Lényegesen megemelik a Bethlen-támogatást

A Napunk hívta fel a figyelmet arra, hogy Potápi Árpád János (Fidesz), a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar kormánymédiában arról beszélt, jelentősen megnövelik a nálunk csak „Bethlen-pénzként” ismert támogatást. „A tavalyi magyar állandó értekezleten a miniszterelnök úr úgy határozott, növeljük meg ezt az összeget, emeljük több mint a háromszorosára. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint lesz ennek az összegnek a nagyságrendje” – jelentette ki az államtitkár Orbán Viktor (Fidesz) magyar kormányfőre utalva. A támogatás, amelyet idén a múlt héten kezdtek el kifizetni, eddig (a mostanit is beleértve) 22 400 forint, azaz kb. 57 euró volt, míg a 100 ezer forintra emelt összeg kb. 253 eurónak felel meg.

Jövőre jön az emelés

A támogatás emeléséről a Felvidék.ma is hírt adott, közölték ugyanis Semjén Zsolt (KDNP) magyar miniszterelnök-helyettesnek a levelét, amelyet a politikus a szlovákiai magyar szülőknek címzett és amelyben a döntésről ír. „Tájékoztatni szeretnénk a tisztelt szülőket, hogy az oktatási-nevelési támogatás összege a Magyar Kormány döntése értelmében a 2023/2024-es tanévtől 100 ezer forintra emelkedik” – olvasható a levélben. A támogatást azonban mindig az előző évre fizetik ki, így nem volt világos, hogy már jövőre, vagy majd csak két év múlva utalnak-e magasabb összeget. Ezért megkerestük a nemzetpolitikai államtitkárságot, amely pedig arról tájékoztatott, hogy az összeget már az idei, vagyis a 2022/2023-as tanévtől megemelik. „A program keretében a támogatásra jogosultak mindig az előző tanévre vonatkozóan kapják meg a támogatást, tehát az idei tanévre vonatkozó, megemelt összegű támogatás – 100 ezer Ft – a 2023/24-es tanév első felében érkezik meg a külhoni magyar családokhoz” – válaszolta kérdésünkre Potápi hivatala. Bár az államtitkárság arról ír, hogy a 2023/24-es tanév első felében érkezik meg a támogatás, az elmúlt években ez mindig a tanév második felére csúszott. 2022-ben és 2021-ben januárra esett a kifizetés, idén pedig már ez márciusra tolódott. Ezért az első emelt összegű támogatások utalása is minden bizonnyal valamikor jövő év elején, vagyis a 2023/24-es tanév második felében várható.

A támogatás rendszere

A magyar állam 2003-tól támogatja a határon túli, köztük a szlovákiai magyar diákokat. Az oktatási-nevelési támogatást azokra a gyerekekre lehet kérelmezni, akik magyar tanítási nyelvű iskolába vagy óvodába járnak, de azok az egyetemisták is igényelhetik, akik Szlovákiában részben vagy egészben magyar nyelven végzik a tanulmányaikat. A támogatás az érintett tanulók után minden tanévben jár. Mindig az előző évre visszamenőleg kell kérelmezni, és ugyanígy visszamenőleg fizetik azt ki. A kérelmezéshez szükséges pályázati adatlapokat ősszel a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) küldi szét az egyes oktatási intézményeknek, majd az iskolák, óvodák szervezik szétosztásukat, esetleg a szövetséghez való visszajuttatásukat. Az adatlapokat az SZMPSZ dolgozza fel, küldi tovább Budapestre. A tavalyi tanévre 42 ezer ilyen kérelem érkezett be. A kifizetések a ČSOB bank közreműködésével történnek. Az utalás címzettje pedig bármelyik szlovákiai banknál lévő magánszemély, így az adott tanuló szülőjének, testvérének stb. számlája lehet. Korábban a tanuló nevére az OTP Banknál nyitott számlára volt szükség, de az utóbbi években, az adott banknak az országból való kivonulásával, ezt a megkötést eltörölték.

A külügynek nem tetszik

Ahogy arról az Új Szó is beszámolt, az előző szlovák külügyminiszter, Ivan Korčok (SaS-jelölt) azt kérte a magyar kormánytól, változtasson a támogatási gyakorlatán, ne az egyes magánszemélyeknek, hanem intézményeknek, az iskoláknak, óvodáknak utalják a pénzt. A tárcavezető arra hivatkozott, hogy egy 2004-ben aláírt magyar–szlovák államközi szerződés szerint így kellene eljárni. Eleinte a támogatás egyébként a megállapodásnak megfelelően zajlott, de a Fidesz 2010-es hatalomátvétele után egy évvel az Orbán-kormány ezt egyoldalúan megváltoztatta. Korčok 2022 nyarán hangsúlyozta, nem a támogatás tényével van gondjuk, hanem annak megvalósítási módjával. Mi most azt kérdeztük a tárcától, amelyet már Rastislav Káčer vezet, hogy tudnak-e a támogatási összeg emeléséről, és a 2004-es szerződés megsértésének tartják-e a kifizetés jelenlegi formáját. A minisztérium sajtóosztálya a válaszában azt írta, eljutott hozzájuk a támogatás emeléséről szóló információ, de hivatalosan Magyarország nem értesítette őket erről. Hozzáteszik, tárgyalnak a magyar féllel az oktatási támogatásokról. „A magyar fél azt ígérte, a szlovák–magyar kisebbségi vegyes bizottság 16. plenáris ülésére egy megoldási javaslatot terjeszt elő” – írja a szlovák külügy, és hozzáteszi, még várják, hogy Budapest előálljon a javaslattal. Ahogy arról az Új Szó már 2022 nyarán írt, a magyar kormány már akkor azt ígérte, elkészíti ezt a javaslatot.

A roma gyerekek

Ravasz Ábel, korábbi romaügyi kormánybiztos, aki egyben a Híd alelnöke is volt, lapunknak arról beszélt, szerinte az az állítás, miszerint a támogatásnak köszönhetően a roma gyerekek nagyobb arányban jelennek meg a helyi magyar iskolában, mint amekkora a településen, régióban a százalékarányuk, hibás logikára épül. „Mely roma gyerekek járnak magyar tannyelvű alapiskolába? A magyar ajkú roma gyerekek. Ha ebben segít a Bethlen-alapos támogatás, ám legyen” – jelentette ki. Majd kiemelte, ezen gyerekeknek a magyar iskolában a helyük. Hozzátette, a magyar közösség célja az kellene legyen, hogy minél több magyar ajkú gyerek járjon magyar iskolába. „A származás ezen belül nem kellene hogy fontos legyen. A dolog fordítottja sokkal rosszabb: ha a magyar ajkú roma gyerekeket tömegesen szlovák iskolába küldjük, arra motiváljuk, hogy oda járjanak, azzal viszonylag gyorsan el tudjuk szlovákosítani a falvainkat” – mutatott rá. Ravasz szerint ezt Nagymagyar község esete igazolja, ahol a roma gyerekeket a szlovák iskolába irányították át, és egy generáción belül teljesen megváltozott a település nyelvi-etnikai képe. A korábbi kormánybiztos ugyanakkor hangsúlyozta, a szegényebb családból érkező tanulókkal az intézményekben többet kell foglalkozni. „De végül is az esélykiegyenlítés az oktatási rendszer egyik legfontosabb feladata” – zárta.