Látványosan megugrott a biztosítási csalások száma

Szlovákia legnagyobb biztosítója, az Allianz – Szlovák Biztosító tavaly 3710 biztosítási csalási kísérletre derített fényt, 25 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. A társaság ennek köszönhetően több mint 14 millió eurót takarított meg.

„A csalási kísérletek száma – a kötelező gépjármű-biztosítás kivételével – minden szegmensben nőtt. A legtöbb csalási kísérletet a személybiztosítások, vagyis az élet- és baleset-biztosítások esetében tártuk fel, ezek száma elérte az 1332-t, ami 32 százalékkal több, mint 2022-ben. Magas, 36 százalékos növekedést észleltünk a vagyonbiztosításokkal kapcsolatos csalások esetében is, amelyek száma elérte a 795-öt. Egyesek azonban még a tavalyi földrengésből is megpróbáltak jogtalanul meggazdagodni”

– mondta el lapunknak Jaroslava Kováčiková, az Allianz ellenőrzési és speciális tevékenységekért felelős részlegének a vezetője.

Régiós különbségek

Tavaly is Zsolna megyében próbáltak meg a legtöbben csalni a biztosítással. „Ez utóbbiban 487 csalási kísérletet sikerült felderítenünk, közel 1,4 millió euró értékben” – tette hozzá Kováčiková. A második legtöbb csalást elkövető régió Pozsony megye (482), amit Eperjes (468) és Nyitra megye (463) követ. Az Allianz nyomozói a legnagyobb összegű, több mint 3,3 millió eurós csalást Nyitra megyében fedezték fel. Ezzel szemben a legkevesebb csalási kísérletet Kassa és Nagyszombat megyében regisztrálták.

Trükköző ügyfelek

Az elmúlt évben is előfordult, hogy egyes ügyfelek a kár bejelentésekor megpróbálták a káreseményt a biztosítási szerződésükhöz „igazítani”, például úgy, hogy módosították a kár okát vagy eltitkoltak bizonyos tényeket. Az ügyfelek a spórolás érdekében gyakran választják az olcsóbb biztosítási lehetőséget, és nem a leggyakoribb kockázat esetére biztosítják be magukat, ami egyben a legdrágább. „Például megpróbálják egy másik járművel történt ütközést vadállatokkal való ütközésként vagy vandalizmus okozta kárként beállítani” – mondta Kováčiková.

A biztosítók ügyfelei gyakran a kár mértékével is megpróbálnak csalni, jóval nagyobb összeget adva meg a ténylegesnél. Sokan próbálnak meg azonban pénzt igényelni ugyanarra a kárra akár kétszer is, vagy olyan károkra igényelve kártérítést, amelyek még a biztosítási szerződés megkötése előtt keletkeztek. Az élet- és baleset-biztosítások esetében például ez utóbbi az egyik leggyakoribb csalási kísérlet. „Gyakori a betegség előtti állapot eltitkolása a kérdőívben, amelyet a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor tölt ki. A biztosítottak általában szív- és érrendszeri betegségeket és mozgásszervi betegségeket, különösen az ízületek és a gerincet érintő betegségeket titkolnak el” – magyarázza Kováčiková.

Kirívó esetek

A tavalyi év egyik legkirívóbb esete az volt, amikor az Allianz egyik biztosítottja arról számolt be, hogy a sportkocsijával frontálisan fának ütközött egy havas hegyi úton.

„Mivel ez a hely a gyorsulási versenyek egyik kedvenc helyszíne, alaposan kivizsgáltuk az esetet. Az autó átvizsgálásával kiderítettük, hogy a jármű biztonsági rendszerei az ütközés időpontjában ki voltak kapcsolva, a motor az ütközés előtt szokatlanul magas fordulatszámon működött, és a jármű magas sebességgel haladt. Azt is kiderítettük, hogy egy baráti társaság váltotta egymást a járműben, és megpróbáltak minél gyorsabban megcsúszni egy kanyargós úton”

– magyarázza Vojtech Kosík, az Allianz különleges tevékenységeinek a koordinátora. Az ilyen jellegű, a jármű képességeinek a határát súroló vezetésre a biztosítás azonban nem terjed ki, a biztosító ezért nem fizette ki az 50 ezer eurós kárigényt.

Földrengés

A tavaly októberi kelet-szlovákiai földrengés után, amely közel kétezer vagyoni kárt okozott az Allianz ügyfeleinek, többen is megpróbáltak kártérítést igényelni a vagyonukban korábban keletkezett károkra is. A leggyakrabban ilyen módon bejelentett károk a repedezett falak, az ingatlanok alapjainak és tetőszerkezetének a sérülése, a vakolatkárok az épületek belsejében és homlokzatán, az ajtókeretekben, üvegezésben keletkezett károk, valamint a kazánokban, elektromos vezetékekben és csatornarendszerekben keletkezett károk voltak, összesen mintegy 60 ezer euró értékben, amit az Allianz végül nem fizetett ki.

