Levelező tagozaton már jövőre lehet tandíj

Pozsony. Ha a parlament is megszavazza, jövő áprilistól tandíjat kell fizetniük a levelező tagozatos főiskolásoknak; a kormány szerdán rábólintott a sok vitát kiváltó tervezetre. „Elfogadtuk a felsőoktatási törvény tervezetét. Az európai léptékű jogszabályt konszenzussal, két fontos módosítással hagytuk jóvá: levelező tagozaton bevezetjük a tandíjat és megerősítjük a rektorok jogállását” – jelentette be Mikuláš Dzurinda. A tandíjkötelezettséget Ivan Mikloš gazdasági miniszterelnök-helyettes javasolta, a baloldal ellenezte. A levelező tagozaton az előző évre számított, egy diákra eső oktatási költségek 10–70 százalékának megfelelő összeget, körülbelül 5500–38500 koronát kell majd fizetni: a pontos összeget külön kormányrendelet határozza meg. A tandíj megállapításakor figyelembe veszik az egyes szakok és tagozatok attraktivitását, igényességét és költségességét. Milan Ftáčnik oktatásügyi miniszter szerint a jogi tanulmányok lesznek a legdrágábbak. Nappali tagozaton is kell majd tandíjat fizetni – a tanulmányi költségek legfeljebb 40 százalékának megfelelő összeget –, ha valaki indokolatlanul, „nem komoly okokból” túllépi a tervezett tanulmányi időt. „A főiskolák vadul szedik a különböző illetékeket, ám abból alig látnak valamit: a java rész különböző magáncégek kasszájába vándorol. A tandíjak azonban kizárólag a felsőoktatási intézmények bevételét képezik” – hangsúlyozta Dzurinda. „A rektor csökkentheti, sőt elengedheti a tandíjat vagy haladékot adhat befizetésére. Ez a tanulmányi átlagtól, a diák szociális helyzetétől és egészségi állapotától, vagy az iskola alapszabályzatában megfogalmazott egyéb körülménytől is függ” – magyarázta a kormányfő. A tandíjak 40 százaléka automatikusan a főiskola ösztöndíjalapjába kerül, ebből segítik majd a rászoruló diákokat.

Az új törvény erősíti a főiskolák gazdasági és döntéshozatali függetlenségét. A katonai és rendőriskolákon kívül az összes állami oktatási intézmény közszolgálativá alakul át. 2003-tól a főiskolák által kezelt vagyon államiból az adott intézmény tulajdonába megy át. Az iskolai tulajdon és az állami eszközök felhasználását az igazgatótanács fogja ellenőrizni. Évente jelentést kell majd készíteni az intézmény gazdálkodásáról, és öt évre szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető fejlesztési tervet kell kidolgozni. Erősödik a rektorok jogállása, a rektor bizonyos hatásköröket a dékánokra ruházhat. A dékánok vállalkozói tevékenységet is folytathatnak, ha az összhangban áll az alapszabályzattal. A jogszabály bevezeti az ún. kreditrendszert, mely lehetővé teszi, hogy a diákok maguk állítsák össze tantervüket.

A kormányülésen a főiskolák rektorai is részt vettek, s alapjában véve elégedettek a tervezettel. František Devínsky, a pozsonyi Komenský Egyetem rektora ugyanakkor úgy véli, a modernizációt fékezheti, hogy tanulmányokat csak az akkreditált szakokon lehet folytatni: az akkreditáció időigényes, emiatt több új szakon lehetetlenné válhat az oktatás. A Főiskolai Tanács szintén egyetért a tandíjak bevezetésével, viszont ellenzi a rektorok jogállásának erősítését. Libor Vozár tanácselnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a dékán csak a rektor szája íze szerint járhasson el munkajogi ügyekben. (sza)