Megbecsülni az iskolapolgárokat

A közoktatás és a felsőoktatás terén hatékonyan működni, átütő reformokat tervezni csakis a szlovák pedagógusokkal és szervezetekkel közösen lehetSomogyi Tibor felvételeEgyedüli jelöltként pályázott a Katedra Társaság elnöki posztjára?

A Katedra Társaság nem jogalanyi szervezet, hanem a Katedra Alapítvány működteti, így a társaság elnöki posztjára is az alapítvány kuratóriuma tesz javaslatot, erről döntenek a szakmai társulás tagjai. ĺgy tehát jómagam sem pályáztam, a felügyelő testület tagjaitól kaptam e megtisztelő felkérést. A jelölés – annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben folyamatosan szoros kapcsolatban voltam a Katedrával, mind a lappal, mind a társasággal, s minisztériumi pozíciómból is figyelemmel kísértem ténykedését – engem is meglepett. Ugyanakkor megtisztelőnek tartom, hogy rám esett a választás, hiszen olyan közismert és nagy tudású egyéniségtől vehettem át a stafétabotot, mint Csicsay Alajos, a pedagógustársadalom kiemelkedő tagja.

Melyek a Katedra Társaság legfontosabb feladatai? Mely értékek mentén határozza meg tevékenységét?

Legfontosabb feladatait már megalakulásakor megfogalmazta. Kinyilvánította, hogy politikai pártoktól független szakmai tömörülés, amely tiszteletben tartja a pártok oktatáspolitikai programját, valamint a civil szervezeteknek – egyleteknek, mozgalmaknak, szövetségeknek és iskoláknak – az oktatásügy fejlesztésére vonatkozó terveit, elképzeléseit. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgy-pedagógia, ám a neveléstudományi kérdések megvitatását sem hanyagolja el. Fontosnak tartja, hogy a közeljövőben a mi iskolarendszerünkben is megvalósuljon a „rokon” tantárgyak integrációja, amihez szükséges, hogy a pedagógusok felkészüljenek a helyi tantervek és saját pedagógiai programjaik megfogalmazására. Tudatosítaniuk kell ugyanis, hogy enélkül a helyi, vagyis az intézményi autonómia nem jöhet létre. A Társaság kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy az önművelés, az önszerveződés és az iskolák önfejlesztése a kiszolgáltatottság megszüntetésének elsőrendű alapfeltételei, amelyek fontos adaléka az iskolapolgárok – pedagógusok, szülők, tanulók – egymás iránti tisztelete és megbecsülése.

Milyenek a pedagógusok, illetve a szlovákiai magyar társadalom visszajelzései a szakmai tömörülés tevékenységével kapcsolatban?

A Társaság tevékenysége több területen is jelentős. Igaz ugyan, hogy évente csak négy találkozót szervez, ám működése kezdettől fogva pozitív visszhangra talált a pedagógusok körében, s ma már a szülők is érdeklődéssel figyelik, mi zajlik a szakma berkeiben. Sokan forgatták érdeklődéssel a társaság 1996-ban, illetve 1999-ben megjelentetett reformtervezeteit, A szlovákiai iskolarendszer című publikációkat (melynek egyik része szlovák nyelven is olvasható), s nagy népszerűségnek örvendtek az eltelt tíz évben a Katedra Napok is. Egyre többen nyilvánítanak véleményt a Katedra hasábjain is, amely a szülők és pedagógusok fóruma. Sok rendezvényről és előadásról kaptunk hízelgő értékelést, ami jelzi, jó utat, helyes irányt választottunk.

Változik valamiben a társaság jövőbeni szerepe az új elnök személyének köszönhetően? Miben tér el az ön koncepciója?

Azt a kérdést, hogy miben változik a társaság munkája és szerepe, korainak tartom. Mivel az idei munkaterv már ismert, részletesebb koncepcióval csak a közeljövőben szeretnék kirukkolni. Tudom, milyen célokkal alakult a Társaság, milyen lépéseket tett, milyen alapelvek formálták tevékenységét, hiszen alkotó részese voltam, s így elsősorban ezekre szeretnék építeni. Érzem azonban azt is, milyen tartalékokat rejteget, milyen további lehetőségeket kínál a megújulásra. Elsősorban ezt a rejtett potenciált szeretném valós erővé alakítani.

Együttműködnek-e hasonló szlovák szervezetekkel?

A közoktatás és a felsőoktatás terén hatékonyan működni, átütő reformokat tervezni csakis a szlovák pedagógusokkal és szervezetekkel közösen lehet. A tárca nemzetiségi főosztálya élén is gyakran tapasztaltam, hogy ha nincsenek kellőképpen előkészített terveink, ha nem kerülnek be időben a köztudatba a szlovák térfélen, minimális az esély a megvalósításukra, bármennyire is korszerűek vagy hasznosak. Ezért úgy gondolom, minden hasonló gondolkodású és azonos pedagógiai vércsoportú partnerrel fel kell vennünk a kapcsolatot.

Milyen jövő előtt áll a Társaság?

Bízom benne, hogy tagjai, valamint a tevékenységbe bevont számtalan szakember által elvégzett munka értékes eredményeit a megfelelő csatornákon keresztül minden esetben sikerül majd eljuttatni a címzettekhez, főképp a törvényalkotókhoz, hogy szakmai szempontokra támaszkodva alakítsák oktatási rendszerünk jövőképét. Ez lehet az egyetlen értelme a sok-sok erőfeszítésnek. Ha ezt véghez tudjuk vinni, megéri a fáradozást. Akkor pedig nem csupán a Katedra Társaság, hanem egész közösségünk jövője is biztatóbb lehet.