<p><span style="font-size: 12px;">Más országban szeretne élni a szlovákiai fiatalok több mint 70 százaléka, vagyis az ország összlakosságának több mint negyede - derült ki a szlovák kormány ifjúsági stratégiáját felvázoló dokumentumból, amelyet szerdai ülésén hagyott jóvá a pozsonyi kabinet.</span></p>
Más országban szeretne élni a fiatalok csaknem háromnegyede
A szlovák oktatásügyi tárca által készített dokumentum, amely a 2014 és 2020 közötti időszakban megvalósítandó ifjúsági stratégiát tartalmazza, megállapítja: a fiatalok - a 30 évnél nem idősebbek - az ország összlakosságának 37 százalékát adják, s ennek a csoportnak több mint 70 százaléka inkább más országban szeretne élni.
A kormánydokumentum készítői rámutatnak: a helyzet több tényezővel áll összefüggésben, egyebek mellett azzal, hogy Szlovákiában a fiatalok 34 százaléka munkanélküli, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban (EU), s az ebbe a korosztályba tartozók több mint fele hosszú távon, vagyis egy évnél tovább nem talál munkát. Ezzel összefüggésben hozzáteszik: növekvő tendenciát mutat a fiatalok munkakeresés céljából történő elvándorlása az EU országaiba, aktuális adatok szerint a vizsgált korosztály képviselőinek több mint negyede dolgozott már külföldön. Eközben az otthon maradó fiatalok viszonylag későn válnak anyagilag függetlenné szüleiktől, a nők átlagosan 30 éves korukban, a férfiak pedig 30 és 35 éves koruk között önállósodnak.
Az ifjúsági stratégia a fennálló helyzet orvoslására három célkitűzést fogalmaz meg. Elsődlegesen a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését, az adott korosztály képviselőinek a döntéshozatalba és a társadalmi életbe való nagyobb bevonását, illetve a társadalom a fiatalok iránti szolidaritásának támogatását.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.