Lovász Bálint: Az alapfelújításra kell a kormány 50 milliója

Hogyan értékeli, hogy sikerült kiharcolni az 50 millió eurót?

Mindenképpen sikernek tartom, hiszen a diákoknak sikerült elérniük azt, amit hiába kért az akadémiai közeg két éven át. A rektorok igyekeztek saját módszereikkel két éven át elérni, hogy az előző Fico-kormány 2016 januárjában adott ígéretét tartsa be a jelenlegi Fico-kabinet is.

Miről szólt az akkori ígéret?

2016 januárjában, a választások előtt született egy egyezség a diákok, a rektorok és a kormány, vagyis Robert Fico között, hogy még 2016-ban 50 millió euró támogatást kapunk. 2016-ban nem teljesítette az ígéretét, és tavaly is megfeledkezett róla. Érdekes volt Fico álláspontjának megváltozása is. Miután figyelmeztettük az ígéretére, először 10 millió eurót ígért, majd 10+10 milliót, pár nappal később a pénzügyminiszterrel együtt tartott sajtótájékoztatóján a 10 plusz 10 mellé megígérte azt is, hogy minden számlát kifizet, ami az év végéig keletkezik. Akkor még azt állította, hogy ez a maximum, végül két napra rá mégis megígérte a teljes összeget. Örülünk az elért eredménynek, de úgy gondolom, hogy az lenne a természetes, ha egy politikus kényszerítés nélkül is betartaná az ígéretét. Ráadásul, ez nemcsak egy választási ígéret volt, hanem egy egyezség született a kormány, a rektorok és a diákok között.

Mire kell ez az 50 millió euró?

A kollégiumok esetében létezik egyfajta fejlesztési adósság, ami azt jelenti, hogy sok épülethez gyakorlatilag nem nyúltak hozzá az elmúlt 20–30 évben, ami meglátszik az épületek állagán. Sok esetben olyan felújításra kell a pénz, amit a diákok, az ott lakók nem is látnak. Elöregedtek a belső vezetékek, cserélni kell a vízvezetéket, fel kell újítani a szennyvízelvezetést, az elektromos rendszert stb. Sok helyen ezekhez 30–40 éve, vagyis mióta megépült a kollégium, nem nyúltak hozzá. Az állami támogatás azért kell, mert az uniós források csak bizonyos specifikus célokra használhatóak, és ha az egyetemeknek nincs saját forrása – ami nincs, mert honnét legyen, maguk is alulfinanszírozottak –, akkor az a helyzet következik be, hogy szinte naponta alakul ki kritikus helyzet, csőtörés, áramkimaradás stb. Viszont a homlokzat gyönyörű, mert a külső hőszigetelésre volt uniós pénz. Tehát logikátlan fázisokban rekonstruálják a kollégiumokat. Ezt a pénzt arra lehet majd felhasználni, amire tényleg kell, arra, amire például nem írnak ki uniós pályázatot. Ez a pénz az abszolút alapfelújításra kell.

A kollégiumi díjakból még a legszükségesebb felújításra sem futja?

Ez egy jó kérdés, többen felvetették, hogy miért nem saját forrásból finanszírozzák a kollégiumok ezeket a felújításokat. Tudni kell azonban, hogy ezeknek a régi épületeknek a fenntartása nagyon drága, energetikai szempontból elavultak. Az egyes kritikus helyzeteket saját forrásból kijavítják, de a teljes felújításra nincs pénz. Olyan beruházásra van szükség, amivel elérhető, hogy a következő 10–15 évben ne kelljen újra beruházni. Martina Lubyová oktatási miniszter megpróbált azzal is takarózni, hogy a minisztérium évente ad pénzt felújításra, de ez évente mindössze 2–2,5 millió euró, ami csak a kollégisták életét veszélyeztető helyzetek elhárítására elég. Kassán például az ágyra zuhant a födém egy része, mintegy 6 cm vastagságú darab, és az egyetemnek nem volt arra pénze, hogy ne csak újrafessék a szobát, hanem a vakolatot is cseréljék.
 

Fico arra is játszott, hogy az egyetemek fel sem tudják használni idén ezt a sok pénzt, hiszen nincsenek kész tervek. Ki tudják meríteni az egyetemek a támogatás idei évre eső részét?

