Lassan elfogy a méz a szociális madzagról

Robert Fico és pártjának népszerűsége egy év alatt az egekbe szökött, s ezt nyilvánvalóan osztogató politikájának köszönheti. Azt azonban a miniszterelnök nem hajlandó elismerni, hogy az előző kormány reformintézkedései most kezdik meghozni gyümölcsüket, s ebből lehet ő most viszonylag bőkezű, vezethet be népszerűnek tűnő intézkedéseket. Például a karácsonyi nyugdíjat, vagy az első gyermek után járó 11 ezer korona támogatást, ez utóbbival elősegítendő a gyermekvállalási kedvet. Az intézkedés látszólag pozitív, ám elemzők szerint nem hozza meg a kívánt eredményt, ugyanis a fiatal családoknál általában nem az első, hanem a második vagy a harmadik gyermek vállalása jelent gondot. Arról nem is szólva, hogy még a választások előtt az egyik mostani kormánypárt, az SNS azt ígérte, hogy minden fiatal házaspár ingyen lakáshoz juthat. Ez valóban segített volna a fiatal családokon, csakhogy természetesen erről már akkor is mindenki tudta – nyilván maga a nemzeti párt is – hogy ez kivitelezhetetlen, így populizmus és választási mézesmadzag a javából.

A kormányprogram fő céljai közé tartozik az előző kormány által végrehajtott reformok okozta szociális helyzet javítása, s ennek érdekében eltávolítják a rendszer „destabilizációs és diszkriminatív” elemeit. Nos – gazdasági elemzők szerint Szlovákia lakosságának szerencséjére – eddig nem sok mindenhez nyúlt hozzá a Fico-kabinet. A kormány még mindig az előző kabinet reformjait szidja, problémáit rá hárítja – bár tegyük hozzá, ez nem csak a Fico-kormány „specialitása”: a kormányok szinte mindenütt az előző garnitúra intézkedéseinek következményeire fogják sikertelenségüket.

A kormány átértékeli a létminimum konstrukcióját úgy, hogy az fedezni tudja létszükségletet – áll a kormányprogramban. Júliustól valóban emelkedik a létminimum, 2,9 százalékkal, egyedülálló felnőtt esetében ez 5130 koronát jelent, de ez nem a minisztérium érdeme, ez a törvényből következik. A kormány pedig nem tervez változásokat a létminimum szintjének megállapításában, továbbra is az éves infláció mértékében emeli azt. Növelni akarja a kormány a minimálbért is – erről csak a napokban kezdődtek meg a tárgyalások.

A kormányprogram vállalása az első gyermek után járó 11 ezer korona – ez, mint említettük, megtörtént. További vállalás, hogy 2010-ig olyan mértékben emeli a gyermekgondozási segélyt, hogy az pótolja a gyesen lévő szülő kiesett keresetét. Nos, 2010-ig ugyan még van idő, ám a minisztérium eddigi lépései nem arra mutatnak, hogy ezt képes lesz elérni. Jócskán késik ugyanis a gyermekgondozási segélyről szóló új törvénnyel – a tervei szerint ugyanis már most júliustól érvénybe lépett volna, ám még csak az előkészületi fázis elején tart, jó esetben is csak jövő év januárjában terjesztik elő a javaslatot, kérdés, mikor lép életbe. Ellenzéki képviselők szerint az időhúzás lehet akár szándékos is – minél később lép hatályba a törvény, annál kevesebbet kell a megemelt gyes kifizetésére költeni, így könnyebben tartható az államháztartás deficitje három százalék alatt – ez pedig mint tudjuk, az euró bevezetésének feltétele.

Családtámogatási téren további vállalása a kabinetnek, hogy támogatja azokat a nyugdíjasokat, akik kiskorú gyermeket nevelnek, és mivel nem dolgoznak, objektív okok miatt nem tudják érvényesíteni a gyermek után járó adókedvezményt. Januártól a tervek szerint ezek a nyugdíjasok 300 koronával magasabb családi pótlékot kapnának, ez a vállalás tehát részben teljesülni látszik.

A kormányprogramban nagy hangsúlyt kap a munkatörvénykönyv módosítása a munkavállalók fokozott védelme érdekében. A vita a módosító javaslatokról ezekben az órákban folyik a parlamentben. Kérdés, hogy az elfogadott javaslatok – noha egyik-másik kétségtelenül nagyobb védelmet nyújt az alkalmazottnak, mint a Kaník-féle törvény – hozzájárulnak-e a kormány fő vállalásához, a foglalkoztatottság növeléséhez.

OSZTÁLYZAT 4