Marad az ukrajnai fegyverszállítás?

Ahogy arról beszámoltunk, a miniszterelnöki tisztségbe visszatért Robert Fico (Smer) a múlt héten Brüsszelben kijelentette, Szlovákia nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának. „Világosan megmondtam a teremben, hogy ami a fegyverszállítmányokat illeti, a szlovák kormány nem fogja folytatni ezt a politikát” – jelentette ki a kormányfő múlt héten pénteken. Fico a parlamenti választás előtt azzal kampányolt, „egyetlen töltényt sem ad Ukrajnának”.

Finomodó álláspont

Robert Kaliňák (Smer) újdonsült védelmi miniszter Gautam A. Ranával, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetével már azt közölte, csak a szlovákiai tartalékokból nem adnak át újabb készleteket Kijevnek. „A szlovákiai lőszerraktárakból nem fogunk újabb szállítmányokat küldeni Ukrajnának” – írta a nagykövettel való találkozó után a közösségi oldalán.

A parlament nemrég megválasztott házelnöke, a Hlas koalíciós párt vezetője pedig már egyenesen arról beszélt, a szlovákiai védelmi ipar vállalatai kommersz alapon továbbra is adhatnak el fegyvert és lőszert bárkinek, aki azok piaci árát kifizeti. „A katonai segítségnyújtás leállításáról szóló kijelentéseket csak a Szlovák Köztársaságra vonatkoztatva értelmezem. Szlovákiának már nincs is felajánlható kapacitása, amit egyébként a szövetségeseink is tiszteletben tartanak, hiszen tudják, milyen állapotban van a hadseregünk. Ha azonban azt kérdezik tőlem, hogy mindennek vonatkoznia kell-e a kommersz alapon történő fegyverkezési megrendelések leállítására, akkor kijelenthetem, hogy ezt kizártnak tartom. Meg vagyok győződve arról, a kormány olyan politikát követ majd, mely értelmében ha valaki a mi vállalatainknál, a mi embereinknél valamilyen berendezéseket megrendel, amelyeket kifizet és aztán azokat valahol felhasználja, vagy továbbadja, akkor az a szlovák ipar támogatása. Én személyesen pedig azt fogom képviselni, hogy azok a szlovákiai gyárak, amelyek speciális termékeket, hadianyagot gyártanak, folytassák a termelést, a termékeiket pedig természetesen piaci áron el is adhassák. Nem gondolom tehát, hogy a kormányfő kijelentését úgy kellene érteni, a piaci árakkal és piaci feltételek mentén való hadianyag-termelést is le kellene állítani. Erről egészen biztosan nincs szó” – jelentette ki pénteken Pellegrini.

Jó üzlet 

A Hospodárske noviny egy cikkében arról számol be, az ukrajnai háború nyomán a szlovákiai védelmi vállalatok jelentős megrendeléseket kaptak. A hadianyag utáni kereslet megnövekedése például a máriatölgyesi DMD Group állami tulajdonú vállalatnak jelentett jó üzletet, évekig veszteséges volt, most azonban némi nyereséget is ki tudott mutatni. A cég egyik leányvállalata az a Konštrukta Defence, amely a Zuzana 2 önjáró tarackokat gyártja és fejleszti, a másik a ZVS Holding, amely a lövegekbe való, nagy kaliberű muníciót állítja elő és ugyancsak a cégcsoport tagja a ZTS Špeciál, amely magukat az ágyúkat gyártja. Ukrajna tavaly nyáron piaci alapon nyolc Zuzana 2 tarackot rendelt meg a cégtől, amelyeket már le is szállítottak Kijevnek. A lőszergyártást pedig, pont a megnövekedett kereslet miatt, az éves 25 ezer darabról 100 ezer darabra emelik, illetve további beruházásokat is terveznek. Ezzel együtt is a szlovák kabinet, a kijelentések szintjén legalábbis, a magyar kormány Ukrajnára vonatkozó álláspontjához közeledik, amellyel a két ország az Európai Unióban és a NATO-ban is gyakorlatilag egyedül van. 

A szakértő szerint

Mindezzel kapcsolatban Magyarics Tamás egyetemi tanár, korábbi diplomata, Amerika-szakértő lapunknak elmondta, az Egyesült Államoknak az a célja, hogy Kijevet a jövőben is támogassák. „Az amerikaiak azt szeretnék az összes NATO-szövetségestől, köztük Szlovákiától, hogy egyöntetűen felsorakozzon Ukrajna mellett” – mutatott rá a szakértő. Arról is beszélt, ha a szlovák segítség elapad, akkor annak nincs döntő jelentősége, hiszen egy kis országról van szó. Egyébként ezen a véleményen van az orosz vezetés is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, Szlovákia szerepe a nyugati fegyverszállításban nem volt mérvadó, ezért annak leállítása sem befolyásolja annak folyamatát.

Magyarics arra is rámutat, az amerikaiak számára Romániának és Lengyelországnak az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja, a két ország geopolitikai helyzete miatt, sokkal fontosabb annál, mint hogy Szlovákia, vagy akár Magyarország ilyen pozícióra helyezkedik. A szakértő kiemeli, az USA részéről Magyarországgal szemben ugyanakkor sor került bizonyos szimbolikus lépésekre, de ehhez az kellett, hogy Budapest több ügyben, így például az energiapolitikájában az értékválasztásban is eltérjen attól az iránytól, amelybe szövetségesei haladnak. Szlovákia esetében ilyenről még nincs szó, de nem zárható ki, hogy erre is sor kerül. Magyarics azonban hozzáteszi, az, hogy Szlovákia amerikai F–16-os vadászrepülőgépeket rendelt, amelyeket hamarosan le is szállítanak, inkább arra motiválhatja Washingtont, hogy elnézőbb legyen Pozsonnyal szemben.