Amikor nyílt levélben figyelmeztettük Ficót az ígéretére, a kollégiumokat, egyetemeket is megszólítottuk, hogy hogyan állnak a tervekkel. A kollégiumok túlnyomó többségének már készek a tervei, pontosan tudják, mit kellene rekonstruálni, csak a pénz hiányzik. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egyetemek például addig nem pályáztathatják meg a felújítást, amíg annak nincs fedezete. Tehát mindenképpen kell hozzá a kormány garanciája. Sok esetben azt sem lehet megtenni, hogy részenként újítják fel a kollégiumot, mert a belső rendszereket csak egyben lehet cserélni. A pozsonyi Malomvölgyi Kollégium például előre spórol, hogy egyszerre – részben az állami támogatásból fedezve – egy egész kollégiumot tudjon felújítani. Vagy jó példa a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem esete is. Van egy épületük, amit a várostól vettek, de most üresen áll. Ebben 380 férőhelyes kollégiumot lehetne kialakítani a felújítással. A homlokzatot uniós támogatással felújították, de a belső még a régi, mindent, még a mosdókagylókat is ki kell cserélni. Van saját forrásból 2 millió eurójuk, ami elég nagy dolog, de a teljes költség 4 millió euró. Ők most kapnak 1,9 millió eurót ebből a keretből, így azonnal ki tudják írni a versenypályázatot, és lesz egy 380 fő befogadására alkalmas új kollégiumuk.

Mekkora összeg kellene a kollégiumok teljes felújításához?

A rektorok számítása szerint mintegy 300 millió euróra lenne szükség. Ez az 50 millió arra elég, hogy a kollégiumok el tudják kezdeni a legszükségesebb rekonstrukciót, hozzátéve saját megspórolt pénzüket is.

Tehát ez az 50 millió már el van osztva?

Részben igen. Kidolgoztunk egy kulcsot – amiről lehet vitatkozni, hogy mennyire igazságos vagy igazságtalan – de a rektorok 2015-ben egyhangúlag elfogadták. Most úgy gondoltuk, hogy felesleges egy új elosztási rendszert kitalálni – ahogyan azt Fico javasolta –, mert az csak újabb időveszteséggel járna. Úgy döntöttünk, hogy a régi elosztási kulccsal dolgozunk. Ez figyelembe vesz több kritériumot, például Pozsony emelt, 1,2-es koefficienssel rendelkezik, mert ott nem vehetnek igénybe uniós alapokat. Figyelembe veszi az egyetemek színvonalát, az ott tanuló diákok, illetve a kollégiumi férőhelyek számát stb. Ez alapján kialakult egy lista, így osztják el a támogatást. Kérdés, hogy ez a kulcs marad-e 2019-re is. A támogatást ugyanis két részletben kapjuk: 2018-ban 20 millió eurót, amit automatikusan megkapnak – az elosztás alapján – az egyes egyetemek. 2019-ben 30 millió euró érkezik, egyes rektorok azonban felvetették, hogy ebben az esetben már új elosztási módszerre lenne szükség.

Azt már lehet tudni, hogy az 50 millióból, vagy akár a 20 millióból mennyi kollégium, hány kollégiumi hely újulhat meg?

Egyelőre még pontos számokkal nem rendelkezünk. Sajnos egyik egyetem esetében sem teljesen nyilvános, hogy milyen projektekre fordítják a támogatást. Akkor lennék boldog, ha minden egyetem honlapján meg lehetne találni, hogy mire akarják költeni a támogatást, milyen célt akarnak elérni vele. Azt tudom, hogy például a pozsonyi Malomvölgyben jövő januárban zárják le a Štúr Kollégiumot és két blokkot az Átriáky Kollégiumban.

Azt sem lehet tudni, hogy hány egyetem kap támogatást kollégiumok felújítására?

A támogatási listát a rektorok nem hozták nyilvánosságra, de tudomásom szerint minden egyetem kap támogatást. Hogy mennyi kollégium, kollégiumi hely újulhat meg, az még nem világos, arról az egyetemek dönthetnek.

Hol a legrosszabb a helyzet a kollégiumok állapotát és a férőhelyeket figyelembe véve?

Egyértelműen Pozsonyban. A főváros nem kapott uniós forrásokat, és ez meglátszik a kollégiumokon. Kassán sem túl jó a helyzet, ott is vannak rossz állapotban lévő épületek, ahol például a balkonokat lezárták, mert nem bírták volna el a terhelést. Pozsonyban azonban a Komenský Egyetem már említett Štúr Kollégiuma; de a műszaki egyetem és a közgazdasági egyetem egyes kollégiumait is fel kell újítani. Igaz, a legtöbb kollégiumi hely is Pozsonyban van, talán az összes hely 35–40 százaléka, viszont itt a legmagasabb a diákok száma is.