Már csak három nap maradt a levélszavazás kérvényezésére 

Augusztus 9-én, azaz most szerdán jár le a levélszavazás kérvényezésének határideje. Aki az előre hozott parlamenti választás idején külföldön lesz, csak levélben vehet részt a voksoláson, a külképviseleteken például nem lehet szavazni. 

Levél és online kérvény 

Aki már most tudja, hogy az előre hozott választás időpontjában, azaz szeptember 30-án nem tartózkodik majd Szlovákia területén, de részt szeretne venni a voksoláson, kétféleképpen kérheti a levélben való szavazást. Az első lehetőség, hogy hagyományos, papíralapú kérvényt küld a belügyminisztérium megfelelő címére (Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, odbor volieb, referenda a politických strán, Drieňová 22, 826 86, Bratislava 29, SLOVAK REPUBLIC). A kérvény formanyomtatványa a minisztérium honlapján érhető el. Az űrlapon természetesen fel kell tünteti a választó nevét, a címet ahová szavazólapok megérkeznek és szükség van a személyi igazolvány vagy az útlevél fénymásolatára is. Az ilyen kérvénynek azonban augusztus 9-éig be kell érkeznie a belügyminisztériumhoz, ha az űrlapot tartalmazó levelet a posta csak később kézbesíti a tárcának, akkor az illető választó lemarad a levélszavazás lehetőségéről. 

A postai kézbesítés okozta kockázatot ezért jelentősen csökkentheti, ha a választó online formában kérvényezi a levélszavazás lehetőségét. Ez az első olyan választás, amikor a belügyminisztérium egy egyszerűsített internetes formanyomtatvány kitöltésével is lehetővé teszi ezt. Az online kérvény nagyon hasonló az interneten megszokott különböző egyszerűsített regisztrációkhoz, csak néhány adatot, köztük a szavazó személyi igazolványának vagy útlevelének számát kell megadni. 

A szavazólapok 

Attól függően, hogy a választó papíralapú vagy internetes kérvényben igényelte a levélszavazást, a belügy kétféle csomagot küld ki annak, aki külföldről szeretne voksolni. A papíralapú kérvényt benyújtók megkapják azt a „belső” borítékot, amelybe a szavazólapot kell belehelyezni, illetve egy olyan „külső” borítékot, amibe az előzőt kell belerakni és ami a postázásra szolgál, valamint magukat a szavazólapokat is kézhez kapják. 

Aki azonban online regisztrált, az csak a „belső” és a „külső” borítékot kapja meg, az általa kiválasztott párt szavazólapját saját magának kell kinyomtatnia. Az egyes pártok jelöltlistáját tartalmazó szavazólapok már elérhetőek a minisztérium honlapján. A szavazólapok általában kétoldalasak, hiszen 150 jelölt neve szerepelhet rajtuk. A belügyminisztérium ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a teljes szavazólapot (az összes oldalát) ki kell nyomtatni és vissza kell küldeni. A tárca szerint a legjobb, ha a választó kétoldalasan nyomtatja azt ki, ha erre nincs lehetősége, akkor a két lapot össze kell kapcsolni. 

Természetesen a papíralapú és az online kérvényezett szavazás esetében egyaránt érvényes, hogy a voks visszaküldésekor a „belső” borítékba csak egy szavazólapot szabad beletenni. Illetve a szavazólapon minden választónak négy preferenciaszavazata, vagyis „karikája” van, amellyel az által előnyben részesített jelöltek nevét jelölheti meg. A belügyi tárca arra figyelmeztet, egy „külső” borítékba is csak egy „belső” borítékot szabad elhelyezni, vagyis minden szavazatot külön-külön kell visszapostázni. Ha például egy nyaraláson lévő család összes tagja egy borítékban küldi vissza a szavazatait, az összes érintett voks érvénytelen lesz. 

A mostani választás lesz az első, amikor a külföldről szavazó összes választó kérvényével és visszaérkező voksával központilag kizárólag a belügyminisztérium foglalkozik. Eddig ez legnagyobbrészt az önkormányzatok feladata volt. 

