Kultúra-fogy(aszt)ás

A magyar szakos bölcsészhallgatók olvasáskultúrája nem kielégítő, mondja Szirák Péter irodalomtörténész, kritikus, egyetemi docens. „A hallgatók elsősorban azokról a könyvekről hajlandóak tudomást venni, amelyeket a médiában nagy hírverés övez — Moldova, Bolgár, Vámos —, de ezeknek is csak töredékét olvassák. A kulturális fogyasztást döntően a média befolyásolja, lényegében figyelmen kívül hagyva a szakmai közvélemény álláspontját. A potenciális olvasók nagy része nemigen jár felolvasásokra, irodalmi találkozókra, így kevés esély van a szellemi befolyásolásukra. Akik magyar szakosokhoz méltó módon mégis tájékozottak az irodalom dolgaiban, vagy legalábbis megvan bennük az igény a tájékozódáshoz szükséges műveltség és készség megszerzéséhez, azok az egyetemisták öt-tíz százalékát teszik ki. A túlnyomó többségre az a jellemző, hogy nagyon kevéssé olvasottan érkezik az egyetemre, s itt is csak a legszükségesebbet olvassa (vagy még azt sem), s úgy fejezi be tanulmányait, hogy nem alkalmas más emberek irodalmi orientálására. Aki általános iskolás korában nem olvas eleget és jót, az már alkalmatlan lesz a középiskolai tájékozódásra is, s az olvasmányok »idegensége«, »érdektelensége« és »érthetetlensége« az egyetemen már ennek a következménye. Az olvasási képesség csökevényessége miatt más területeken is visszaesik a teljesítmény, az emberek nehezen értik meg az őket ért bonyolult kihívásokat — a szöveges feladattól a törvénycikkelyig, a politikai szónoklatoktól a publicisztikán át a művészeti alkotásokig stb.”

(Kovács Mónika)

Sikerlista

A magyar irodalom szemszögéből nézve kedvezően alakul a The Independent újabb elődöntője. Az angol lap külföldi regények versenyének 16-os listája márciusban 6-ra szűkült, és ebbe mindkét magyar regény (Kertész Imre Sorstalansága és Szabó Magda Az ajtó című könyve) továbbjutott.