Mától javul a levegő minősége

A környezetvédelmi tárca felszólította a lakosokat, ha lehet, ne fűtsenek olyan anyagokkal, amelyek égés közben szennyezik a légkört; a térségben felgyülemlett szmogfelhőt ugyanis jelenleg nagyrészt a lakossági fűtés okozza. Továbbra is az ország keleti régióiban és Kassán a legrosszabb a helyzet, ám jó hír legalább, hogy az előrejelzések szerint a levegő az időjárás változásának köszönhetően mától fokozatosan kitisztul. 

Solymos: ilyen szmogra nem készültünk

Ha beválnak a meteorológusok előrejelzései, akkor mától nyugatról kelet felé fokozatosan kitisztul a levegő, s a légkörben felgyülemlett, emberi egészségre veszélyes, úgynevezett PM10 finomszemcsés por eloszlik. Ennek ellenére legalább péntekig minél rövidebb időt töltsenek a szabadban ott, ahol legsűrűbb a szmog.

Húsz éve nem volt annyira szennyezett a levegő az országban, mint idén januárban. Zsolnán, Rózsahegyen, Besztercebányán és Kassán volt tegnap legsűrűbb a PM10 részecskék koncentrációja a levegőben, az érintett városokban és környékükön belélegzésnél érezni lehetett a szennyezést.

A fűtés szennyez

A levegőt jelenleg nem a sűrű forgalom vagy a jelentős ipari termelés szennyezte, hanem a lakossági fűtés. A szmog, a levegőben levő porszemcsék a nehéz hideg levegő, az alacsony légnyomás és a gyenge légmozgás miatt nem tudtak távozni az alsó légrétegekből. A helyzet ma délutántól kezd fokozatosan javulni. „Délután Besztercebányán és környékén, majd a következő napokban fokozatosan az ország keleti régióiban is kitisztul a levegő. Mindez a csapadéknak és felélénkülő légmozgásnak köszönhetően” – nyilatkozta Ladislav Čáracký, a Szlovák Meteorológiai Intézet (SHMÚ) képviselője.

Nem figyelmeztetünk

Az elmúlt napokban váratlanul kialakult szmog igazolta, hogy Szlovákia nem volt felkészülve arra, hogyan figyelmeztesse a lakosságot a kialakult helyzetre, az egészségkárosodás veszélyére – ismerte el tegnap Solymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter. „Míg például az árvízveszély esetén tökéletesen működik az önkormányzatok és a lakosság figyelmeztetése, a kommunikáció, az már nem teljesen egyértelmű, hogy kinek kell kit figyelmeztetnie, ha jelentősen romlik a levegő minősége” – mondta a miniszter.

Már most is tilthatnak

Bár az SHMÚ saját honlapján nyilvánosságra hozza a légkör minőségének mérési eredményeit, ám ezek az információk nem mindig jutnak el az önkormányzatokhoz. A tárca ezért a következő időszakban olyan intézkedéseket akar kidolgozni, amelyek javítanák a helyzetet. „Még nincsenek konkrét javaslatok, ez a helyzet most alakult ki, csak most fogjuk keresni a válaszokat a felmerült kérdésekre” – mondta Solymos. Figyelmeztetett viszont, hogy az önkormányzatok egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően erős szmog esetén már most is kitilthatják a településekről a légkört leginkább szennyező, öregebb dízelautókat, vagy korlátozhatják ezen gépkocsik behajtását az egyes városrészekbe. Eddig egyetlen város sem élt ezzel lehetőséggel, ellentétben például Budapesttel, Prágával vagy Béccsel, ahol már nemegyszer korlátozták idén a személyautók forgalmát.

Erős szennyezés

A levegő minősége a szomszédos országokban is jelentősen romlott. Magyarország keleti régióiban a lakossági fűtés annyira szennyezte a levegőt, hogy a veszélyes PM10 porszemcsék koncentrációja a levegőben többszörösen túllépte a Budapesten mért kritikus értékeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Oszláron például a szállópor-szennyezés az egészségügyi határérték 667 százaléka, Miskolcon 616, Putnokon 536, Budapesten pedig 260.

Az SHMÚ munkatársa szerint nehéz általánosítani, Európa mely országában vagy régiójában szennyezettebb a leginkább a levegő. „Jelenleg csupán annyit állíthatunk teljes bizonyossággal, hogy egész Európában romlott januárban a helyzet, a levegő minőségét viszont az országok geográfiai adottságai miatt nem lehet összehasonlítani. Szlovákiában rengeteg a völgy és katlan, ahol könnyebben megmarad a légszennyezés, gyakori az alacsony légnyomás, Magyarország viszont síkságon fekszik s ritkán fordul elő, hogy az ország területének nagy részén napokon át megmaradjon a porfelhő” – pontosított Čáracký.

Támogatást fizetnek

A levegőszennyezés kiküszöbölése érdekében az ország történetében először lehet meríteni a Környezetvédelmi Alapból összesen tízmillió eurót arra, hogy a vállalkozók vagy ipari termelést folytató cégek kompenzálják a károsanyag-kibocsátást korlátozó technológiákra fordított kiadásaikat. A cégeknek a reális kiadások 80 százalékát fedezik az alapból. További tízmillió euróval fogják támogatni a középületek, mint például iskolák és kórházak hőszigetelését. Solymos szerint nem kizárt, hogy a jövőben kompenzációt fizetnek majd azoknak, akik újra cserélik régi kazánjukat.