 2021-ben indított eljárást a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya, azzal gyanúsítva őket, hogy a korrupciós botrányok feltárása során megpróbálták befolyásolni a nyomozások menetét, például azzal, hogy hamis tanúvallomásokra vettek rá különféle személyeket. A nyomozók egy rövid időre vizsgálati fogságba is kerültek, de a Pozsony Megyei Bíróság végül szabadlábra helyezte őket, az eljárást pedig indokolatlannak nevezték. Ennek ellenére a nyomozás tovább folytatódott, Čurilláék még mindig gyanúsítottak.

Hamran István korábbi országos rendőrfőkapitány – aki végig kiállt a NAKA nyomozói mellett – erre a bírósági döntésre hivatkozva nem függesztette fel őket a szolgálat alól, és nyíltan arról beszélt, hogy a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya koholt vádak alapján indított eljárást.

Peter Kubina, a nyomozók jogi képviselője azonban úgy véli, Šutaj Eštok több szempontból is megsértette a belügyminisztérium belső szabályzatát. A tárcavezető által kiadott parancsban úgy fogalmaznak, hogy a nyomozók az eljárás lezárultáig nem tevékenykedhetnek a fegyveres erők kötelékében, holott az ügyvéd szerint csakis konkrétan meghatározott időre lehet felfüggeszteni őket a szolgálat aló, legfeljebb 6 hónapra. Kubina továbbá felrótta, hogy a belső irányelvek alapján a büntetőeljárás megindítása önmagában még nem elegendő indok a felfüggesztéshez. Ahhoz, hogy a belügyminiszter így dönthessen, teljesülnie kell még egy feltételnek: fenn kell állnia a veszélynek, hogy az adott rendőr állományban maradása veszélyeztetheti az állami érdeket, illetve az eljárás menetét. Az ügyvéd szerint Šutaj Eštok ugyan említi ezeket az érveket, de nem indokolja meg őket.

A tárcavezető ráadásul büntetést is kaphat. Zuzana Dlugošová, a társadalomellenes tevékenységet bejelentőket védő hivatal elnöke ugyanis közölte, hogy Čurilláék pár héttel ezelőtt védett bejelentői státuszt kaptak, ennek eredményeként pedig az ő hivataluknak is jóvá kellett volna hagynia a miniszter döntését. Dlugošová azonban közölte, ők semmilyen kérvényt nem kaptak, így Šutaj Eštok tárcája törvényt sértett, amiért akár pénzbüntetést is kiszabhatnak.

(nar, Denník N, Pravda)