Másoknak és maguknak

Az emberek egyre kevésbé akarnak bekapcsolódni a közügyek alakításába, a korrupcióra a többség érzékenyen reagál, s a politikusi erkölcs nem javult – tömören így jellemezhető a szlovákiai társadalom. Az IVO társadalomkutató intézet tegnap ismertette 2004-re vonatkozó országértékelő jelentését.

Bár a kormány nem támaszkodhat parlamenti többségre, a reformtörvényeket sikerült elfogadni, mutatott rá Grigorij Mesežnikov politológus. Ugyanakkor elismerte: a függetlenek ad hoc támogatásának megvan az ára, s a közvéleményt nyugtalanítják a háttérben húzódó egyezségek, gyanús üzletekre utaló jelek. Az ellenzéknek nem sikerült megdöntenie a kormányt, az ezt célzó népszavazás sikertelen volt. A jelenlegi kabinet kapott még egy esélyt a lakosoktól, ugyanakkor azzal, hogy az elnökválasztás második fordulójába két ellenzéki jelöltet juttattak, kifejezték elégedetlenségüket az állam politikájával és a szociális helyzettel kapcsolatban. A különböző választások alapján úgy tűnik, az emberek kiábrándultak a politikából, a politikusok módszereiből, s a választók egyre kevésbé próbálják aktívan befolyásolni sorsuk alakulását, nem érdeklődnek a közügyek iránt. „2003-ban a többség elégedetlen, de nyugodt volt. 2004 elején a társadalom már nyugtalanságát is kinyilvánította, gondoljunk az egy évvel ezelőtti roma megmozdulásokra; a szegény rétegek a többiek tudtára adták: sokáig már nem képesek nyomorban élni. Az elmúlt év második fele nyugodtabb volt, s az emberek is elégedettebbek voltak. A műveltebbek, a fiatalok és a középkorúak, valamint a városban élők bíznak a jobb jövőben; ellenben a vidékiek, az idősebbek és a kevésbé műveltek kilátástalannak tartják helyzetüket. A két csoport közötti szakadék tavaly tovább mélyült” – magyarázta Zora Bútorová szociológus. Lapunknak elmondta: a korrupciót és a politikusok módszereit szinte mindenki elítéli, s a gazdasági fellendülésen kívül sokan az erkölcsi értékeket is fontosnak tartják. Martin Bútora, az IVO tiszteletbeli elnöke arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalmon lévők ugyan megtesznek mindent az ország gazdasági és külpolitikai helyzetének a javítása érdekében, ám a haszonból saját maguk számára is igyekeznek minél nagyobb részt félretenni. „Erkölcsről csak óvatosan beszélhetünk” – tette hozzá Bútora. Mesežnikov kiegészítette: manapság nem beszélhetünk az emberi jogok megsértéséről vagy diktatúráról, az ország piacgazdaságnak számít, makrogazdasági mutatóit nézve pedig megközelítjük a fejlett államokat, ugyanakkor a politikában tapasztalhatóak bizonyos nyugtalanító jelenségek. Ilyen például az etnikai alapon való közeledés, valamint az MKP kiszorítása a hatalomból. A politológus szerint ezzel a pártok a jelenlegi népszerűségi mutatókra reagálnak, pótmegoldásokat keresnek, ám az etnikai tömörülés rövid távú és szemellenzős megoldás. Mesežnikov szerint a közéleti személyiségek az egyes botrányokra és gyanúkra nem reagálnak megfelelően, hanem arra számítanak, a reformok eredményeképpen javul a polgárok életszínvonala és szociális helyzete, s ennek hatására elfeledkeznek a politikusok viselt dolgaikról, s ismét rájuk szavaznak. (sza)