Közélet

Magyar és szlovák egyetemisták értékrendje

Mit és mennyire tartanak fontosnak az életben az egyetemisták, mi nagyon fontos, mi egyáltalán nem fontos számukra, van-e különbség a magyarok és szlovákok értékrendje között?
Lampl Zsuzsanna

2018. augusztus 5. 19:01

- Fotó: shutterstock.com

Nemrég írtam a Fórum Kisebbségkutató Intézet 2017 novemberében végzett szociológiai felméréséről, amely magyar és szlovák egyetemisták körében zajlott. Ennek célcsoportját 600 hallgató alkotta, közülük 230-an magyar nyelven, 370-en pedig szlovák nyelven végzik tanulmányaikat. A magyar nyelven tanulók 95,8 százaléka tartja magát magyarnak, 1,4 százalékuk szlováknak, 2,8 százalékuk egyéb nemzetiségűnek. A szlovákul tanulók 91 százalékát alkották a magukat szlováknak, 6 százalékukat a magukat magyarnak tartók, 3 százalékuk egyébnek és néhány hallgató romának tartja magát. A továbbiakban az egyszerűsítés kedvéért magyarok alatt a magyar nyelven tanulókat, szlovákok alatt a szlovák nyelven tanulókat értem. 

A korábbi írás arról szólt, hogy a megkérdezett fiatalok hogyan vélekednek az Európai Unió tagországokra gyakorolt hatásáról. Ezúttal az értékrend a téma. Mit és mennyire tartanak fontosnak az életben, mi nagyon fontos, mi egyáltalán nem fontos számukra, van-e különbség a magyarok és szlovákok értékrendje között?

tab

A család és a munka  a legfontosabb

A fiatalok tizennégy értéket véleményeztek, mégpedig ábécé sorrendben a következőket: a társadalom hasznos tagjának lenni, barátok, család, élvezetes munka (hogy élvezzem a munkámat), élvezetes tanulmányok (hogy élvezzem a tanulmányaimat), felsőfokú végzettség, haza, hit/vallás, munka (hogy legyen munkám), nemzetiség/nemzet, pénz, saját gyermek, szabad véleménynyilvánítás (hogy nyíltan kimondhassam a véleményemet), szerelem. Mindezeket külön-külön egy 10 fokozatú skálán értékelték, amelyen az 1-es értékelés azt jelentette, hogy az adott dolog egyáltalán nem fontos számukra, a 10-es pedig azt, hogy nagyon fontos számukra. 

Elmondható, hogy úgy a magyarok, mint a szlovákok számára valamennyi felsorolt érték a „fontos” tartományban helyezkedik el, vagyis minimum 5-ös, de a legtöbb érték esetében ennél is magasabb pontszámot kapott, sőt, a magyarok többsége a 14 érték felét, a szlovákok többsége pedig a 14 érték közül nyolcat a legmagasabb pontszámmal értékelt, vagyis nagyon fontosnak tartott. Ezek között az értékek között vannak olyanok, amelyeket a magyar és a szlovák diákok is nagyon fontosnak tartanak. Ilyen a család, a munka, az élvezetes munka, a saját gyermek, a szerelem és a barátok. Ezeket mindkét diákcsoportnak több mint a fele nagyon fontosnak tartja. Aztán vannak olyan értékek, amelyeket inkább a magyar, illetve inkább a szlovák diákok tartanak nagyon fontosnak. A magyarok számára ilyen érték a haza, a szlovákok számára pedig az élvezetes tanulmányok és a szabad véleménynyilvánítás. A legkevésbé fontos érték mindkét diákcsoport számára a hit/vallás.

Az, hogy az említett értékeknek mindkét diákcsoport ekkora fontosságot tulajdonít, még nem jelenti azt, hogy az egyes értékeket a magyarok és a szlovákok egyformán nagyon fontosnak tartják. Ezek az értékelésbeli különbségek jól láthatók az 1. táblázat 1. és 4. oszlopában. Ugyanakkor az 1. táblázat 2. és 5. oszlopából az is kiolvasható, hogy kevés olyan van akár a magyar, akár a szlovák diákok között, akiknek egyáltalán nem fontosak ezek az értékek. Az utóbbi a szlovákokra jellemzőbb, mint a magyarokra, hiszen az egyes értékeket teljesen elutasító szlovákok aránya magasabb – a legtöbb dolognál többszöröse – az adott értéket teljesen elutasító magyarok arányának. A leginkább elutasított érték mindkét csoportban a hit/vallás. A magyarok 8 százaléka, a szlovákok 18 százaléka egyáltalán nem tartja fontosnak a saját életében. Tehát a hit/vallás nemcsak a legkevésbé nagyon fontos, hanem egyben a leginkább nem fontos a válaszadó fiatalok, főleg a szlovákok életében. 

e
- Shutterstock-felvétel

A pénz minden harmadik diáknak nagyon fontos

Az egyetlen érték, amit mindkét diákcsoport egyforma mértékben tart nagyon fontosnak, vagyis minden harmadik magyar és minden harmadik szlovák számára nagyon fontos, az a pénz. A többi értéknél a „nagyon fontos” megítélés mértékében a két csoport különbözik egymástól, vagyis ezek az értékek nem egyformán nagyon fontosak a magyarok és a szlovákok számára. 

