Közélet

Taszítja a fiatalokat a politika

Pozsony | A lengyel, a magyar és a szlovák fiatalok is elégedetlenek a közélettel, politikai értelemben pedig passzívak. A magasabb jövedelem, vagy a biztonság érdekében pedig hajlandóak lennének lemondani az emberi jogok egy részéről is – Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet a három országban a 16-29 éves fiatalok körében végeztek.
Czímer Gábor

2018. december 13. 19:06

Krekó Péter, a kutatás magyarországi kivitelezőjének, a Political Capitalnak a vezetője hétfőn mutatta be a felmérést, amelynek szlovákiai fejezetét a Közéleti Kérdések Intézete (Inštitút pre verejné otázky, IVO) dolgozta ki, lengyel részről pedig a Institute of Public Affairs dolgozott rajta.

"Nem tetszik a rendszer!"
A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok mindhárom országban kiábrándultak a politikából. Magyarországon a fiatalok 67%-a, Szlovákiában 63%-a, míg Lengyelországban 56%-a elégedetlen politikai helyzettel. Az elégedett fiatalok aránya pedig rendre 20%, 32%, 41%.
 

Elégedett-e ön az országának az aktuális politikai helyzetével?

Elégedett-e ön az országának az aktuális politikai helyzetével?

Egyáltalán nem Inkább nem   Inkább igen   Nagyon elégedett     Nem tudja, nem válaszolt


A passzivitás a jellemző
A kutatásban szerint a fiatalok politikailag viszonylag passzívak. Szlovákiában például a választási hajlandóság körükben 80-82 százalék körül van, de 51 százalék sem most, sem a jövőben nem venne részt egy tüntetésen, politikai pártba pedig 71 százalék egészen biztosan nem lépne be. Ezek a mutatók Magyarországon is hasonló tendenciát mutatnak, ott például 91 százalék válaszolta, hogy egészen biztosan nem lépne be egy pártba sem, és csak 5 százalékuk volt már életében tüntetésen.
Politika = Pártpolitika

A kutatók szerint a politikától való tartózkodás oka az, hogy azt a pártpolitikával azonosítják. A pártokról pedig különösen rossz a korosztály véleménye, és nemcsak azért, mert korruptaknak és hazudozóknak tartják őket.

"Nem vagyunk fontosak a számukra, nem foglalkoznak a mi gondjainkkal” 

– magyarázták ellenérzéseiket a válaszadók. 

Krekó Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, például Magyarország korfáját ismerve semmi csodálkozni való nincs azon, hogy a szavazatmaximalizálás érdekében a pártok elsősorban a nagyobb létszámú (idősebb) korcsoportokat célozzák meg üzeneteikkel. Ennek azonban egyenes következménye, hogy a kisebb lélekszámú fiatalság mellőzve érzi magát és hátat fordít a politikának.

Demokrácia vs. pénz
A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok bizonyos körülmények között hajlandóak a demokratikus alapjogok egy részét feladni. Jövedelmi előrelépés érdekében például a magyar fiatalok 58%-a, a szlovákok 50%-a, a lengyelek 40%-a adna fel valamennyit a demokratikus értékekből.

Migránsozás
A politikai kommunikáció kereszttüzében álló témák, mint például a bevándorlás, nagyobb elutasítottsággal bírnak a fiatalok körében. A három ország fiataljai 70-84% százalékban nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a bevándorlás lehet jó hatással az adott ország társadalmára.

A nők jogairól
A felmérés szerint a liberális értékek a három vizsgált országban továbbra is fontosnak. Két, ebben a témakörben vizsgált tényező esetében azonban Szlovákia jelentősen eltér Lengyelországtól és Magyarországtól. Nálunk a fiatalok 30 százaléka válaszolta, rosszabb irányba változtatta a társadalmat az, hogy a nők dönthetnek arról, akarnak-e (és mikor) gyereket. Ez a szám még Lengyelországban is csak 3 százalék. Ugyancsak Szlovákiában van a legtöbb olyan fiatal, 40 százalék, aki elutasítja az egyneműek kapcsolatát.
 

Milyen irányba befolyásolja a társadalmat, ha a nők dönthetnek arról, akarnak-e (és mikor) gyereket?

Milyen irányba befolyásolja a társadalmat, ha a nők dönthetnek arról, akarnak-e (és mikor) gyereket?

Rossz irányba   Sem rossz, sem jó irányba   Jó irányba   Nem tudja, nem válaszolt

Milyen irányba befolyásolja a társadalmat az azonos neműek kapcsolatának nagyobb elfogadottsága?

egyneműek

Rossz irányba   Sem rossz, sem jó irányba   Jó irányba   Nem tudja, nem válaszolt


Az identitás főleg Szlovákiával való azonosulás
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy mi határozza meg a korosztály identitását. A megkérdezettek többek közt Európát, az országukat, a helyi közösségüket, vagy az általuk választott politikai pártot is  megjelölhették a válaszok között. Szlovákiában és Lengyelországban erre a kérdésre közel a megkérdezettek fele az országát jelölte meg válaszként, míg Magyarországon csak 17 százalék érzi fő identitásképző erőnek az országhoz tartozását.

Orosz dezinformáció? Az meg mi?
A felmérés érdekes eredménye, hogy a három országban az oroszokról alkotott kép vegyes, de egyértelműen Magyarországon a legpozitívabb. Az orosz dezinformáció kapcsán nagy a bizonytalanság, a fiatalok 7-30%-a egyáltalán nem is tud róla.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A külföldi élelmiszer továbbra is kiszorítja az üzletekből a hazait

Érsekújvár: a hóban fekve találták meg az eltűnt nőt

Több harmadosztályú út javítását tervezik Nyitra megyében

Megújult a kaszárnya déli szárnyának teteje is

Modellektől lopott, manipulált képekkel csábította Alena Zs. Glváčot

Fucsovics továbbra sincs a DK-csapatban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?