Magyar iskolából több az egyetemista

VERES ISTVÁN

„Szlovák iskolába küldöm a gyerekem, mert ott tanul meg szlovákul, érvényesülni pedig csak azzal lehet. Magyarul majd úgyis megtanul itthon.” Nemrég indult Szlovákiában az alapiskolai beiratkozás, a döntés előtt álló szülők pedig még ma is gyakran érvelnek a fentihez hasonló mondatokkal. Az elmúlt évek során és idén is indultak beiratkozási kampányok (filmek, plakátok, óvodai körutak), hogy buzdítsák a magyar szülőket arra, hogy magyar iskolába írassák gyerekeiket. A szokásos, néha már elcsépeltnek tűnő érvek között viszont alig kerülnek elő azok a kutatások és tanulmányok, amelyek tudományos munkával és ésszerű érvekkel indokolják az anyanyelvi oktatást.

Több az érettségiző és diplomás

Sándor Anna és Vincze László nyelvészek és egyetemi oktatók néhány éve a zoboralji Kolon község és Komárom példáján cáfolták meg a magyar anyanyelvű gyerekek érvényesülésével kapcsolatos fenti tévhitet. Aki nem anyanyelvén tanul, alacsonyabb iskolai végzettségre van kilátása, bizonyítja a koloni kutatás. Sándor Anna a község 1944 és 1967 között született lakosainak tanulmányait hasonlította össze (571 koloni magyar lakosét). Közülük 62,9% járt magyar iskolába, 37,1 pedig szlovákba. Az említett időszakban születettek közül 36-an szereztek felsőfokú végzettséget. Ebből a 36-ból 27-en (75%) magyar iskolába jártak, és csak 9-en szlovákba.

Az érettségizettek száma még kedvezőbb arányt mutat a magyar iskola javára, jegyzi meg Sándor Anna. A 134 érettségizett személyből ugyanis 108-an (80,6%) jártak magyar iskolába és 26-an (19,4%) szlovákba. „Tehát a magyar iskolába járt diákok közül százalékarányukhoz képest 17,7%-kal lett magasabb az érettségizettek száma, mint a szlovák iskolába járt magyar diákok csoportjában” – szögezi le a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség című tanulmánykötetében.

A nőket jobban gátolja

Az anyanyelvű oktatás hiánya az érvényesülésben, illetve a továbbtanulásban elsősorban a nőket gátolja, derül ki Vincze László magyarországi nyelvész kutatásából. Vincze multinominális regresszióval kimutatta, hogy egy magyar anyanyelvű nőnek 5-ször akkora az esélye a szakmunkás-bizonyítványra, mint a diplomára, ha szlovák nyelven végzi az általános iskolát. „Csökkenti a nők esélyét, hogy magasabb végzettséget szerezzenek, amenynyiben az általános iskolát szlovák nyelven járták” – teszi hozzá Vincze, aki a komáromi magyar és szlovák gimnáziumok magyar anyanyelvű diákjai (386+288) közt végzett kérdőíves felmérést 2008-ban. A magyar szülők iskolai tanulmányaira vonatkozó kérdéseket éppen azért dolgozta a kérdőívekbe, hogy megcáfolja az elméletet, mely szerint a magyar anyanyelvű gyerekeknél a szlovák iskola az érvényesülés kulcsa. A férfiak által szerzett legmagasabb iskolai végzettség szempontjából ugyanakkor a felmérés szerint nem volt mérvadó, hogy magyar vagy szlovák nyelven végezték az alapskolát. „A vizsgálat a magyar férfiak esetében nem hozott szignifikáns eredményt” – áll a Kehl Dániellel közösen jegyzett, Ki adja szlovák iskolába gyermekét? című tanulmányában.

A magyar tanulók szlovák tannyelvű iskolákba íratása a kisebbségi nyelv visszaszorulását eredményezi, és gátolja a diákok értelmi fejlődését, szögezi le Sándor Anna. „Ez pedig a szlovák iskolába járt magyar anyanyelvű fiatalok alacsonyabb iskolai végzettségében nyilvánul meg”– teszi hozzá a kutatás magyarázataként a nyelvész.