Lesz alagút a felvízcsatorna alatt?

A Duna öt év után lépett ki újra a kis-csallóközi ártérbeA szerző felvételeKét hét telt el az elmúlt öt év legnagyobb árhullámának levonulása óta. Miként foglalhatók össze a tapasztalatok?

Árhullám idején árvízvédelmi készültségi fokozatok alapján dolgozunk, ezeket a Dévénynél mért vízszint alapján léptetjük életbe. Azt első fokozatot 650 centiméteres vízállásnál, ekkor még csak jobban odafigyelünk. A 750 cm-től érvényes második fokozat során, amikor már a Duna vízhozama meghaladja a másodpercenkénti 7300 köbmétert, állandó, éjjel-nappali járőrszolgálatot tartunk. A hajózást leállítjuk és figyeljük a bősi, illetve a dunacsúni vízlépcsőt. Erre idén is nagy szükség volt, hiszen az árhullám Pozsony alatt leszakított hat üres uszályt, ezek Dunacsúnnál akadtak fenn. A járőrök éjjel lámpával vizsgálják, nem törnek-e fel buzgárok, legutóbb a Slovnaft közelében kellett egy viszonylag nagy buzgárt zsákokkal körberakniuk. Bős környékén a talajvízszint-emelkedés miatt kellett beavatkozni: főként a Faluszigetnél és a Bodak melletti vízelvezető csatornánál szivatytyúztunk. Az árhullám március 23-án reggel tetőzött, ekkor Dévénynél a vízállás 830 cm volt, ami másodpercenként 8460 köbméteres vízhozamot jelent. Ez csak húsz centiméterrel maradt el a harmadik fokozat életbe léptetésétől, amikor is a környékbeli falvak segítségével sűrítettük volna a járőrszolgálatot.

Mit okozott ez az árhullám?

Mivel a vízlépcsőn kettéosztjuk a vízhozamot, nálunk ez nem okozott különösebb gondot. Viszont ezúttal az Öreg-Dunába közel ötezer köbméteres vízhozam került, és mivel az árhullám kifejezetten gyors volt, ez háromnapos felfutással történt. Ekkor lépett ki a víz az ártérbe, három helyen betört a Nagy-Duna felől és a Sülyi-tónál is áttörte a védőfalat. Csak összehasonlításként mondom, hogy amikor az ágrendszerben a doborgazi zsilipen keresztül másodpercenkénti száz köbméterrel mesterséges árhullámot keltünk, akkor a vízszint két héten keresztül lassanként emelkedik és ugyanígy csökken.

Miért jutott az Öreg-Dunába ötezer köbméteres vízhozam, ha a felvízcsatorna közel ennyit képes levezetni?

Ez a magyar féllel való megegyezés alapján történt, mert szükség volt a meder áteresztőképességének tesztelésére. Ugyanis néhány helyen már a Duna eredeti medrének egyharmadát is erdő borítja. Megjegyzem, a vízlépcső úgy épült, hogy az úgynevezett ezeréves árvizet is állja, ami másodpercenként 13 ezer köbméteres vízhozamot jelent. Ilyen árhullám ezer évente ha egyszer van. A márciusi árhullámot 15 éves víznek nevezhetjük. Pozsony viszont csak a százéves víz ellen rendelkezik védelemmel, ami 10 600 köbméteres vízhozamot jelent.

A magyar sajtóban olyan állítás is megjelent, hogy túl gyorsan engedték le az árhullámot.

Mivel a Duna felső szakaszát végig belépcsőzték, mi lényegében olyan ütemben bocsátjuk tovább a vizet, ahogyan érkezik. Amennyire tudtunk, a vízhozam kettéosztásával fékeztünk rajta, hogy az árhullám Budapesten ne okozzon akkora gondot.

Idén lesz a vízlépcső üzembe helyezésének tizedik évfordulója, de ez a mai napig nincs kollaudálva.

