„Még nem tudjuk, hogyan jelenik meg a népszámlálás eredményeiben a két nemzetiség”

Miként zajlik majd a népszámlálás?

Ez a mostani népszámlálás más lesz, mint a korábbiak. Most kombinálni fogjuk az adminisztratív forrásokban meglévő adatokat azokkal az információkkal, amelyeket a polgárok adnak meg. A folyamat teljesen elektronikus. A lakosságnak magának kell majd kitöltenie az elektronikus kérdőívet. Ha ezt valaki valamilyen okból nem tudja megtenni, az egyes önkormányzatok úgynevezett kontaktuspontokat alakítanak ki, ahol egy helyben székelő asszisztens áll segít nekik. A polgár az ott lévő számítógép segítségével maga is kitöltheti az ívet, vagy az asszisztens segít neki ebben. Végül, elsősorban az idős, egyedül élő vagy egészségkárosodott személyek egy telefonos ügyfélszolgálaton kérhetik, látogassa meg őket az asszisztens. 

Hogyan választják ki a népszámlálási asszisztenseket? Mi szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen asszisztens legyen?

Az asszisztenseket az önkormányzatoknak kell kiválasztaniuk, és a népszámlálási törvényben rögzített követelményeket kell teljesíteniük. Például fontos, hogy legyen állandó lakhelye Szlovákiában és középfokú végzettsége. 

Lesz-e arra vonatkozó előírás, hogy a kisebbségek által lakott településeken az asszisztenseknek ismerniük kell az adott nemzetiség nyelvét? A telefonos ügyfélszolgálaton lesznek olyan munkatársak, akik beszélik az ország kisebbségeinek a nyelvét?

Mi azt javasoljuk az önkormányzatoknak, hogy az asszisztensek kiválasztásánál vegyék figyelembe ezt a szempontot is. A kérdőívnek vannak nemzetiségi nyelvű mutációi. A telefonos ügyfélszolgálat szlovákul működik majd. Azonban azt is mérlegeljük, hogy az intézményünkben hozzuk létre az ügyfélszolgálatot, ebben az esetben pedig elképzelhető, hogy ott a kisebbségek nyelvét beszélő diszpécserek is lesznek, de ez nem alapvető követelmény.

Az is előfordulhat, például a marginalizált roma közösségek esetében, hogy nem töltik ki az ívet és nem is kérik telefonon az asszisztens látogatását. Őket a kérdezőbiztos saját kezdeményezésből látogatja meg?

Itt azt kell tudatosítani, hogy a népszámlálás végrehajtása elsősorban az önkormányzatok feladata, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők pedig tudják, hogy például marginalizált roma közösség él náluk. Így ebben a helyzetben segítséget kérhetnek a roma asszisztensektől, vagy berendelhetik az érintetteket az önkormányzathoz. Valószínű, hogy szorosan együttműködünk azokkal a településekkel, ahol például ilyen roma közösségek élnek, hogy segítsük a népszámlálást.

A kérdőívben át lehet ugorni egyes kérdéseket, vagy aki elkezdi kitölteni, annak az összes kérdésre válaszolnia kell?

Fontos hangsúlyozni, hogy a népszámlálás mindenkire nézve kötelező, így minden kérdés is az. Az elektronikus kérdőív végleges verziója még nem készült el. Ha lehetőséget adunk arra, hogy átugorhatók legyenek a kérdések, vagy az ívet hiányosan is el lehessen küldeni, akkor azt sokan meg is teszik. Mi azt kérjük a lakosságtól, ami egyébként a népszámlálásról szóló törvény alapján mindenki számára kötelező, hogy a polgár minden kérdésre válaszoljon. De technikailag át lehet ugorni az egyes kérdéseket. 

Technikailag hogyan oldják meg a népszámlálás anonimitását?

A polgárok nem kapnak azonosító kódot. Az egész kérdőív arra épül, hogy az ív elején meg kell adni a születési számot. Így a külföldön tartózkodó személyek is könnyen kitölthetik. 

Ez a módszer eleget tesz annak a követelménynek, hogy a népszámlálásnak névtelennek kell lennie?

Igen, teljesíti ezt a feltételt, mivel a kitöltőnek kell a személyes adatát megadnia. A népszámlálásnál meg kell különböztetni, hogy a beviteli, az adatfeldolgozási vagy a kimeneti oldal anonimitásáról beszélünk. Mi itt, a Statisztikai Hivatalban nem fogjuk ezeket a személyes adatokat használni, azonnal kódolt formává alakítjuk át azokat. A bejelentkezésnél azért van szükségünk a születési számra, mert a végső eredményhez az adott polgárnak az egyéb adminisztratív adatbázisokban meglévő adatait is felhasználjuk, és így az embereknek csak 14 kérdésre kell válaszolniuk. Ezzel együtt arra is lehetőség van, hogy a polgárok a személyi számuk megadása nélkül töltsék ki az ívet. Ebben az esetben azonban, a születési dátum feltüntetése után, mind a 35 kérdésre válaszolniuk kell. 

Egyeztetnek ebben az ügyben az Adatvédelmi Hivatallal?

Természetesen, hiszen olyan adminisztratív adatbázisokat használunk, ahol személyes adatokkal dolgozunk. A hivatalnak nincs ez ellen kifogása. Ez már a törvény megalkotásakor és a módszertan kidolgozásakor is fontos aspektus volt.

A népszámlálások történetében most először lesz lehetőség arra, hogy két nemzetiséget is megadjunk. Ha valaki él ezzel a lehetőséggel, akkor a két válasza milyen viszonyban lesz egymással? Lesz a két adat között alá- és fölérendeltségi viszony?

