Különcsúcs a jelöltekkel

Koppenhága. Az EU-bővítés célegyenesének is az utolsó szakasza kezdődik jelképesen ma Koppenhágában, amikor az unió soros dán elnöksége vendégül látja a 13 tagjelölt – közöttük Szlovákia – első számú vezetőit, hogy ismertesse velük a pénteken zárult brüsszeli csúcs eredményeit. Brüsszelbenn újabb fontos akadályon jutottak túl a tizenötök. Sikerült megállapodniuk a bővítés finanszírozásával kapcsolatos valamennyi nyitott kérdésről, mégpedig olyan gyorsan és zökkenőmentesen, ami az elemzők többségét is meglepte. Más kérdés, hogy az eredménnyel legfeljebb ők lehetnek elégedettek. Ami az unió szempontjából végleges megállapodás és közös álláspont, az a tagjelöltek számára csupán kiinduló tárgyalási ajánlat. Jelenlegi formájában mindenesetre több ponton lényegesen eltér attól, amit a csatlakozásra készülő országok el akarnak érni. A közvetlen mezőgazdasági támogatásokat illetően a tizenötök végül gyakorlatilag semmit nem változtattak az EB eredeti javaslatain. Ezek szerint a csatlakozó országok termelői a tagság első évében az uniós támogatási szintek mindössze 25 százalékára lennének jogosultak, s csak tízéves átmeneti időszak alatt zárkózhatnának fel teljesen a jelenlegi tagországok gazdáihoz. Igaz, az állam- és kormányfők ezt a képletet a közös mezőgazdasági politika (CAP) finanszírozására alkalmazandó „költségvetési stabilizálás” elvével egészítették ki. Mivel pedig ennek lényege az, hogy a CAP-költségvetést 2007-2013 között a 2006-os szinten befagyasztják, az új tagországoknak nyújtott növekvő támogatások értelemszerűen a régieknek járó pénzek csökkenését jelentik. A tagjelölteket a nagyon hosszú átmeneti időszak zavarja. A legtöbben azt az álláspontot képviselik, hogy az átmenetnek nem volna szabad túlnyúlnia a jelenlegi költségvetési időszak végén, 2006-on. Jó hírrel is szolgálhat azonban ma a dán elnökség. Néhány tagállam ellenállását leküzdve a tizenötök arról is megállapodásra jutottak, hogy az újonnan csatlakozó országokat költségvetési téren teljes körűen kárpótolják. Vagyis nemcsak nettó befizetők nem lesznek, de akkor is kapnak visszatérítést, ha az uniós támogatások egyenlege szempontjából tagságuk első évében rosszabb helyzetbe kerülnek, mint az azt megelőzőben. Kellemetlen meglepetés viszont, hogy a csatlakozási szerződésben szerepeltetni kívánt védzáradékokon az Európai Tanács szigorított a bizottság eredeti javaslatához képest: két év helyett háromban jelölte meg ezek kívánatos hatályát.