A vízlépcső a Vízügyi Beruházó Vállalat vagyona, amelyet nagyrészt mi kezelünk. A legtöbb részét, például a felvízcsatornát és a tárolót már kollaudálták. Néhány objektum esetében ez még hátravan, de ez a Vízügyi Beruházó Vállalat feladata. Az elképzelések szerint idén ezekre is sor kerül, az idei beruházások nagy részeerre irányul.

A pozsonyi hídnál elszabadult uszály is mutatta, hogy milyen veszélyek leselkednek a gátakra. Hogyan készülnek az ilyen esetekre?

Ha egy ilyen ütközés miatt sérülne a töltés, azonnal biztosítani tudjuk a helyszínt. Vannak búváraink, a Slovasfalt a szerződés alapján pedig szükség esetén nyolc órán belül megkezdi a sérülés befoltozását. Ha pedig szivárgást tapasztalnánk, azonnal megfelelően terhelni kezdenénk a töltést. A legnagyobb kihívást azonban egy tankhajóbaleset jelentené. Ilyen esetben lényegében azt igyekeznénk megakadályozni, hogy a szennyeződés az Öreg-Dunába, illetve az ágrendszerbe jusson, majd pedig itt Bősön, a zsilipkamrákban gyűjtenénk össze. Erre merülőfalakat és egy speciális hajót tartunk készenlétben.

Somorjánál már hónapok óta sziklákat szórnak a töltést borító betonlapok helyére. Miért?

Annak idején a betonlapokat a befejezés gyorsítása érdekében helyezték el. Mi viszont tudjuk, hogy az állandó vízmozgás ezek alól könnyen kimoshatja a szemcséket, s üregek keletkezhetnek. Ezért a lapokat fokozatosan sziklákra cseréljük.

Milyen állapotban vannak a bősi zsilipkamrák?

Jelenleg mindkét kamra működőképes, a gyér hajóforgalom miatt azonban nem kell egyszerre üzemeltetni, így lehetőség van a tavaszi karbantartásra. Tavaly első alkalommal sikerült a jobboldali zsilipkamra teljes kiszivattyúzása, úgy, hogy még az alsó alagutakban is csak néhány deciméter víz maradt. Ez lehetővé tette a sokáig gondot okozó dilatációs rések tömítésének megbízható ellenőrzését és a szükséges javításokat. Jelenleg a baloldali kamra hasonló javítását készítjük elő.

Információink szerint a zsilipkamrák közelében végzett fúrás során a kamrák feltöltésekor nagyon komoly szintingadozást, vagyis vízmozgást tapasztaltak. Rájöttek ennek okára?

A fő ok a dilatációs rés rossz tömítése volt. Egyébként pedig a víz tíz év alatt valószínűleg kialakította a saját útjait, mert a többi helyen mélyített figyelőkutakban nem tapasztaltuk ezt a mozgást.

Mi a helyzet a komppal, rendeződtek már az anyagi problémák?

A komp üzemeltetése napi hatvanezer koronába kerül. Sőt, ha üzemzavar miatt tolóhajóval kell mozgatnunk, akkor százezerbe. Ezenkívül egyfolytában üzemel, mert a legénységnek a mentők, tűzoltók és a rendőrség esetleges igényei miatt akkor is készenlétben kell állnia, ha a menetrend szerint egyébként nem jár. Az átkelés továbbra is ingyenes, mivel az állami út elzárása miatt törvényes kötelességünk biztosítani az átkelést. Én viszont már régóta azt vallom, hogy az átkelést igazán a felvízcsatorna alatti alagutak kinyitásával lehetne biztosítani.

Ezek szerint még van esély a Keszölcés és Süly közti alagutak megnyitására?

Annak idején ezt a védelmi minisztérium akadályozta meg. Szerintem azonban manapság már bárhol bekövetkezhet terrorista támadás, emiatt nem érdemes kihasználatlanul hagyni az alagutakat. Már csak azért is, mert az alagutak ugyan a szivárgócsatornákban felgyülemlő víz átvezetésére készültek, de ezek vízhozama csak töredéke a tervezettnek. A csatornák megnyitásával most ott tartunk, hogy egy építészhallgató diplomamunkája keretében vizsgálja a kérdést, így hamarosan legalább durva becslésünk lesz a költségekről.