Légópincéket terveznek a szlovák–magyar határra

A szlovákiai törvények lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok légópincék (szlovákul CO kryt) megépítésére kötelezzék a lakosokat, akár a saját tulajdonukban levő parcelláikon. Az Alsótemplomi mező (Dolné kostolné polia) Pozsony egyik városrésze, Dunacsún közigazgatása alá tartozó terület. Annak ellenére, hogy kertövezetről van szó, családi házak is épültek itt az elmúlt években. Az egyik házsorral szemben levő telkek, szó szerint néhány méterrel a szlovák–magyar államhatártól, tíz évvel ezelőtt magánkézbe kerültek. A tulajdonosok azóta próbálnak engedélyt kapni a városrésztől arra, hogy kis hétvégi házakat építhessenek itt – eredménytelenül. A városrész újonnan kidolgozott területrendezési tervében ráadásul arra köteleznék a tulajdonosokat, hogy parcelláikon légópincéket építsenek, saját költségeikre. Furcsa feltételekA területrendezési tervben az áll, hogy mivel a városrészben semmilyen civilvédelmet szolgáló objektum sincs, a lakosok védelmét és elrejtését szükség esetén önerőből épített légópincék fogják szolgálni. „Az objektumok pontos mérete a későbbi építési engedélyben lesz meghatározva” – olvasható a dokumentumban, amely néhány héttel ezelőtt a polgárok véleményezésén is átesett.Az érintett lakosok természetesen kifogásolták a légópincék megépítését és azt javasolták, hogy húzzák ki a területrendezési tervből a civilvédelemről szóló részt. Kérvényüket a véleményezés kiértékelése során alaptalannak nevezték. „Hol élünk, milyen világ ez, hogy egy önkormányzat megmondja, építsek bunkert saját telkemen, mindezt saját zsebből finanszírozzam, és ha kell, valamilyen idegeneket rejtsek ott el, ha majd nem tudom mi történik?” – mondta felháborodottan lapunknak a telektulajdonosok egyike, aki neve elhallgatását kérte. Ellentmondásos véleményekA területrendezési tervet a városrész nevében Alžbeta Sopirová dolgozta ki – az önkormányzat lapunknak azt mondta, nevében ő nyilatkozhat nekünk. Sopirová állítja, a telektulajdonosok felfújták az egész ügyet, az önkormányzat évek óta nem tud velük egyezségre jutni, s nem igaz, hogy bármilyen bunker megépítésére köteleznék őket. „Már hallottam ezekről a kifogásokról és véleményekről, de valaki itt félreértelmezett valamit. Szó sincs holmi bunkerek építéséről. A civilvédelemről szóló rész a dokumentációban csak arról szól, hol lesznek kijelölve az önerőből épített óvóhelyek. A lakosság védelmére szükség esetén az iskola, a városháza szolgál, ahol már létezik ilyen nagyobb óvóhely” – mondta érdeklődésünkre Sopirová. Ez viszont szöges ellentétben áll az általa kidolgozott területrendezési terv első mondatával, mely szerint a városrészben semmilyen civilvédelmet szolgáló objektum sincs, ezért szükséges az önerőből épített óvóhelyek kiépítése. Sopirová erre az ellentmondásra választ nem adott. Főként azt kifogásolja, hogy egy olyan dokumentumot támadtak meg a telektulajdonosok, amely még nincs elfogadva. A kritikát csak akkor tartaná korrektnek, ha már egy elfogadott területrendezésről lenne szó. Azt állítja, hogy ha valakinek nem tetszik valami, az a véleményezés során fogalmazza meg kifogásait. „Engem nem zavar, kifogásoljanak amit csak akarnak” – mondta. Néhány perccel később aztán beismerte, hogy a véleményezés már véget ért, és szerinte senki sem kifogásolta a civilvédelemről szóló részt. Ez szintén nem igaz. Lapunk rendelkezésére áll a már lezajlott véleményezési folyamat kiértékelése, amelyben az érintett telektulajdonosok egyértelműen kifogásolták az önerőből épített légópincék tervezetét, s az egész civilvédelemről szóló rész törlését követelték. Az indoklásban maga Sopirová utasította el ezt a kérelmüket, indokolatlannak nevezve azt. Közel a határhozNéhány telektulajdonos arra is figyelmeztet, hogy a tervezett légópincék csupán pár méterre lennének a szlovák–magyar államhatártól. „Miért érzi manapság valaki fontosságát annak, hogy civilvédelmi pincéket építsen a magyar határon? Ez teljesen abszurd” – mondta az egyik telektulajdonos.A belügyminisztérium lapunknak elküldött reakciójában tagadja, hogy bármilyen civilvédelmi létesítmények megépítésére adtak volna utasítást, az említett vitáról az Új Szótól értesültek. A tárca állítja, Dunacsún önkormányzata egy önálló közigazgatási egység, s ha a vonatkozó törvények értelmében módosítják a területrendezési tervet, vagy ha az önkormányzat úgy ítéli meg, nincsenek megfelelő civilvédelmet szolgáló objektumok az önkormányzat területén, kiépíthetnek ilyen bunkereket, akár önerőből épített pincéket is. A minisztérium ugyanakkor elhatárolódik azoktól a véleményektől, melyek szerint a légópincéket valaki szándékosan a magyar határ közelébe tervezte. „Tény, hogy a városrész a magyar–szlovák határ szomszédságában van, ám ez nem jelenti azt, hogy nem lennének ugyanolyan hatáskörei, mint minden más önkormányzatnak az országban” – nyilatkozta érdeklődésünkre Silvia Keratová, a belügy sajtóosztályának munkatársa. Megváltozott álláspont?A főváros sem akar érdemben bekapcsolódni a városrész és a telektulajdonosok közt évek óta húzódó vitába. „Az önerőből épített civilvédelmi létesítmények a városrész igazgatása alá tartoznak. A fővároshoz jelenleg csak két nagy, működőképes civilvédelmi bunker tartozik, de az említett tervben önerőből épített létesítményekről van szó, tehát a kérdéseket az adott városrésznek kell címezni” – nyilatkozta az Új Szónak Daniela Rodinová, a főváros kommunikációs osztályának vezetője. Dunacsún a területrendezési terv kidolgozója mögé állt. Néhány nappal azután, hogy lapunk érdeklődni kezdett a problémáról, a városrész, úgy tűnik hirtelen megváltoztatta véleményét. Sopirová ugyanis kijelentette, már megelégelte „ezt az egész vitatkozást”.A tervezetrendezési tervről az önkormányzat szeptember második felében fog szavazni. „Ezután a tortúra után hajlandó vagyok az egész civil védelemről szóló részt törölni a területrendezési tervből a következő testületi ülésen. Nyugodtan kihúzom onnan, a dokumentációban nem szerepel majd ez a cikkely” – tette hozzá Sopirová. „Hiszem, ha látom” – reagált erre az egyik parcellatulajdonos.