Mi azt állítjuk, hogy a nemzetiség definíciója az előző, 2011-es népszámlálás óta nem változott. Eszerint a nemzetiség valamilyen nemzethez vagy etnikai csoporthoz való tartozást jelent. Emellett a nemzetiség megállapításának módja is azonos maradt, a válaszadó maga dönti el, melyik nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz tartozónak vallja magát. A különbség mindössze abban áll, hogy míg 2011-ben csak egy nemzetiséget lehetett megadni, most egy továbbit is beírhatunk. Az első és a második kérdésben használt nemzetiség fogalom definíciója azonos. Az, hogy két nemzetiséget is meg lehet adni, lényegében a ma tapasztalható multietnicitásra való reagálás. 

Miként jelennek meg a felmérés eredményeiben azoknak a válaszai, akik két nemzetiséget adtak meg? A magyarországi modellt használják, amely szerint ha például valaki a magyart és a romát is bejelöli, akkor mindkét csoportba teljes értékűen beszámítják? Vagy a cseh mintát követik, amely szerint, az adott példánál maradva, külön roma, magyar, magyar roma és roma magyar kategóriákat alkotnak? Esetleg valamilyen más megoldást választanak?

Be kell vallanom, ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztunk alaposan. Mi az ön által említett lehetőségek mindegyikét meg tudjuk valósítani, a magyar és a cseh modellt is alkalmazni tudjuk. Ez attól függ, milyen kérést kapunk az illetékes intézményektől. De arról, hogy milyen kimeneti adatokat kérnek tőlünk, még egyeztetnünk kell az illetékesekkel. A kérdőív összeállításakor azonban, ezen belül a többes nemzetiség bejelölhetőségének bevezetéséről, konzultáltunk a belügyi, az igazságügyi és az oktatásügyi tárcával, de a nemzetiségi kisebbségekért felelős és a roma közösségekért felelős kormánybiztossal is. Én most azt mondom, hogy valószínűleg összesítjük az első nemzetiségi kérdésre válaszolókat, ugyanúgy, ahogy a második kérdésre válaszolókat, majd az egyes nemzetiségek kombinációját külön is feldolgozzuk. Ez lesz a népszámlálás eredménye. Az, hogy utána ezeket az eredményeket ki és hogyan használja fel, mi már nem tudjuk. A Statisztikai Hivatal ugyanis az összegyűjtött alapvető adatokat bármilyen formában és kombinációban fel tudja dolgozni. Arról, hogy az alapvető adatok milyen feldolgozott formában álljanak rendelkezésre, nem a hivatal dönt. Mi csak az adatok, a válaszok feldolgozását végezzük.

Elérhetők lesznek az arról szóló adatok, hogy egy adott településen a nemzetiségre vonatkozó kérdésekre mennyien adtak egy választ és mennyien kettőt, illetve akik két lehetőséget jelöltek be, azok milyen sorrendben tették?

Ha lesz erre vonatkozó kérés, ilyen kimeneti adatokat is elő tudunk állítani. Meg kell határoznunk, milyen módon publikáljuk ezeket annak érdekében, hogy az önkormányzatok számára is értelmezhetők legyenek.

Ön szerint mekkora lesz azon személyeknek az aránya, akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerül megállapítani a nemzetiségét?

Erre nem tudok válaszolni. A 2011-es népszámláláskor 7 százalék tartozott ebbe a kategóriába. Nekem mint szociológusnak az is egy érdekes adat, hogy kik nem válaszolnak erre a kérdésre. Így például, hogy inkább az idősekre, vagy a fiatalokra jellemző-e ez. 

A népszámlálást megelőző kampányban mit kommunikálnak azzal kapcsolatban, hogyan kell kitölteni a nemzetiségekre vonatkozó kérdéseket?

Számunkra a nemzetiségi kérdés csak egy a 14 témakör közül. Mi a kérdőív teljes tartalmát kommunikáljuk és azt, miként kell az ívet kitölteni. 

A kampányban a szlovákon kívül más nyelven is kommunikálnak majd?

A törvény számunka azt írja elő, hogy a nemzetiségek nyelvére elsősorban a kérdőívet és annak magyarázó szövegeit fordítsuk le. Minden mást az államnyelven kommunikálunk. 

Kikkel működnek együtt a népszámlálást megelőző felvilágosító kampányban?

A nemzetiségire vonatkozó kérdésekről szóló információk kommunikálásával kapcsolatban együtt dolgozunk a romaügyi és a kisebbségi kormánybiztossal. Azt kell mondanom, ez a közös munka nagyon jól működik. A kormány kisebbségi bizottságát is tájékoztattuk arról, hogyan járunk el, milyen lesz a kommunikációs kampány. Egyben felszólítottuk a nemzetiségek képviselőit, hogy ők is népszerűsítsék a népszámlálást. 

Mikorra várhatók a 2021-es népszámlálás eredményei?

Bízunk benne, hogy az elektronikus kitöltésnek köszönhetően gyorsabb lesz az adatok feldolgozása. Mivel azonban a nemzetiségre vonatkozó kérdés kétszintű, nem vagyok benne biztos, hogy az első nyilvánosságra hozott adatok között szerepelnek az ezekre adott válaszok. Azonban, ha erre a Statisztikai Hivatal felkérést kap, akkor a nemzetiségre vonatkozó adatok kimutatásának elsőbbséget tudunk adni. A célunk az, hogy 2021-ben közöljük az alapvető mutatókra vonatkozó adatokat. A kérdőívek feldolgozása jóval tovább tart. 2024 márciusáig kell az összes adatot az Európai Unió rendelkezésére bocsátanunk, addig folyamatosan hozzuk nyilvánosságra a felmérés eredményeit. 

Ön szerint hogyan alakulnak az egyes nemzetiségek létszámára vonatkozó adatok?

Ezt egyáltalán nem tudom megmondani.