Kuciak a legismertebb újságíró

Az átfogó felmérés alapján a megkérdezettek 76 százaléka hisz az általa figyelt sajtónak, a legobjektívebb sajtóterméknek a válaszadók azokat a médiákat tartják, melyek hazai, vagyis szlovákiai tulajdonos kezében vannak. A válaszadók 74%-a bízik a hazai tulajdonban levő sajtónak, 18% viszont nem. Hasonlóan magas a bizalmi rátája a cseh tulajdonú sajtónak, a megkérdezettek 53%-a bízik bennük. Ugyanakkor a válaszadók 61%-a szerint nem lehet bízni az orosz, 64% szerint pedig az amerikai kézben levő médiának. A lista végén 68%-kal azok a sajtótermékek zártak, melyek mögött befolyásos, gazdag oligarchák állnak.

Legismertebbek

A felmérés arra is rávilágított, hogy a megkérdezettek 53 százaléka fel tudott sorolni legalább három újságírót. „A spontán válaszok során több mint 300, köztük regionális újságírót soroltak különböző típusú sajtóból” – mondta Martin Slosiarik, a Focus igazgatója. A legtöbben Ján Kuciakot, a tavasszal meggyilkolt újságírót emelték ki. Meglepő módon az első tíz közé olyan nevek is bekerültek, mint Daniel Krajcer, aki egyébként 2010-ben szögre akasztotta az újságírást és politikai pályára lépett. A Radičová-kormány kulturális minisztere korábban ugyan az egyik legnézettebb politikai vitaműsort vezette, de már jó ideje nem szerepel a sajtóban. Meglepően magasan zárt Martin Daňo, az utóbbi időben inkább botrányairól híres, sokat vitatott internetes újságíró. A megkérdezettek 46%-a azonban egyetlen nevet sem tudott felsorolni. A pártszimpátiák szempontjából Marian Kotleba ĽSNS pártjára és az SNS-re szavazók becsülik a legkevésbé az újságírók munkáját. Az ĽSNS szavazóinak 29 százaléka, míg az SNS szavazóinak 25%-a negatívan tekint a szakma képviselőire. Ellenkezőleg a legpozitívabban a parlamenten kívüli KDH, a Híd, a szintén parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia, a Spolu és az SaS szavazói becsülik a sajtó munkatársainak munkáját.

Szokásból döntünk

A felmérés rávilágított, hogy a lakosság jelentős része még mindig a tévékből tájékozódik. Fő információforrásként a válaszadók az első négy helyre a hazai tévéket sorolták. Az Új Szót, a Pátria rádiót, az MTVMagyar Televíziót, az RTL Klubot a válaszadók kevesebb mint 2%-a jelölte meg. Martin Slosiarik arra is rámutatott, hogy a tévék a legvonzóbbak. „Az emberek főleg az esti híradókat már megszokták. A vágóképek miatt jobbára elsőnek ez ugrik be az embereknél, ha rákérdezünk” – magyarázta lapunknak a szociológus, aki szerint a szociális hálók 7%-át sem szabad alábecsülni. „Az emberekben valójában nem is tudatosul, hogy a szociális hálókon keresztül is információkhoz jutnak, hiszen sokszor csak a főcímeket olvassák el egy-egy bejegyzésben” – mondta Slosiarik.

A válaszadók 28%-a az objektivitás, a pártatlanság és a valós információk közlése alapján választ sajtóterméket. Ugyanakkor a megkérdezettek 20%-a elismerte, hogy szokásból, családi hagyomány alapján is dönt. A válaszadók 15%a számára az adott média elérhetősége a legfontosabb szempont. Míg a 18–24 éves korosztály 10%-a hiszi el a sajtóban megjelent információkat, addig az 55–65 év felettiek 18%-a fogadja el feltétel nélkül ezeket az információkat. Míg a fiatalok jobbára az új médiákból és a szociális hálóról tájékozódnak, addig az idősebbek a tévékből és a nyomtatott sajtóból.