Már kitölthetjük a népszámlálási íveket

A kérdőíveket most szombattól lehet kitölteni, a számlálóbiztosok hétfőtől kezdik összegyűjteni őket. Aki még esetleg nem kapott kérdőívet, a jövő héten is hozzájuthat. A kitöltésnél segítségünkre lehet az ívekhez csatolt útmutató. Ha valaki nem kapott ilyet, az útmutató elérhető a scitanie2011. sk és a nepszamlalas2011. sk oldalon (magyar nyelven is), valamint telefonos tájékoztatást lehet kérni a 321 11 40-es telefonszámon (előtte a helyi előhívószámot kell kitekerni). Fontos, hogy az adatlapok a május 20-áról 21-ére virradóra érvényes adatokat tartalmazzák. Ha például valakinek május 20-án születik gyermeke, fel kell tüntetni az íven, ha 21-én, akkor már nem.

„Szokásos” lakhely
Az adatlapon csak néhány változás van a korábbi népszámlálás kérdéseihez képest, ám a legmarkánsabb változást nyomban az első jelenti. Az állandó lakhely helyett a szokásos lakhelyre kérdeznek rá, ami a statisztikusok szerint azért praktikusabb, mert elég sokan lehetnek azok, akik évek óta máshol, más városban laknak, mint ahol azállandólakhelyükvan.
Ha magyar adatlapot tölt ki, mindkét nyelven meg kell adni a település nevét (pl. Kassa/ Košice). Az első kérdésnél egyben jelezni kell, hogy a szokásos lakhely azonos-e az állandó lakhelyével.
A szokásos lakóhely az a hely, ahol a lakos az év nagy részében tartózkodik. Alap- és középiskolás tanuló azt a helyet jelöli meg, ahol szülei vagy törvényes képviselője lakik. A kollégiumban vagy albérletben lakó egyetemisták azt a helyet tüntetik fel, ahol a szemeszter alatt laknak. Az a lakos, aki hét közben lakóhelyén kívül dolgozik és lakik, viszont hétvégére hazajár, állandó lakhelyét tünteti fel szokásos lakóhelyként.

Születési hely
Az ötödik kérdésnél – születési hely – arra kell vigyázni, hogy ne azt a helyet jelöljük meg, ahol születtünk (kórház), hanem azt, ahol születésünk idején édesanyánk állandó lakhelye volt. Erre azért van szükség, mert az utóbbi 4-5 évtizedben az emberek túlnyomó többsége a járási kórházakban született, így ha a tényleges születési helyet adnánk meg, ez sarkított adatokat eredményezne.
A hetedik kérdésben a korábbi lakóhelyet kell feltüntetni. Az, aki életében soha sem költözött el otthonról, ezt az opciót jelöli meg. Lakóhelyváltás esetében – még ha évtizedekkel ezelőtt történt is – meg kell adni, mely év mely hónapjában került sor a váltásra, s milyen okból. Fontos: csak egy indokot lehet megadni, még ha a valóságban több ok is közrejátszott a költözésben.

Rokoni kapcsolatok
A nyolcadik pontban a háztartás tagjai között fennálló rokoni kapcsolatokat firtatja a kérdőív. Közös megegyezés alapján a háztartás bármelyik felnőtt tagját meg lehet jelölni a „magánháztartás élén álló személyként”. A többi családtag a hozzá kapcsolódó viszony alapján tölti ki ezt a rubrikát.
Ha például egy háztartásban három generáció él együtt – egy házaspár, egyik lányuk a férjével és gyermekükkel, valamint a házaspár egyik tagjának szülője, akkor a következőképpen tölthetik ki az adatlapokat. A házaspár férfi tagja lehet a „magánháztartás élén álló személy”. Felesége a „feleség”. Lányuk a „gyermek”, férje a „vő, meny” kategóriát jelöli be. A fiatalok gyermekük adatlapján az „unoka, dédunoka” mellé tesznek x-et, míg a nagyszülő az „apa, anya” kategóriát jelöli be saját kérdőívén. Értelemszerűen aki albérletben lakik – szokásos lakhelyén –, az az „idegen személy, albérlő” kategóriát jelöli meg.

Foglalkozás
Erre a kérdése viszonylag egyértelmű a válasz. A foglalkozás rubrikában az aktív keresőknek kell megadni, és azt, hogy milyen munkát végeznek jelenleg (tehát nem azt, amit kitanultak). A lehető legpontosabb megnevezést kell feltüntetni – pl. általános orvos, kőműves, call-center munkatárs, számítógépes programozó. A munkanélküliek, nem dolgozó nyugdíjasok vagy az anyasági szabadságukat töltők a legutóbbi foglalkozásukat tüntetik fel.
A nemzetgazdasági ág című kérdésnél a munkáltató nevét, székhelyét és a járást kell megadni. Erre a kérdésre az aktív keresők mellett a munkanélküliek és a nem dolgozó nyugdíjasok is válaszolnak – a legutolsó munkáltatót kell megadni. A munkavégzés helye kérdésre viszont a nem dolgozó nyugdíjasoknak nem kell válaszolniuk.
A 14–16. kérdésekben a végzettségünkre kíváncsi az állam. A tanulmányi szak rubrikába a konkrét szakot kell beírni: pincér, autószerelő, alapiskolai tanár, történész. A gimnáziumi, illetve kereskedelmi akadémiai végzettséggel rendelkezők az iskola megnevezését írják ide (pl. gimnázium). Akinek alapiskolai végzettsége van, erre a kérdésrenemválaszol.

Magyar vagyok
Az adatlap végén szerepelnek a hazai magyarság számára legfontosabb kérdések. A nemzetiség a 20. kérdés, itt értelemszerűen csak egyet lehet választani a felsoroltakból. Beírninemkell semmit sem, csak a magyar mellé húzni egy x-et. A 21. kérdés az anyanyelvre vonatkozik. A 22. kérdés új, eddig nem szerepelt a népszámláláson. A statisztikusok arra kíváncsiak, hogy a nyilvános érintkezésben, illetve odahaza melyik nyelvet használjuk a leggyakrabban. Aki vegyes házasságban él és otthon szlovákul beszélnek, az „egyéb” kategóriát jelöli meg, s utána beírja, hogy „szlovák”. A nyilvános érintkezésben leggyakrabban használt nyelv az, amelyet a lakos munkahelyén vagy az iskolában (tehát nem a hivatali ügyintézés során vagy az autóbuszban) használ – tekintet nélkül arra, hogy Szlovákiában vagy külföldön él-e.
Afelekezeti hovatartozás kérdésnél szintén csak x-elni kell, kivéve, ha valaki olyan kis egyház tagja, amelynek neve nincs feltüntetve a lapon. Ebben az esetben az egyéb kategóriát jelöli meg, és beírja egyháza nevét.