A magyaroknak fontosabb a család, a munka, a saját gyermek, a haza, a felsőfokú végzettség, a nemzetiséget/nemzet, és a hit/vallás is. A szlovákok viszont az élvezetes munkát, a szerelmet, a barátokat, a szabad véleménynyilvánítást, az élvezetes tanulmányokat és azt tartják fontosabbnak,  hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Ezek a különbségek eltérő mértékűek (2. táblázat): a 14 dolog felénél 5 és 9 százalékpont között mozog az őket nagyon fontosnak tartó magyar és szlovák diákok értékelése közötti különbség. Továbbá van 7 olyan érték, amelyeknél ez a különbség különösen magas, 10 és 24 százalékpont között mozog. Újfent beigazolódik, hogy vannak értékek, amelyek jóval fontosabbak a magyar diákok számára, s vannak olyanok, amelyeket a szlovákok tartanak jóval fontosabbnak. A saját gyermek a magyar diákok számára 24 százalékponttal, a haza és a nemzetiség/nemzet 20-20 százalékponttal, a felsőfokú végzettség 16 százalékponttal fontosabb, mint a szlovákok számára. Viszont a szlovákok a magyarokhoz képest 17 százalékponttal nagyobb fontosságot tulajdonítanak a szabad véleménynyilvánításnak, és 10 százalékponttal többet annak, hogy nagyon fontos a társadalom hasznos tagjának lenni.

tab

Utolsó helyen a hit/vallás

A „nagyon fontos” és „egyáltalán nem fontos” válaszokon kívül természetesen más értékelések is voltak, hiszen amint említettem, az egyes dolgokat 10 fokozatú skálán lehetett véleményezni. Az összes értékelés átlagaiból rajzolódik ki a 14 érték rangsora, amelyet csökkenő sorrendben a 3. táblázatban mutatok be. A kiindulópont a magyar diákok értéksorrendje (2. oszlop), ehhez viszonyítom a szlovák diákok értéklistáját (4. oszlop). A 3. táblázat 3. és 5. oszlopában feltüntetett átlagértékekből újfent látható, amit az írás elején említettem, hogy valamennyi érték inkább fontos, mint nem fontos a fiatalok számára (minél magasabb az átlag, annál fontosabb az érték, és bár a hit/vallás a legalacsonyabban értékelt, még mindig a „fontos” tartományban, 5 felett helyezkedik el).  

A három legfontosabb érték mindkét diákcsoport számára a család, majd az, hogy legyen munkájuk, és az, hogy élvezetes legyen a munka. A magyar diákoknál pontosan ebben a sorrendben, a szlovákoknál kicsit másképp: a munka és az élvezetes munka áll az első két helyen, a család a harmadikon. A három legkevésbé fontos érték a magyar diákok értéklistáján a hit/vallás, a társadalom hasznos tagjának lenni és a pénz. A szlovákok esetében úgyszintén a hit/vallás az utolsó, a két utolsó előtti pedig a nemzetiség/nemzet, és az, hogy főiskolai végzettséggel rendelkezzenek. 

tab

A magyar és szlovák diákok értéksorrendje közötti legnagyobb átfedés a szerelem, barátok és élvezetes tanulmányok értékelésénél tapasztalható. A legnagyobb eltérés a két diákcsoport között a saját gyermek, a társadalom hasznos tagjának lenni és a szabad véleménynyilvánítás besorolása között mutatkozik. Az első a magyarok értékrendjében, a másik kettő a szlovákok értékrendjében foglal el előkelőbb helyet. 

A szokásos változók – nem, kor, településtípus –, de más kiegészítő változók (pl. vallásosság) sem magyarázzák kellőképpen az értékpreferenciák fentebb leírt eltérését. 

Más módszert alkalmazva az derül ki, hogy a magyar diákok 72,2 százaléka 4 értékrendbe sorolható be. Az első értékrend, amelybe az esetek 27,4 százaléka tartozik, elsődlegesen a munka, a család, a szerelem, az élvezetes munka, a saját gyermek és a barátok értékeket tartalmazza. A második értékrendre (az esetek 17,6 százaléka) az élvezetes tanulmányok, szabad véleménynyilvánítás, a társadalom hasznos tagjának lenni értékek együttjárása jellemző. A harmadik értékrend (az esetek 13,8 százaléka) jellemző értékei a pénz, haza, felsőfokú végzettség, a negyedik értékrendé pedig a hit/vallás és a nemzet/nemzetiség (az esetek 13,3 százaléka). A magyarok fennmaradó 28 százalékának értékrendjét nem lehet egyértelműen tipizálni, számukra valamennyi érték fontos valamilyen mértékben.

A szlovák diákok 39 százalékának sincs jellegzetes értékrendje. Viszont 61 százalékuknál két értékrend mutatható ki. Az első értékrendbe az esetek 21 százaléka, a másodikba 40 százalékuk sorolható be. Az első értékrendet osztó szlovák diákoknál a következő értékek együttjárása tapasztalható: szabad véleménynyilvánítás, élvezetes munka, munka, család, barátok, szerelem, a társadalom hasznos tagjának lenni, pénz, felsőfokú végzettség. A második értékrendre a szlovák diákoknál a nemzetiség/nemzet, a hit/vallás, a haza és a saját gyermek értékek együttjárása jellemző.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A külföldi élelmiszer továbbra is kiszorítja az üzletekből a hazait

Érsekújvár: a hóban fekve találták meg az eltűnt nőt

Több harmadosztályú út javítását tervezik Nyitra megyében

Megújult a kaszárnya déli szárnyának teteje is

Modellektől lopott, manipulált képekkel csábította Alena Zs. Glváčot

Fucsovics továbbra sincs a DK-csapatban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?