„A helyszíni ellenőrzések során megállapítottuk, hogy a károk nagy része az épületek és berendezések kora és hosszú távú használata miatt keletkezett. Olyan helyekről is kaptunk jelentéseket az építményeket ért károkról, ahol nem, vagy csak nagyon enyhe rengést mértek. Ezek a biztosítottak ki akarták használni a biztosító segítőkészségét egy természeti katasztrófa idején, remélve, hogy a rengeteg kárigényben az ő indokolatlan kárigényeiket nem veszik észre”

– állítja Kosík, aki mindezt egy konkrét példán is szemléltette. Az ebben szereplő biztosított két héttel a földrengés után bejelentette, hogy a rengés miatt eltömítette a szennyvízvezetékét a vízkő, a javítás pedig csak a vezeték kiásásával és kicserélésével volt lehetséges. Mivel a kár a rengés epicentrumán kívül volt, az Allianz a részletes vizsgálat után megállapította, ez nem a földrengés következményeként, hanem a cső hosszú távú eltömődése miatt volt.

Egy baleset, két jelentés

Továbbra is gyakori esetnek számít ugyanazon kárigény többszöri bejelentése is. „Az egyik biztosítottunk csuklósérülést jelentett, amely állítólag a biztosítás utolsó napján következett be. A bejelentéshez csatoltak egy orvosi jegyzőkönyvet, amely azonban nem tüntette fel a sérülés időpontját. Mivel nem tudtuk egyértelműen megállapítani a sérülés időpontját, 80 eurós biztosítási összeget fizettünk ki az ügyfélnek. Ezt követően a károsult ugyanarra a balesetre ismét igényt nyújtott be, egy új baleset-biztosítás keretében, amelyet a régi biztosítás lejártának a napján kötött. A sérülés időpontjaként az új szerződés első napját adta meg, és ugyanazt az orvosi jelentést nyújtotta be a kezelésről. Ez egy kísérlet volt arra, hogy egyetlen kár-igényért kétszeres biztosítási ellátást kapjon, az ügyfél ugyanis tudta, hogy az új szerződésének köszönhetően a korábbinak a többszörösét, akár 800 eurót is kaphatott volna. A kérvényét azonban elutasítottuk” – mondta Kosík.

Rejtélyes televíziók

Az Allianz nyomozói egy fura esettel is foglalkoztak egy elektronikai raktárban. Egy ottani munkáltató egymás után 10 biztosítási kár-igényt jelentett be az alkalmazottai nevében, amelyek rövid időn belül és mindig ugyanúgy történtek. A bejelentés szerint az alkalmazottjuk egy raklapnyi televíziót szállított targoncán, a figyelmetlensége miatt azonban minden alkalommal megrongált egy-egy darab televíziót. Kilenc azonos jelentés következett, minden alkalommal más-más munkavállaló nevében. „Az átvizsgálás során ellentmondásokat találtunk az események időpontjára és a munkavállalók munkahelyi jelenlétére vonatkozóan. A dokumentumokban a káreseményre vonatkozó információk és a hibabejelentéseken szereplő munkavállalói aláírások meghamisítására utaló jelek voltak. Megállapítottuk, hogy csak egy alkalmazott okozta a kárt. Az ő biztosítási szerződése azonban nem fedezte a teljes, 18 ezer eurós kárt, ezért a munkáltató kilenc másik munkavállaló biztosítási szerződéséből próbálta meg azt érvényesíteni” – magyarázza Kosík.

Google Street View

A biztosítottak gyakran arról is megfeledkeznek, hogy a technikának köszönhetően a biztosítóknak ma már egyre több lehetőségük van a csalók lefülelésére. „Az egyik kárbejelentő az érintett építőipari cég felelősségbiztosításából akarta érvényesíteni a szomszédos telken folyó építkezések miatt a háza alapjaiban és falában keletkezett károkat. A Google Street View fotóinak az összehasonlításával azonban kiderült, hogy az ő háza már azelőtt megsérült, hogy a szomszéd háznál elkezdődött volna az építkezés. Valószínűleg az esővíz hosszú távú hatása miatt vizesedett be az épület alapja. A károsultnak nem volt saját biztosítása, ezért megpróbálta a szomszédos ingatlanon folyó építési munkálatokra fogni a 8 ezer eurós kárt” – zárja Kosík. Szerinte nem árt tudni, hogy a biztosítási csalás bűncselekmény, ami az eset súlyosságától függően 8-tól 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.