Határidők 

Ahogy azt feljebb írtuk, a levélben való szavazás kérvényezésére vonatkozó határidő most szerdán lejár. A minisztérium által kiküldött csomagoknak (borítékok, illetve szavazólapok) legkésőbb augusztus 21-ig meg kell érkezniük a választó által megadott külföldi címre. A választó által visszaküldött voks legkésőbb szeptember 29. déli 12 óráig meg kell érkezzen a minisztérium címére, az ezt követően kézbesített szavazatokat érvénytelennek tekintik. 

Aki elektronikus úton kérvényezi a szavazást, azt is nyomon tudja követni, hol tart az ügyintézés és a kézbesítés, mégpedig a Szlovák Posta honlapján. Az azonosításhoz a küldemény számát kell megadni, amit a választó e-mailben kap meg. A kérvényező újra kérheti a dokumentumok elküldését, ha az első küldemény kézbesíthetetlenként visszaérkezik a belügyminisztériumba. A tárca erről e-mailben tájékoztatja a kérvényezőt. 

Külhoni választók 

A mostani szintén az első választás, amikor képet kaphatunk arról, hogy milyen eredményt értek el az egyes pártok a levélben szavazók teljes körében. Eddig ugyanis ezek az eredmények csak azon külföldről szavazók esetében voltak ismertek, akik nem rendelkeznek állandó szlovákiai lakhellyel. Ebbe a kategóriába tartozhatnak például a külhoni szlovákok, vagy azok, akik huzamosabb ideje külföldön élnek és már feladták az itteni állandó lakhelyüket. A 2020-as parlamenti választáson azonban a külföldről szavazó 48 925 személyből mindössze egy töredék, 3825 választó volt, aki nem rendelkezik állandó szlovákiai lakhellyel. Több mint 45 ezer választó kérelmével és visszaérkező szavazatával a lakhelyük szerinti önkormányzat foglalkozott, ezért ezek a voksok visszakövethetetlenül beleolvadtak az ország területén leadott szavazatok tömegébe. A 3825 állandó szlovákiai lakhellyel nem rendelkező választó körében egyébként a Progresszív Szlovákia-Spolu koalíció nyert 33,3 százalékkal, a Za ľudí lett a második 27,11 százalékkal, az OĽaNO 14,11 százalékkal a harmadik, az SaS pedig 8,75 százalékkal a negyedik lett. A sorban a következő, a szélsőjobboldali ĽSNS már öt százalék alatti eredményt produkált. Azzal, hogy most minden levélszavazattal a belügyminisztérium foglalkozik, megállapítható lesz, hogy az összes külföldről érkező voks körében milyen eredményt értek el az egyes pártok. 

Elvárások és valóság 

A külföldről való szavazásra a minisztériumon túl Srdcom doma (Szívvel otthon) néven egy civil kampány is buzdítani igyekszik. Az utóbbiban 43 civil szervezet és a külföldi szlovákok bizonyos egyesületei vesznek részt. A kezdeményezés keretében ismert szlovák személyiségek buzdítanak a levélben való szavazásra. A kampányhoz azonban nem csatlakoztak a határon túli szlovák közösségek nagyobb szervezetei, így például a Magyarországi Szlovákok Szövetségének logója sem szerepel a kezdeményezés honlapján. A magyarországi szlovákok számára engedélyezett a kettős állampolgárság. Ha kértek és kaptak szlovák útlevelet, részt vehetnek a választáson. A Srdcom doma kezdeményezésbe elsősorban az olyan ismert hazai szervezetek kapcsolódtak be, mint az Állítsuk Meg a Korrupciót (Zastavme korupciu) alapítvány, a Nyílt Társadalom Alapítvány, vagy a Via Iuris, amelynek Zuzana Čaputová jelenlegi köztársasági elnök 16 évig volt a munkatársa. Az államfő néhány napja a közösségi oldalán egyébként felhívást intézett a külföldön élő szlovák állampolgárokhoz, vegyenek részt a választáson. 

