Lovász: nagyon gyenge a hallgatói érdekképviselet

A legfelsőbb hallgatói érdekképviseleti szerv elnöki posztját tölti be a következő két évben. Mik a tanács fő kompetenciái?

A tanácsot a felsőoktatási törvény definiálja, ez viszonylag erős pozíciót ad nekünk. A tanács a klasszikus képviseleti demokrácia elvén működik. Minden főiskola ellenőrző szerve, az akadémiai szenátusok delegálhatnak hallgatókat a tanácsba, ezen felül minden kétezer diákra további egy delegált jut a közgyűlésben. A három legfelsőbb felsőoktatási képviselet egyike vagyunk a Rektori Konferencia, illetve a Főiskolai Tanács mellett. Minden felsőoktatásra vonatkozó dokumentumhoz hozzászólhatunk, tárgyalja a tanácsunk a felsőoktatás állami finanszírozásának felosztását szabályozó módszertani dokumentumot, illetve részt veszünk a tárcaközi egyeztetésben is. Hivatalos partnerei vagyunk a minisztériumoknak is a diákok ügyeinek vonatkozásában.

Hogy jutott el az elnöki posztig?

Először az iskolám szenátusába kerültem be, onnan delegáltak a tanácsba. Fél év után jelentkeztem a vezetőségbe, ahol a külkapcsolatokért voltam felelős, és szóvivőként tevékenykedtem.

Milyen súlya van jelenleg a hallgatói érdekképviseleteknek Szlovákiában?

Magyarországgal, vagy akár Ausztriával összehasonlítva nagyon gyenge az érdekképviseleti kultúra az országban. Ezekben az országokban kiépített struktúrája van a hallgatói érdekképviseleteknek. Mi ugyan benne vagyunk a felsőoktatási törvényben, ám az iskolák nálunk annyira függetlenül fejlődtek, hogy nincs egységes rendszer. Nincsenek olyan diákparlamentek, mint Komáromban a HÖK; rengeteg különböző diákszervezet van, amelyek vagy benne vannak az egyetemi döntéshozatali mechanizmusokban, vagy nincsenek. Azon kezdtünk el dolgozni, hogy kiépítsünk egy struktúrát, ami rendbe teszi az érdekképviseletet nálunk. 30–40 évvel le vagyunk maradva.

Milyen jelentősége van, hogy magyarként egy országos szlovák diákszervezetet vezet?

Két-három évvel ezelőtt ezt elképzelhetetlennek tartottam. Amikor bekerültem a hallgatói parlamentbe, azt sem tudtam elképzelni, hogy vezetőségi tag leszek. Több mint százan vagyunk, a nyolc embernek pedig, aki vezeti a szervezetet, nagyon kompetensnek kell lennie. Ami a szakmai kérdéseket illeti, egyébként abszolút fel sem merült a nemzetiségem, támadásokkal sem kellett szembenéznem emiatt. Magyar hallgató egyébként tudomásom szerint még nem vett részt a tanács vezetőségében.

Mik az alapvető célkitűzései elnökként?

Az elnökséggel a közeljövőben készítjük elő a terveket. Két dolog nagyon fontos lesz. Az egyik az érdekképviseleti struktúrák kiépítése helyi szinten, kompetensebbé akarjuk tenni az akadémiai szenátusok diákrészét. Éreztetnünk kell a hallgatókkal, hogy fontos a képviseletük, hallassák a hangjukat a legfelsőbb szinteken is, és tudatosan részt vegyenek a döntéshozatali folyamatokban. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik nem vesznek részt a főiskolák életében, nem is érdekli őket, csak a diplomához szükséges kötelező minimumot teljesítik. A másik fontos dolog pedig, hogy létre szeretnénk hozni egy külön finanszírozási modellt az aktív diákok, illetve olyan szervezetek számára, amelyek segítik a hallgatókat, hogy gyakorlatot, illetve különböző képességeket szerezzenek. A cél az, hogy támogatni tudjuk azokat, akik aktívan dolgoznak a főiskolai kötelezettségeiken túl. Eddig 700–800 ezer eurót sikerült elkülöníteni erre a célra, ami felbukkan majd a 2018-as költségvetésben is.

Milyen a tanács kapcsolata a szlovákiai magyar diákszervezetekkel?

Tény, hogy nem működünk együtt. A magyar diákszervezeteket összefogó Diákhálózatnak talán nem is áll szándékában; olyan érzésem van, hogy nem szeretnének túllépni a saját kereteiken, nem szeretnének bekapcsolódni a döntéshozatali folyamatokba. Ami a komáromi HÖK-öt illeti, ők inkább Magyarország felé nyitnak – egyébként a magyar HÖOK-kal nekünk is jó a kapcsolatunk. Jó lenne, ugyanakkor, ha a komáromi HÖK jobban hallatná a hangját Szlovákiában is.