Kucsma államfő megköszönte

Kárpátalján az idősebbek egyáltalán nem kívánnak vagy nem tudnak élni a törvény nyújtotta kedvezményekkel, pusztán érzelmi okokból fontos nekik a magyarigazolvány. Illusztráció: Somogyi Tibor Ha jól tudom, Kárpátalján nem voltak és nincsenek komolyabb problémák a kedvezménytörvénnyel.

A kezdeti egy-két nacionalista kirohanáson kívül semmilyen politikai problémát nem okozott a budapesti kormány kezdeményezése. A központi ukrán lapokban, sőt a kijevi politikusok körében is azonnal egyértelmű támogatásra talált a törvény. Nem szólnak bele a dolgainkba, sőt örülnek, hiszen a magyar állam nem elvenni akar az ukrán állampolgároktól, hanem adni akar nekik. Az ukrán parlament egyébként hasonló törvénytervezetet dolgozott ki a határon túli ukránoknak nyújtandó kedvezményekről. A többség nálunk egyáltalán nem érti a szlovák aggodalmakat.

A szlovákiai pártok és állami szervek próbáltak „harcostársakat keresni” ukrán kollégáik körében?

Voltak ilyen próbálkozások, de senki sem állt be a szlovák–román kórusba. Néhány lapban megjelent ugyan pár uszító írás, ám visszhang híján ezek a hangok elhalkultak.

Az ukrán vezetés jelezte ezzel kapcsolatos szimpátiáját a magyar állam felé?

Igen. A miniszterelnökünk kijelentette, hogy Ukrajna üdvözli és támogatja a kedvezménytörvényt, Leonyid Kucsma államfő pedig februárban a Kijevbe látogató Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek fejezte ki köszönetét, amiért a magyar állam kiemelten kezeli a kárpátaljai magyarokat, akik végre „hivatalosan” is magyarnak érezhetik magukat.

Mekkora az érdeklődés Kárpátalján a magyarigazolványok iránt?

Eddig körülbelül 35 ezren töltötték ki az igénylőlapot. Kárpátalján 157 ezer, egész Ukrajnában pedig hivatalosan 163 ezer magyar nemzetiségű polgár él, ez az eredmény tehát két hónap alatt figyelemre méltó. Sok vegyes házasságban élő polgár is jelentkezett, sőt olyanok is jönnek, akik már elfelejtették a magyar nyelvet, de érzelmi okokból fontos nekik ez az igazolvány. Egészen Lembergből, Odesszából, sőt a Krímről is jönnek, van, hogy kétezer kilométert utaznak. Nemrég össze is ült a konzultációs tanács az ügyben, hogy az embereknek ne kelljen Felső-Ukrajnából Ungvárra utazniuk. Lembergben egy magyar szervezetnél, Kijevben pedig a nagykövetségen lehet igazolványt igényelni. Kárpátalján 135 magyar település van, valamennyi községben tevékenykedik egy-két kérdezőbiztos, összesen 165-en dolgoznak, zavartalanul, problémák nélkül.

Az igazolványt hol vehetik át az igénylők?

Azok, akik valamilyen okból akadályozva vannak a mozgásban, az ungvári magyar főkonzulátuson kapják meg az igazolványt, a többiek pedig Nyíregyházán. Nemrég azzal a kéréssel fordultunk Orbán miniszterelnök úrhoz, hogy a kormány módosítsa a feltételeket, tegyék lehetővé az ukrán területen való átvételt. Az utazás sokba kerül, a havi átlagfizetés nálunk 28 dollár, ezért nagy segítség volna, ha mindenki ott vehetné át a magyarigazolványt, ahol leadta az igénylőlapot. Sok igénylőnek egyébként útlevele sincs.

Hányan vannak ilyenek?

Nem tudom pontosan, de az idősebbek többsége egyáltalán nem kíván vagy nem tud élni a törvény nyújtotta kedvezményekkel, pusztán érzelmi okokból fontos nekik az igazolvány, mert valaha magyar állampolgárok voltak, vagy mert nemzetiségük miatt üldöztetésben volt részük. Sokan megtorlásként Sztálin táboraiban is eltöltöttek hosszabb-rövidebb időt, börtönbe kerültek vagy egyszerűen némaságra voltak ítélve. Az eddigi legidősebb igénylő 87 éves. A fiatalok is szép számmal érkeznek, ők főleg a diákkártya és az oktatói igazolvány iránt érdeklődnek. Úgy érzem, a magyar állam ezzel a gesztussal felrázta a tespedtségből a kárpátaljai magyarokat, azokat is, akiknek nincs lehetőségük Magyarországra járni, akik csupán magyarként akarnak otthon maradni.