Még mindig sokan kérik, de kevesen kapják meg a menekültstátust

ÖSSZEFOGLALÓPozsony. A fegyverek könnyebben „átléphetik” az országhatárt, mint a menekültek – mutat rá az Amnesty International (AI).

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. A fegyverek könnyebben „átléphetik” az országhatárt, mint a menekültek – mutat rá az Amnesty International (AI). A nemzetközi emberjogi szervezet szerint a menekültek jogvédelme terén nálunk is tapasztalhatók hiányosságok, a migránsok sokszor egyfajta emberjogi vákuumba kerülnek.

Szlovákia megalakulásának évében mindössze 96 személy folyamodott menekültstátusért, 41-en meg is kapták, két évre rá pedig már kétszer annyian jártak sikerrel. 10 év alatt a kérelmek száma a százszorosára nőtt, ám közben fokozatosan szigorodtak a törvények, minek következtében 2004-ben a több mint 11 ezer benyújtott kérvényből mindössze 15-re bólintottak rá. A belügyminisztérium adatai szerint azóta évről évre csökken a menekültstátusért folyamodók száma, tavaly 732 ilyen kérvényt jegyeztek, ebből 32-t hagytak jóvá. Idén már 130-an kértek menekültstátust, heten kapták meg a szlovák állampolgárságot.

Az Emberjogi Liga adatai szerint a menekülteknek csak egy nagyon kis része él az Európai Unióban és a gazdaságilag fejlett országokban, több mint 70 százalékuk a szegény, fejlődő országokat részesíti előnyben – főleg azért, mert a legközelebbi, általában a szomszédos országokban kérnek segítséget, és sok helyen e célból nagy táborokat létesítettek. Az Európai Unióba pedig egyébként is egyre nehezebb bejutni, a külső határokat jól védik. „Elszomorító, hogy a fegyverek könnyebben átjuthatnak az államhatárokon, mint az emberek, akik gyakran emberkereskedők hálójába kerülnek, és még ma is sokan halnak meg a határátlépések során. A migránsokkal senki sem törődik – az anyaország sok esetben lemond róluk, a befogadó országban kirekesztettnek érzik magukat” – mondta lapunknak Jana Vargovčíková, az AI szóvivője.

Amióta Szlovákia belépett az EU-ba, az országhatárok védelme prioritás, de sok esetben a menekültek sem érzik itt jól magukat. „Noha sikerült elmenekülniük az örökös üldözés, kínzás, jogtiprások elől, sokan nem érzik itt biztonságban magukat – a szóbeli sértések mellett elszaporodtak a rasszista támadások. Minél jobban különbözik egy idegen, annál jobban szembesül ezzel a problémával” – állítja az Emberjogi Liga. Bár a rasszizmus valóban súlyos társadalmi probléma, mivel Szlovákia mindig is főleg tranzit ország volt, az Amnesty International éves jelentésében különösebben nem elemzi Szlovákia menekültpolitikáját.

Szlovákiát az Európai Emberjogi Bíróság két esetben is elmarasztalta, amiért menekülteket utasított ki olyan országokba, ahol fennállt a kínzás és embertelen bánásmód veszélye. „Szlovákia megsértette Mustafa Labsi jogait, és ignorálva az Európai Bíróság előzetes intézkedését, 2010- ben kiutasította Algériába, pedig fennállt a rossz bánásmód veszélye” – részletezte Vargovčíková. Az AI szerint a migránsokkal emberségesebben kellene bánni, a fegyverkereskedelmet pedig hatékonyabban ellenőrizni, mert a hazai normákban sok a kiskapu, aminek következtében tavaly Szlovákia is szállított haditechnikát olyan helyekre, ahol az állam megsértette saját polgárai emberi jogait. (sza)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?