„Magyarország menekültügyben abszolút szolidáris”

A legtöbb megszólaló politikus arról beszél, hogy az eurózóna lehet az a mag, amely felgyorsíthatja az integrációt. Nem tart attól, hogy Magyarország annyira lemarad a fontosabb, gazdasági témákban, hogy az már a későbbi csatlakozást is nehézzé, vagy akár lehetetlenné teszi?

Ettől nem tartok, a csatlakozási szerződésünkben az szerepel, hogy nekünk is be kell vezetni az eurót, Magyarország folyamatosan azon dolgozik, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat. Egy kivételével már mindet teljesítjük. Ha ez meglesz, akkor már csak egy politikai döntés kell arról, hogy mikor csatlakozunk az eurózónához. A mi esetünkben ez a mikor kérdése. Éppen ezért mi érdekeltek vagyunk egy erős eurózónában. Macron francia elnök által felvázolt több elképzelés is nehézséget jelenthet a számunkra. Például egy erős eurózóna költségvetés például nagymértékben hatna a kétsebességes Európa irányába. Aki nem lenne az eurózóna tagja, az teljesen lemaradhatna a magtól, és a perifériára szorulna.

A V4-es államoknak általában nincs jó imidzse az unióban, Magyarországnak pedig különösen rossz, főleg, ha az utóbbi időszakot, Orbán Viktor európai parlamenti meghallgatását, a CEU-törvényt vagy az előkészületben lévő civiltörvényt nézzük. Ön szerint viszont az imidzsel nincs gond.

Én azt mondtam, hogy nem mi tehetünk arról, ha rossz az imidzsünk. 2004-ben csatlakoztunk, tudjuk az érdekeinket, és ezekért hajlandóak vagyunk felemelni a hangunkat. Ha ezt a „régi tagok” sértésnek veszik, akkor nem velünk van a probléma. Az a dolgunk, hogy saját érdekeinket jól tudjuk érvényesíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy konstruktívak vagyunk.

Az unió nagy része, még a Fidesz partnerszervezetei is úgy gondolják, hogy például a menekültkérdésben a minimális szolidaritást sem hajlandó vállalni Magyarország, vagy olyan törvényeket fogad el vagy készül elfogadni, amelyek szakértők és politikusok szerint sem egyeznek az EU értékeivel. Példa erre a CEU-törvény és a civil törvény. Nem lehet az, hogy mégis Magyarországgal van a baj?

Nem. Menekültügyben Magyarország abszolút szolidáris a többi tagállammal. Hatalmas összegeket, erőforrásokat fordítunk a külső schengeni határ védelmére. Nekünk biztosítanunk kell azt, hogy a schengeni zóna nyitott maradhasson, ne kelljen belső határellenőrzéseket bevezetni. A szolidaritás nem csak azt mutatja, hogy a relokációs mechanizmus keretében befogadjuk a ránk eső pár ezer migránst. Ráadásul a relokációs mechanizmus megbukott. A törvényekkel kapcsolatban az Európai Uniónak jó mechanizmusai vannak, ha úgy gondolja, hogy egy törvény nem felel meg az uniós jognak, akkor kötelezettségszegési eljárást fog indítani ellenünk. Ezt a felsőoktatási törvény esetében már meg is tette, ha nem sikerül megegyezni, akkor a bíróság fog dönteni.

Magyarországnak sokan azt is felróják, hogy nemcsak az uniós menekültelosztási rendszert nem tartja be, hanem a korábbi menekültügyi egyezményeket sem, a menekültekkel embertelenül bánik.

Magyarország nem bánik rosszul a menekültekkel.

Csak bebörtönzi őket.

Nem igaz. Nincsen Magyarországon bebörtönzés, a tranzitzónában vannak menekültek. A tranzitzóna egy teljesen biztonságos harmadik ország, Szerbia felé nyitva áll, aki nem akarja kivárni a tranzitzónában a menekültkérelmének az elbírálását, az Szerbia irányába bármikor elhagyhatja azt. Tehát ez a vád nem igaz.

Ezt sokan mégis úgy értékelik, hogy ezek bebörtönzött menekültek.

Ez rossz értékelés, Magyarországon nincsenek bebörtönzött menekültek, sosem voltak, minden nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségnek eleget teszünk.