Már nem az a kérdés, ideér-e a sertéspestis, hanem hogy mikor

Afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót már valamennyi, Szlovákiával szomszédos országban találtak. Lengyelországban, Ukrajnában, Magyarországon és Csehországban hónapok óta terjed a kór. Az ország déli területein a Dunaszerdahelyi járástól egészen a Felsővízközi (Svidník) járásig jelölték ki az ütközőzónát, melyben fokozott óvintézkedéseket vezetnek be a vadásztársaságok és sertéstenyésztők részére. A zóna kialakítására azért volt szükség, mert a magyarországi oldalon a szlovák határtól – régióktól függően – 30–50 kilométerre, az ukrán határtól pedig 12 kilométerre találtak fertőzött vaddisznót. Cseh szomszédainknál, ahol tavaly nyáron ütötte fel a fejét a betegség, már válságos a helyzet, mintegy 200 afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak a Zlíni járásban. A határtól 27 kilométerre jegyeznek fertőzött állatot.

Az afrikai sertéspestist vaddisznók terjesztik, és leginkább a sertéstenyészeteket, illetve a háznál tartott sertést veszélyezteti. Ugyan a kór emberre nem veszélyes, de ha a sertés megfertőződik, az állatot, az állatállományt likvidálni kell. A kór ellen nincs sem oltás, sem gyógyszer. A betegség terjedését kizárólag óvintézkedésekkel lehet megelőzni, ezért az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) több intézkedést vezet be a vadásztársaságok és a sertéstenyésztők részére.

Rudolf Smriga, a Rimaszombati Állami Állategészségügyi és Élelmi-szer-biztonsági Felügyelet igazgatója elmondta, elsősorban a sertés tartásának feltételei szigorodnak. „A kijelölt zónában minden megbetegedett és elhullott sertést jelenteni kell az állatorvosnak és a felügyeletnek. Csak zárt tértben tarthatják a sertéseket, a szabadtartást fel kell számolni. Tilos vaddisznó eredetű táplálékkal etetni az állatokat. A gazdák csak biztonságosan tárolt élelemmel etethetik az állatokat, és csak elzárt szalmát használhatnak a sertéstenyészetekben. Gondoskodniuk kell arról is, hogy telepeik a vadállomány számára megközelíthetetlenek legyenek” – magyarázta Rudolf Smriga. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a sertéstelepek gondozóira is ügyelni kell. „Kockázatot jelentenek például azok, akik vadásznak és kapcsolatba kerülhetnek fertőzött állattal” – magyarázta a szakember, aki szerint ez a veszély a háznál tartott sertéseknél is fennáll.

Szlovákia déli és északi területein is szigorúan ellenőrzött zónát alakítottak ki a környező országokban terjedő afrikai sertéspestis miatt. Ha a kór nálunk is felüti a fejét, az óvintézkedéseket tovább szigorítja az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet. Az afrikai sertéspestis leginkább a sertéstenyésztőket fenyegeti. Ha ugyanis a kór Szlovákiában is felüti a fejét, és a betegséget a sertések elkapják, a teljes sertésállományt meg kell semmisíteni. Kártérítést csak akkor kaphatnak a gazdák, ha az előírásoknak megfelelően járnak el.

Még nincs fertőzés

Egyelőre azonban Szlovákiában még nem észlelték a fertőzést. Hogy ez így is maradjon, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) több intézkedést rendelt el. A hivatal szigorítja a sertéstartás feltételeit. Az intézkedések alapján például a kistenyésztőnek részletes nyilvántartást kell vezetnie arról, milyen feldolgozónak adott el állatot, és a leölt állatokból mintát kell leadnia. „A gazdáknak gondolniuk kell arra is, hogy a telepeken kerékfertőtlenítő medencéket alakítsanak ki, korlátozniuk kell a tenyészetekben a gondozók mozgását, ügyelni kell továbbá a ruházatukra és a gépjárművek telepeken kívüli használatára” – magyarázta Rudolf Smriga, a Rimaszombati Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletigazgatója, szerint ezek a fertőzések potenciális forrásai lehetnek. Hangsúlyozta azt is, hogy egyelőre a sertések szállításával kapcsolatos tiltást nem adott ki a felügyelet.

Fizetnek a mintáért

Mivel a betegséget a vaddisznók terjesztik, számos intézkedés vonatkozik a vadállományra, illetve a vadásztársaságokra. „Egész évben engedélyezett a vaddisznók vadászata. A kijelölt zónában minden elhullott, elejtett vaddisznót kötelező kivizsgáltatni, részletes jegyzéket kell vezetni az elhullott, elejtett állatokról, ha a húst elosztják, akkor arról is, hogy ki kapott belőle. A visszavonásig kizárólag a felügyelet engedélyével lehet áthelyezni a vaddisznókat egyik vadászterületről a másikra. Továbbá a járási hivatallal havi rendszerességgel ellenőrizzük az elhullott és a kivizsgált állatok számát” – tájékoztatta lapunkat Rudolf Smriga.

Az elgázolt állatokat is ki kell vizsgáltatni. Az intézkedések közé tartozik továbbá, hogy a felügyelet az elejtett és elhullott állatokból vett mintáért 10–40 euró közötti összeget fizet. Mintát csak az erre kiképzett személyek vehetnek. Rudolf Smriga szerint vannak ilyen szakemberek, és most is folyik a képzésük. Ha a kór Szlovákiában is felüti a fejét, további szigorításokkal kell számolni.