Lázadás a lengyel elnöki palotában

A törvények ellen, melyek révén a Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök által a háttérből irányított lengyel kormányzat komoly befolyást szerzett volna az igazságszolgáltatási rendszerben és a legfelsőbb bíróságon, tízezrek tiltakoztak napokig a lengyel utcákon, és Brüsszel is felemelte szavát, kötelezettségszegési eljárást helyezve kilátásba Lengyelország ellen. A bírósági reform bírálói szerint a jogszabályok az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását jelentették volna. Az első módosítás növelte volna a parlament által jelölt tagok számát az országos igazságszolgáltatási tanácsban – ez a szerv jelöli egyébként a legfelsőbb bíróság bíráit. A második módosítás nyugdíjba küldte volna a legfelsőbb bíróság tagjait, kivéve azokat, akiket az államfő kivon a jogszabály hatálya alól. Az új bírákat az igazságszolgáltatási tanács jelölné. A harmadik módosítás – melyet Duda végül aláírt – felruházza az államfőt azzal a joggal, hogy az igazságügyi miniszter javaslatára lecserélje a járási, kerületi és fellebbviteli bíróságok vezetőit.

Politikai földrengés

A lengyel államfő lépése politikai földrengést okozott az országban. A kormánypárt politikusait sokként érte a lépés, a PiS vezetői válságértekezletet hívtak össze. „Duda fő oka a vétóra az volt, hogy a parlament által megszavazott jogszabályok alkotmányellenesek voltak, és több hibát is tartalmaztak. Az utcai tüntetők emellett egyértelműen segítettek az államfőnek meghozni a döntést” – mondta lapunknak Wojcziech Przybylski szociológus, a Visegrad Insight főszerkesztője.

Duda sajtóértekezletén azt mondta, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele, a módosítások pedig idegenek a lengyel alkotmányos hagyománytól. „Nem akarom, hogy ez a helyzet tovább gyűrűzzön, mert ez csak tovább mélyíti a társadalomban uralkodó megosztottságot. Lengyelország csak egy van, és nyugalomra van szüksége, én pedig államfőként felelősséget érzek ezért” – mondta az államfő.

Új erőtér

Dudát Przybylski szerint korábban „kormánypárti jegyzőként” tartották számon, aki rendszerint aláírta a PiS kulcstörvényeit. „Most olyan döntést hozott, amely egyértelműen szembe megy Jaroslaw Kaczynski akaratával” – magyarázza a szakértő, aki szerint Duda ezzel új politikai erőteret hozott létre a lengyel politikai szcéna jobboldalán. Az eddig a háttérből, kormányzati szerepvállalás nélkül irányító Kaczynski – akinek Duda most több hónapja építgetett tervét döntötte romba – ezért Przybylski szerint akár fel is adhatja a „háttérből való irányítást”, és előléphet, hogy maga vegye kezébe a politikai válság menedzselését. Az államfő pedig valószínűleg folytatni fogja az igazságügyi reformot, ám más stílusban: szakértőkkel, és a legfelsőbb bíróság bíráinak bevonásával, akik tanácsadóként már felajánlották segítségüket Dudának. A köztársasági elnök azt mondta, két hónapon belül új tervezettel fog előállni.

Az elfogadható Duda

Lengyelországot Brüsszel élesen bírálta a törvények miatt, és bár végül elbukott a reform, Przybylski szerint ez nem jelenti azt, hogy csökkenni fog a nyomás a lengyel kormányon. „Az EU továbbra is komolyan bírálni fogja a kormányzati jogszabályokat. Talán most megtanulták, hogy azonnal válaszolniuk kell az ilyen válságokra” – vélekedik az elemző. A külföld szemében szerinte Duda – aki nemrégiben diplomáciai sikert ért el azzal, hogy fogadta többek közt Donald Trump amerikai elnököt és a Három Tenger Kezdeményezés több államfőjét is – jelen pillanatban hitelesebb partner, mint a lengyel kormány, mely az EU-n belül nemrég komoly vereséget szenvedett, miután a Varsó által ellenzett Donald Tuskot újraválasztották az Európai Tanács élére. Kaczynskiék politikai kudarcai a V4-re is kihatnak, Przybylski szerint jelen pillanatban a szövetség kevésbé hatékony és hasznos befolyási platform, mint korábban volt.