<p>Még mindig él Dél-Szlovákiában az a tévhit, hogy a szlovák iskolába íratott magyar anyanyelvű gyerekek könnyebben érvényesülnek a társadalomban. A szakemberek szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. Az érvényesülés kulcsa a tehetség és a szorgalom, ehhez viszont a fejlődő gyereknek szüksége van egy nyelvre, amelyben magabiztosan mozog, amelyet bármilyen helyzetben képes használni.</p>
Magyar gyereknek magyar iskolában a helye
Az anyanyelv az a nyelv, amelyen az iskolai feladatok megoldása közben gondolkodik. Ha ennek a nyelvnek a szerepébe két nyelv kerül (esetünkben a szlovák és a magyar), az nyelvi bizonytalanságot okozhat.
Ki érvényesül könnyebben?
Gyurgyík László szociológus szerint erről a kérdésről még nem készültek számadatokra fordítható felmérések, így kimutathatatlan, hogy melyik iskola tanulói vitték többre az életben. „De érdemes lenne megnézni, hogyan alakul az iskolákat elhagyók sorsa a későbbiekben” – mondta lapunknak Gyurgyík.
Az életben való érvényesülés ugyanakkor szakemberek szerint nagyon sok tényezőtől függ, s csak kisebb részben a nyelvtudástól. Kimutatások szerint például az egyetemre jelentkezők között is a legnagyobb csoportot a diplomás szülők gyerekei alkotják.
A továbbtanulásnak, ugyanúgy, mint a későbbi érvényesülésnek is személyiségi, családi, szociális, társadalmi összetevői vannak elsősorban, nem pedig nyelvi oka.
A szülő tapasztalata a döntő
Azok a szülők, akik szlovák iskolába jártak, gyermeküket nagyrészt már nem íratják magyar iskolába. Ennek több oka is van – meg vannak róla győződve, hogy az ő szüleik is jól döntöttek, amikor őket annak idején szlovák iskolába küldték, másrészt tudják, hogy gyermeküknek nem tudnának annyit segíteni a tanulásban, ha magyar iskolába járna. Arról nem is beszélve, hogy a magyar iskola a magyar kultúrával való kapcsolatot jelenti a gyerek számára, ez pedig azoknál a szülőknél, akik maguk is szlovák iskolába jártak, érthető okokból meggyengült.
A nemzetiségváltás kezdete a szlovák iskola
Az idén májusban esedékes népszámlálással szintén összefügg az iskolaválasztás. Az említett kapocs, amely a magyar kultúra és a szlovák iskolába íratott gyerek között megszakad (vagy létre sem jön), az asszimilációt segíti elő. „Azok a gyermekek, akik magyar iskolába jártak és a családi hátterük is homogén magyar volt, 97–98 százalékban a későbbiekben is magyarnak vallották magukat” – fejtette ki Gyurgyík. „Amennyiben ugyanilyen családok gyermekei szlovák iskolába jártak, akkor már egyharmad részük élete későbbi szakaszában szlovák nemzetiségűnek vallotta magát” – tette hozzá a szociológus. (vps, MSz)
A teljes cikk nyomtatott kiadásunkban olvasható.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.