MÁÉRT: zárásként Szlovákia

A fórumot Orbán Viktor nyitotta meg, több mint félórás beszédében inkább az dominált, hogyan látja a magyar kormány a megváltozott világpolitikai viszonyokat, mint maga a nemzetpolitika. Végül utóbbiról szólva azt mondta, „sikeres volt a nemzetegyesítés”, és történelmi változás, hogy a szomszédos országok már nem tartják ellenséges lépésnek, hogy a magyar kormány gazdasági és nemzetpolitikai szempontból is a határon túli magyarok után nyúl, támogatja őket – hiszen mindez „sznob kifejezéssel élve win-win helyzeteket teremt”. Egyedül az EU-t és Romániát bírálta. Előbbit a menekültválság kezelése és amiatt, hogy nem védi megfelelően a nemzetiségi jogokat, utóbbit azért, mert a romániai magyarok választott képviselőit „a korrupcióellenes harc eszközeivel” támadja a választások előtt. Ellenzéki bírálat A résztvevők között több magyar ellenzéki politikus is volt, ami némi szópárbajt is eredményezett. Molnár Gyula, az MSZP elnöke kiemelte: a találkozón csak olyan határon túli szervezetek vehettek részt, amelyek támogatják a jelenlegi kabinetet. Leszögezte, nem látszik a kormány külpolitikai stratégiája, és az sem, ebben milyen szerepe van a határon túli magyaroknak. A gazdasági támogatások területén lát ugyan előrelépést, ám szerinte a határon túli magyarok helyzete akkor javulhat, ha Magyarország rendben tartja a szomszédságpolitikáját. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a három legfontosabb nemzetpolitikai kérdésben teljes parlamenti és társadalmi konszenzus van. „Ez a három kérdés a következő: a külhoni magyaroknak jár az állampolgárság, az ebből következő szavazati jog, és az autonómia” – mondta Semjén pontosítva, hogy a tömbmagyarságnál területi, a szórvány számára pedig kulturális autonómiára gondol. Honosítás útján 820 ezer magyarnak adták meg a magyar állampolgárságot, szórványban pedig 100 ezer állampolgárság-megállapítás történt. Milliárdok a határon túlra A külhoni magyarság megmaradásának Semjén szerint három feltétele van, a különböző oktatási és kulturális támogatások, az állampolgárság megadása, illetve a „gazdaságfejlesztés az elszakított területeken”. Idén 30 milliárd forintot költöttek erre, és további évi 30 milliárdot jelentenek a gazdaságfejlesztésre adott, vissza nem térítendő hitelek és kamatmentes kölcsönök. A támogatásokat elmondása szerint a normatív juttatások felé mozdították el, amelyeket a nemzeti jelentőségű intézmények kapják – a plenáris ülés programjában ugyanakkor most nem kapott helyet az, hogy mely intézmények kerülnek be a kiemeltek körébe, így erről pontosabbat Semjén sem mondott.  Most az óvodákon a hangsúly „Az óvodák támogatására példátlanul nagy, arányait tekintve a legnagyobb összeg van, talán több is, mint amire valós igény van. Igényt akarunk ugyanis generálni. A tapasztalat az, hogy ha a gyermek magyar óvodába megy, többnyire megmarad a magyar oktatási rendszerben” – mondta a miniszterelnök-helyettes. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"257508","attributes":{"alt":"Semjén Zsolt","author":"MTI-felvétel","class":"media-image","height":"339","title":"Semjén Zsolt","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Több tízmilliárd forintot fektet be a magyar kormány a határon túli magyar vállalkozásokba is, 2016 a fiatal vállalkozók éve, 2017 a családi vállalatok éve lesz. Semjén szerint ezek a befektetések azért szükségesek, hogy a határon túli magyarok meg tudjanak élni szülőföldjükön. Szlovákia a zárónyilatkozatban Speciálisan Szlovákiát és a szlovákiai magyarságot érintő kérdésekről, ahogy délelőtt Orbán, úgy este Semjén sem ejtett szót. A Máért zárónyilatkozatában ugyanakkor van utalás a felvidéki magyarok helyzetére. A fórum üdvözli, hogy újraindult a vegyes bizottság párbeszéde Magyarország és Szlovákia között. Szorgalmazzák az oktatási intézmények finanszírozási reformját oly módon, hogy az többletpénzzel szavatolja a magyar iskolák esélyegyenlőségét. Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azokat, akik magyar állampolgárságot szereznek. Utóbbi kérdésről megkérdeztük Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárt is, ám nem pontosította, milyen lépéseket tesz a „határozott kiállás” mellett a magyar kormány a kettős állampolgárság ügyében. Menyhárt először Menyhárt József, az MKP elnöke pártelnökként először volt a Máérton, a párt új vezetésének fő céljait ismertette. „Örülök, hogy ezeket a magyarországi és a határon túli magyar politikusok is pozitívan fogadták” – mondta lapunknak. Arra a kérdésre azonban nem adott egyenes választ, hogy felhozta-e a Szlovákia és Magyarország közti lezáratlan ügyeket, csak annyit mondott, hogy kitért a kettős állampolgárság kérdésére, ez bekerült a zárónyilatkozatba is.