Mára Brüsszel is elismeri, hogy a gazdák jogosan tüntettek az uniós szabályok ellen

A szigorú éghajlatvédelmi szabályozás, a pusztító hatású ukrán behozatal és az agrártámogatások megszüntetése miatt februárban Európa-szerte utcára vonultak a gazdák, hogy kormányaik és a brüsszeli döntéshozók elhibázott lépései ellen tiltakozzanak, amelyek nemcsak az ő megélhetésüket, hanem az Európai Unió élelmiszer-biztonságát is veszélybe sodorták. A gazdák a munkagépek felvonultatásával, az utak eltorlaszolásával, a kormányzati épületek előtti trágyaszórással és gumiabroncsok égetésével tüntettek. 

„A tüntetéseknek pedig meg is lett az eredményük. Az Európai Parlament ezekre a közös agrárpolitika (KAP) szabályainak az enyhítésével reagált. Április végén az Európai Bizottság javaslata alapján jóváhagyta a KAP felülvizsgálatát. A cél az erős és versenyképes uniós agrár- és élelmiszerpolitika fenntartása”

 – mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője.

Szlovák hozzájárulás

A tüntetésekből a szlovákiai gazdák is kivették a részüket. Februárban az SPPK Szlovákia történetének legnagyobb gazdatüntetését szervezte meg, amelyen országszerte több mint 2200 traktoros vett részt. Emil Macho, az SPPK elnöke ezért a kiharcolt engedményeket a szlovákiai gazdák sikereként is értékeli. 

„Teljes mértékben bebizonyosodott, hogy még egy olyan kis ország is, mint Szlovákia, hozzá tud járulni az európai gazdák sikereihez. Az Európai Bizottság és legutóbb az Európai Parlament is felismerte, hogy ha az Európai Unió elegendő minőségi élelmiszert szeretne előállítani az európai fogyasztók számára, akkor csökkenteni kell a bürokráciát és vissza kell fogni az irreális zöld célokat. Ezért köszönet illeti mindazokat, akik csatlakoztak a tiltakozásunkhoz”

 – mondta el Macho. Szerinte most már az egyes tagországokon múlik, hogy nemzeti jogszabályaikat a kiharcolt engedményeknek megfelelően alakítsák ki. Az SPPK ezért már megkezdte a tárgyalásokat a szlovák földművelésügyi tárcával.

Mire számíthatunk?

A változások, amelyek már idén életbe léphetnek, Macho szerint három pontot érintenek. Az első szerint nem lesz kötelező a parlagoltatás, a gazdák így erről önként dönthetnek. A vetésforgóra vonatkozó kötelezettséget a termelők által tapasztalt feltételektől függően a vetésforgó vagy a növénytermesztés diverzifikálásának a lehetőségére változtatják. A harmadik engedmény a szántóföldek lefedettségét érinti. Gazdáinknak az érzékeny időszakokban évente kétszer növénytakaróval kell fedniük a földet, hogy az ne maradjon csupasz és védtelen az erózióval szemben. Most az évi kétszeri takarás helyett ez csak egyszer lenne, mivel a téli takarási kötelezettség a meleg telek miatt elveszíti eredeti értelmét.

„Most a földművelésügyi tárcán a sor, hogy a nemzeti jogszabályokat minél hamarabb összhangba hozza az Európai Parlament által tett engedményekkel. Nincs sok időnk. Május eleje van, a gazdáknak minél hamarabb tudniuk kell, milyen mezőgazdasági műveleteket végezhetnek idén a földeken anélkül, hogy megbüntetnék őket”

 – tette hozzá Andrej Gajdoš, az SPPK ügyvezető alelnöke. Az uniós tagállamok nemzeti jogszabályainak a jóváhagyásával párhuzamosan az Európai Unió Tanácsának a szintjén is folytatódik a jóváhagyási folyamat, hogy az új szabályok 2024 júniusáig hatályba léphessenek. A gazdák már idén alkalmazhatják a módosított környezetvédelmi szabályokat a pénzügyi támogatás iránti kérelmeikre.

Uniós reakció

Az európai gazdák ugyan az Európai Bizottság elhibázott lépései ellen tiltakoztak, paradox módon azonban Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa ezért még köszönetet is mondott nekik. 

„Hálás vagyok a gazdáknak a tiltakozásért. Segítettek abban, hogy elég gyorsan tudjunk reagálni az ágazat problémáira”

 – mondta el Wojciechowski a brüsszeli Euractiv portálnak adott interjúban, amelyet a szlovák euractiv.sk szemlézett.

A mezőgazdasági biztos emlékeztetett arra, hogy az uniós intézmények a tüntetésekre reagálva olyan intézkedéscsomagot hagytak jóvá, amely enyhítette a gazdákra vonatkozó környezetvédelmi követelményeket, megkönnyítve számukra az agrártámogatások felhasználását. Emellett pedig nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az agrárpolitika végrehajtásában. Wojciechowski úgy gondolja, hogy az ilyen változtatásoknak köszönhetően sikerült kiszűrni a közös agrárpolitikával kapcsolatos környezetvédelmi szabályok legvitatottabb elemeit. Szerinte a 2020-ban jóváhagyott európai zöld megállapodás (Green Deal) nem volt rossz ötlet, az agrártámogatások számos zöld eleme azonban a gyakorlatban nem működött, épp ezért a jövőben az ambiciózus éghajlati és környezetvédelmi célok teljesítése érdekében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gazdák támogatására. „Ha zöldebbé akarjuk tenni a gazdálkodást, akkor segítséget kell nyújtanunk a gazdáknak” – hangsúlyozta Wojciechowski.

Problémás Ukrajna

Wojciechowski megerősítette az Európai Bizottság politikai akaratát Ukrajna uniós csatlakozására, de megismételte, hogy ez Ukrajna hatalmas mezőgazdasági potenciálját tekintve komoly kihívást jelentene az uniós piac számára. Ezért hosszú átmeneti időszakokra és biztonsági mechanizmusokra szólított fel, megakadályozva ezzel azt, hogy az ukrán áruk beáramlása destabilizálja az uniós piacot. Hozzátette, hogy Ukrajna csak akkor csatlakozhat a közös piachoz, ha megteremtik a megfelelő feltételeket. Egyebek mellett meg kell reformálni a közös agrárpolitikát, így például „felső határt” kell szabni a mezőgazdasági termelők hektáronkénti támogatásának, hogy az ukrajnai nagygazdaságok ne kapjanak túl sok támogatást az uniós kisgazdaságokhoz képest. 

„Ezeket a gazdaságokat ki kellene zárni a kifizetésekből. A gazdáknak kellene kapniuk a pénzt, nem pedig a nagyvállalatoknak”

 – érvel az uniós mezőgazdasági biztos.

Közös agrárpolitika

Wojciechowski szerint az agrárpolitikát négy alapszabály – biztonság, stabilitás, fenntarthatóság és szolidaritás – alapján kellene irányítani. Emellett több pénzt kell fordítani a közös agrárpolitikára, és egy mezőgazdasági válságalapot is létre kellene hozni. „A költségvetésünk jelenleg túl kicsi” – állítja a biztos, hozzátéve, hogy a mezőgazdasági üzemek stabilitásának a biztosításához „legalább 50%-kal kell növelni a költségvetést és 500%-kal a válságtartalékot, ami évi 450 millió eurót jelent”.