A kampány szervezői eredetileg arra számítottak, de a belügyminisztérium is lehetségesnek tartotta, hogy idén a 2020-as adatot megduplázva, akár 100 ezren fognak levélben szavazni. Erre azonban szinte már alig van esély, ugyanis a tárca adatai szerint múlt hét csütörtökig mindössze 42 ezren kérvényezték, hogy levélben voksolhassanak. Naponta nagyjából 2000 kérvény fut be a tárcához, ha a szerdai határidő előtt ez nem növekszik dömpingszerűen, akkor a kérelmek száma nagyjából a 2020-as szinten lesz, ami hozzávetőlegesen 50 ezer szavazatot jelent. 

Magyarok, pártok 

Érdekes kérdés, hogy mennyi szlovákiai magyar választó él külföldön, hiszen több olyan párt is indul a választáson, amely a szlovákiai magyar közösség tagjait igyekszik megszólítani. Gyurgyík László demográfus lapunknak elmondta, erre vonatkozóan nem létezik pontos adat, mint ahogy arra sem, hogy országosan mennyi szlovák állampolgár tartózkodik életvitelszerűen külföldön. Megemlítette, hogy 15 évvel ezelőtt 400 ezerre tették a külföldön dolgozó szlovák állampolgárok számát. Gyurgyík rámutat, elsősorban a leszakadó régiókból vándorolnak az emberek más országba, a szlovákiai magyarok 40 százaléka pedig ilyen vidéken él. „Ráadásul még ott vannak, akik külföldön tanulnak” – tette hozzá. 

Azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyi magyar nemzetiségű szlovák állampolgár élhet Magyarországon Gyurgyík csak nagyon óvatos becslésekbe bocsátkozott. A magyar idegenrendészet idén 16 744 Magyarországon tartózkodó szlovák állampolgárt tart hivatalosan nyilván. A Magyarországon tanuló, dolgozó szlovákiai magyarok azonban csak ritkán regisztráltatják magukat az ottani idegenrendészetnél, a legtöbben csak egyszerűen odaköltöznek, vagy ott járnak iskolába, egyetemre. Az ott élő szlovákiai magyarok száma ezért ennél sokkal több lehet, Gyurgyík úgy véli, akár 30 ezer körüli csoportról lehet szó. A szakértő azonban rámutat, jelentős részük alulmotivált lehet abban, hogy részt vegyen a szlovákiai választáson. „Egyszerűen nem követik a szlovákiai politikai eseményeket” – tette hozzá. 

A magyar választókat megszólítani szándékozó pártok közül a Szövetség és a Kékkel együtt induló Híd is a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a levélben való szavazás szerdai határidejére. A Szövetség szóvivője, Pálinkás Évi lapunknak elmondta, július végén kezdték el felhívni a figyelmet a közösségi média felületeiken a külföldről való levélszavazásra, tájékoztató kampányuk azóta is tart. „Hirdetéseket csak az ország területén tudunk futtatni, ezért nagyon sokat jelent, ha a választók is megosztják külföldön élő ismerőseikkel ezeket az információkat” – tette hozzá azzal, a programjukban a családok támogatása, közszolgáltatások javítása, a déli régiók fejlesztése is szerepel. „Ahonnan nem kell elköltözni, és ahova érdemes hazatérni” – tette hozzá. 

A Híd szóvivője, Magdeme Klára pedig arról tájékoztatta az Új Szót, kampányuk során ők is megcélozzák a külföldön élő szlovákiai magyarokat, és elsősorban a programjukkal szeretnék őket meggyőzni. Mint mondta, Ivan Mikloš korábbi miniszter vezetésével összeállított gazdasági programjuk célja, hogy Szlovákia egy jól működő ország legyen, ahová érdemes visszajönni. „Be kell indítani a gazdaságot, hogy Szlovákia egy jól működő demokratikus ország legyen, ahová érdemes visszajönni” – mondta a szóvivő.