Máris elrajtolt a választási kampány, a pártok december 1-ig véglegesítik jelöltlistájukat

„Az önök szavazatán múlhat, milyen lesz Szlovákia helyzete a következő négy évben” – mondta Andrej Danko, aki arra kérte az állampolgárokat, hogy felelősségteljesen hozzák meg döntésüket. A pártokat tisztességes politikai küzdelemre kérte, és úgy vélte, a jövő évi választás a programok küzdelme lesz. A következő parlamenti választás időpontjának tegnapi kihirdetése több mindenre is hatással van. Többek között innentől kezdve már nem lehet átnevezni a politikai pártokat és mozgalmakat. Ezért volt különösen fontos az Összefogás számára, hogy még péntekig kérvényezze átnevezését Magyar Közösségi Összefogásra, amelyen az MKP és a Magyar Fórum képviselői is indulnak majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MKP és a Híd által, az MKDSZ párt listáján létrehozni kívánt Régiók Pártja Híd MKP választási párttól végleg elbúcsúzhatunk.

A lista

A törvény értelmében az egyes politikai pártok a választás előtt legkésőbb 90 nappal kötelesek leadni a jelöltlistákat. Ebben az esetben ez a dátum december elseje. Innentől fogva a pártok nem változtathatnak a listán szereplő képviselőkön, sem pedig azok sorrendjén. Egy listán maximum 150 ember szerepelhet. Ennek értelmében tehát a három magyar pártnak egy hónapja van arra, hogy összeállítsa a jelöltjeik listáját. A jelöltlistával együtt kötelező leadni a pártok legfelsőbb szerveire vonatkozó adatokat. Érdekesség, hogy az egyes politikai pártok kötelesek befizetni egy úgynevezett választási kauciót is, melynek összege 17 000 euró. Bár kauciónak hívják, mégsem kapja vissza mindenki: azon pártok ugyanis, amelyek a választás során nem szereznek legalább 2 százalékos támogatottságot, a befizetett kauciójukkal az állami költségvetést gazdagítják.A parlamenti választáson lehetőség van külföldről is szavazni.

Külföldről is

A törvény értelmében, ha egy szlovák állampolgár állandó lakhelye külföldön van, postai vagy elektronikus úton kérvényezheti január 10-ig, hogy szavazhasson. A kérvény a belügyminisztérium oldalán érhető el. Csatolni kell hozzá többek között a kérvényező személyes adatait, és egy nyilatkozatot arról, hogy nem az országban van az állandó lakhelye.

Ha valaki az országban lakik, de a szavazás napján külföldön lesz, kérvényével lakhelyét kell keresnie. A belügyminisztérium 35 nappal a szavazás előtt köteles elküldenie a kérvényezők számára a szavazólapokat, a borítékokat, valamint a szavazási útmutatót. A kérvényezőknek olyan ütemben kell visszaküldeni a borítékokat, hogy azok legkésőbb a szavazás előtti utolsó munkanapon már a minisztériumban vagy az egyes településeken legyenek.

Ha a szavazáskor országon belül tartózkodunk, de nem ott, ahol bejelentett lakhelyünk is van, saját településünktől kell kérvényezni az úgynevezett választói igazolványt, amellyel az ország bármely pontján leadhatjuk voksunkat. Ezen írásbeli kérvényeknek legkésőbb 15 nappal a szavazás előtt kell megérkezniük. Személyesen azonban a szavazás előtti utolsó munkanapon is kérhetjük az igazolványt.

A kampány

Danko azt is elmondta, hogy a választási kampány a mai nappal elkezdődik. Ez a szavazás napja előtt 48 órával ér véget. A pártoknak transzparens számlákat kell létrehozniuk, amelyeken átláthatóan követhetők a pénzmozgások. Minden párt legfeljebb – adóval együtt – hárommillió eurót költhet saját maga propagálására. A törvény értelmében ebbe a hárommillióba beletartozik az is, amit a pártok a választás dátumának kihirdetése előtti 180 napban költöttek propagációra. 

A moratórium

A jelenleg még érvényben lévő törvény alapján a választások előtti 14 napban tilos közzétenni a közvélemény-kutató intézetek által készített, párttámogatottságot mérő felméréseket. Bár a legutóbbi parlamenti ülésen a 14 napot 50-re növelték, a módosítást az államfő még nem írta alá. Ha ez így marad, és a törvényt visszaküldi a parlamentnek, az elnöki vétó megtörésekor fog az érvénybe lépni. Kérdéses azonban, ha valaki esetleg az Alkotmánybíróság elé vinné a szigorítást, az alkotmányjogi eljárás során érvényben lenne-e a módosítás vagy sem.

A választás

Mint ismeretes tehát, a parlamenti választásra február 29-én kerül sor. E napon reggel héttől este tízig minden, addigi napig 18. életévét betöltő szlovák állampolgár leadhatja voksát. A mozgáskorlátozottak vagy a súlyosabb egészségi problémákkal küzdők kérhetik az úgynevezett mozgó urnát, így ők otthonukban szavazhatnak.

A pártok parlamentbe jutásának feltétele a szavazatok legalább öt százalékának megszerzése, ugyanez érvényes a választási pártokra is. Kettős és hármas koalíció esetén ez a szám hét, négyes vagy annál nagyobb koalíciónál pedig 10 százalék. Állami dotációban azonban minden olyan párt részesül majd, amely a szavazatok legalább három százalékát megszerezte.